Új Szó, 2015. május (68. évfolyam, 100-123. szám)
2015-05-25 / 118. szám, hétfő
Drámai módon csökkenti a vastagbélrák gyakoriságát az étrendváltoztatás 2015. május 25., hétfő, 13. évfolyam, 20. szám M ég mielőtt valaki azt hiszi, hogy egyszerű mozgékonyságról, fegyelmezetlenségről van szó, ki kell mondani: ez egy neurobiológiai, vagyis biológiai zavar. Magyarán: felbomlik az agy bizonyos vegyi anyagainak egyensúlya. Ezek az anyagok a felelősek az aktivitás féken tartásáért, beleértve azt is, amely a hiperaktivitással, figyelmetlenséggel függ össze. A felnőttek 3-4 százaléka él ezzel a betegséggel. Nehezíti a diagnózis felállítását, hogy későn kerülnek orvoshoz, de közben szenvednek, rombo- lódik önbecsülésük, önbizalmuk. Nem is sejtik, hogy problémáikat az ADHD okozhatja. Közben hallgatniuk kell az ilyen megjegyzéseket: „Buta és lusta vagy”, „Igyekszel, de hát...” Bár nincs két egyforma tüneten A kóros figyelmetlenség akkor derül ki, amikor hosszabb ideig összpontosítania kell az embernek... két mutató beteg, de van köztük hasonlóság. Rendszerint akkor tapasztalhatók a zavarok, amikor állandó figyelmet, összpontosítást vagy az érzelmek féken tartását igénylő feladatokat kell megoldania. Ilyenkor belső feszültség és nyugtalanság vesz az emberen erőt. Dr. Ján Pečeňák pszichiáter szerint a gyakorlat azt mutatja, hogy hozzávetőlegesen a felnőtt betegek egyhar- mada ennek ellenére normális életet él. A kezeletlen betegeknek azonban számtalan akadályt kell leküzdeniük egyebek mellett a tanulásban, a munkában, a partneri és társadalmi kapcsolatokban. Tanulmányok bizonyítják: az ADHD-ben szenvedőknél nagy a valószínűsége annak, hogy más lelki zavar is jelentkezik, mint például depresszió, szorongás, személyiségzavar, esetleg drogvagy alkoholfüggőség. A szakember szerint a jól kezelt betegek energikusak és nagyon kreatívak, őszinték, fogékonyak, érzékenyek, egyszerre több tevékenységet is el tudnak végezni, és tudnak rögtönözni. 60 százaléka felnőttkorban is hiperaktív marad Nem ritka, hogy a szülő panaszkodik: gyermeke figyelmetlen, hiperaktív vagy érzelmi kitörései vannak. Néha ez olyan méreteket ölt, hogy orvoshoz kell vinni, ahol kiderül a diagnózis: ADHD (Attention Deficit Hyperactivity Disorder). Ezt a zavart néhány évvel ezelőtt diagnosztizálták először, s újdonságnak számít az a felismerés, hogy néha felnőttkorban is megmarad, vagyis a gyerek „nem növi ki”. 60 százalékra tehető azok száma, akik tovább viszik felnőttkorukba. A korral változnak a betegség megnyilvánulási formái és tünetei. A hiperaktivitás felnőttkorban például sokszor enyhül, de a figyelmetlenség és a robbanékony- ság megmarad, és nem kis gondot okoz a betegnek. A kóros figyel- medenség akkor derül ki, amikor hosszabb ideig összpontosítania kell az embernek valami fontosra. Ilyenkor néhány perc múlva már unottság léphet fel, ha nem elég érdekes, amit csinál. Az ADHD- ben szenvedő embert könnyen mellékvágányra lehet terelni. Az sem ritka, hogy egyszerre többféle tevékenységbe kezd, de egyet sem fejez be. Gondot okozhat neki az összpontosítás, az unalom vesz rajta erőt, könnyen át lehet terelni más témára, nem képes befejezni valamit, lassú vagy kaotikus, lekési az időpontokat, találkozókat, feledékeny. A hiperaktív ember állandó mozgásban van, szorong, nem tud nyugodtan ülni. Lehet, hogy ujjaival állandóan dobol az asztalon, vagy mozgatja a lábát. Gyakran sokat beszél. Néha többet sportol, mint más ember, s az extrém sportokat kedveli. Lehet, hogy valamelyik leírás önre is illik? Míg a gyerekekre az ún. motorikus hiperaktivitás jellemző, a felnőttek belső elégedetlenséggel és idegességgel küzdenek. Mintha külső nyugtalanságuk befelé húzódna. Az impulzív ember nem gondolkodik, mielőtt cselekszik. Lehet, hogy belebeszél mások mondandójába, vagy nem megfelelő megjegyzéseket tesz, amelyeket később megbán. Viselkedése kiszámíthatatlan, mert nem mindig gondolja át alaposan a dolgokat. Gyakran türelmetlen, meggondolatlanul cselekszik, nem tud várakozni. Hirtelen megváltozik a hangulata, ami nagy stresszt okozhat neki. Gyakoriak a dühkitörések és a tolerancia alacsony foka. „Nagyon fontos, hogy maga a beteg felismerje a tüneteket, hogy megossza gondolatait egy közeli személlyel, akivel el tud beszélgetni arról, hogyan tovább. Már a szaktanácsadás is sokat segíthet. A kezelés alapja viszont a gyógyszer. Több tanulmány bizonyította, hogy hatásos és képes javítani az összpontosító képességet, növelni a türelmet” - mondta dr. Pečeňák, majd hozzátette: - Sokat segíthet a pszichoterápia. Ezzel segítjük megtanítani a beteget arra, hogy felismerje: mi váltja ki a tüneteket. Alternatív stratégiák segítségével új viselkedési formák alakulnak ki. Ezen eljárások célja az, hogy kétségbe vonja a beteg negatív jövőképét, megszabadítsa a reménytelenség érzésétől és javítsa motivációját. A betegség felismerését segíti a művészet is, mint például a film. A Lelki Egészség Ligája ezért döntött úgy, hogy bemutatja az újságíróknak azt a dokumentumfilmet, amely az ADHD-ről készült, s amelyet Miriama Petráňová rendezett. Jó lenne, ha a betegek minél többet tudának betegségükről, mert így könnyebben tudnának az orvossal is beszélni, és gyorsan megkezdhetnék a lehető legjobb kezelést. A film egy kétgyermekes férfi érzéseit, tapasztalatait mutatja be, és azt emeli ki, milyen fontos a család együttérzése, támogatása, segítsége. Az eredmény pedig az, hogy az ADHD- ben szenvedő beteg - a filmben szereplő kétgyermekes apa - teljesen normális életet tud élni. (kovács) I RITKA, DE SÚLYOS BETEGSEG ■ A MAGAS TÜDŐVÉRNYOMÁS ff ... tüdőátültetést Szlovákiában nem végeznek, s a betegeket általában Ausztriában műtik meg. I TÁPLÁLÓ, DE NEM HIZLALÓ i FALATOK Egészséges választás egy kis gyümölcs, de még jobban izük, ha megbolonditjuk valamivel. „cA?, ßogj vafami-jefen esetben a bosszú éfet - nem ráfija be a bozgdfűzött feménjebet, még nem objirYa, bőgj ne is töfebeßjenebjä agembefebf (Kefesztufj fibof) 13. oldal 14. oldal
