Új Szó, 2015. május (68. évfolyam, 100-123. szám)
2015-05-25 / 118. szám, hétfő
12 GYÓGYHÍREK EGESZSEG ■ 2015. MÁJUS 25. Drámai módon csökkenti a vastagbélrák gyakoriságát az étrendváltoztatás A A kutatások szerint a fehérjékben és zsírokban gazdag, ám rostszegény diéta növeli a vastagbélrák kockázatát, szemben azokkal az afrikai országokkal, ahol sok rostot, viszont kevés fehérjét és zsiradékot fogyasztanak. Egy újabb vizsgálatban amerikai és afrikai önkéntesek csak két héten át fogyasztottak más étrendet, mint korábban általában, és már eredményes volt a változtatás. vizsgálat összefoglalója azt igazolja, hogy a magas rosttartalmú diéta csökkenti a kockázatot, és azt is, hogy a bélben élő baktériumflóra (a mikrobióma) milyen fontos e hatás kialakulásában. A vastagbélrák a világon a 4. leggyakoribb daganatos haláloki tényező, évente 600 ezer beteg hal meg e betegségben. Ismert adat, hogy fejlett nyugad országokban jóval magasabbak az arányok, mint pl. Afrikában vagy a Távol-Keleten. Érdekes viszont, hogy pl. az USA- ban leginkább az afroamerikaiak a veszélyeztetettek. A diéta és a bélbaktériumok szerepének vizsgálatára a Pittsburghi Egyetem kutatói 20 USA-beli, afroamerikai és 20 dél-afrikai önkéntest toboroztak, a két étrend között igen jelentős különbségekkel. A két csoport gyakorlatilag étrendet cserélt, melyet szigorú kontroll mellett folytattak két héten át. Az önkénteseken a vizsgálat előtt és a vizsgálat végén kolonoszkópiai kivizsgálást végeztek. A vizsgálat kezdetén - a kolonoszkópia tanulsága szerint - az amerikai önkéntesek mintegy felénél találtak polipokat a bélben, amelyek általában nem ártalmas növedékek a bélfrdon, de átalakulhatnak vastagbélrákká. A dél-afrikai önkénteseknél nem találtak vastagbélpolipokat. Két héttel később, az afrikai diétát folytató amerikai csoportban kevesebb volt a bélgyulladásos állapot, és a labor-biomarkerek is kevesebb kockázatot mutattak. Fordítva pedig az amerikai étrenden lévő afrikai csoport tagjainál drámai módon emelkedett a daganatkockázat! Jeremy Nicholson professzor, a vizsgálat vezetője így nyilatkozott erről: „Azt nem tudjuk pontosan megmondani, hogy az étrendi változás valóban több daganatot fog-e okozni a nyugati diétát folytatókon, de annyi bizonyos, hogy egyéb vizsgálatok alapján mondható, hogy ezek az észlelések, jelek a daganatkockázat növekedésével kapcsolatosak.” „Bizonyos az is, hogy a növényi rostokban gazdag étrend csökkenti a ... a bélmikrobiómája egyre nagyobb fontosságot nyer, gyakorlatilag önálló szervként is felfoghatjuk. vastagbélrák kockázatát. Ez önmagában nem új tapasztalat, a meglepő csak az, hogy milyen gyorsan változnak mindkét csoportban a kockázati markerek, hiszen a vizsgálat csak két hétig tartott. Ez arra a súlyos veszélyre is utal, hogy a nyugati szokások térnyerése - pl. az őslakosság körében - növeli a vastagbélrák esélyét, és ez már komoly népegészségügyi kihívást jelent.” Egy másik kutató munkatárs hozzátette: „Hasonló észlelések voltak japánok körében, akik Hawaiira emigráltak. Az ott élő japánok második generációjában már magasabb volt a vastagbélrák gyakorisági aránya, és elérte a Hawaiin élő őslakosokét. A fent idézett vizsgálat eredményei azzal az optimizmussal is kecsegtetnek, hogy sosem késő étrendet változtatni, ha mérsékelhetővé válik a vastagbélrák előfordulásának valószínűsége...” A daganatkockázat csökkenéséhez nagymértékben hozzájárult a már említett mikrobióma, a bélbaktériumok összessége, amelyek lebontási tevékenysége az új diéta mellett megváltozott. Az amerikaiak csoportjában az afrikai típusú, rostokban gazdag diéta mellett megnőtt a butirát-termelés, amely a rostok lebontásából származik, és ennek ismert daganatgátló hatása van. A kutatásban részt vevő sebész- gasztroenterológus szerint: „a bél mikrobiómája egyre nagyobb fontosságot nyer, gyakorlatilag önálló szervként is felfoghatjuk. Az eredmények szerint szerepük kritikus fontosságú az étrend és a vastagbélrák-kockázat alakulása szempontjából. Másképpen azt is mondhatjuk, hogy a bélbaktériumok világát megcélzó terápiákkal megelőzhetővé és kezelhetővé válik a vastagbélrák.” (egészségkalauz) A FEHÉRJE ÉS A VÉR JELENLÉTE AZ ORVOSI RENDELŐBEN GYORSAN ÉS EGYÉRTELMŰEN EGY TESZTCSÍKKAL KIMUTATHATÓ Hat kérdés a húgyúti fertőzésekről Sok nő életének megkeserítője a gyakran Fájdalmas, esetenként görcsökkel járó húgyúti fertőzés. Tudni kell, hogy a baj megelőzhető. Mikor beszélhetünk húgyúti fertőzésről? A húgyúti fertőzés a vizeletválasztó rendszer egyes részeinek különféle kórokozók általi fertőzése, amely rendszerint alulról felfelé terjed, ritkán azonban a véráramon keresztül is létrejöhet. Milyen tünetekből vehetjük észre a bajt? Enyhébb esetben a fertőzés lehet tünetmentes, később gyakori sürgető vizelési inger jelentkezik. Súlyosabb esetben maga a vizelet- ürítés is járhat fajdalommal, alhasi görccsel. A vizelet sűrű, sötét, zavaros, kellemetlen szagú a benne lévő gennytől. Sőt vér is megjelenhet, ami a hólyag felára kiterjedt gyulladásra utal. Kezelés nélkül a betegség továbbterjedhet a vesékre, ilyenkor az érintettnek magas a láza, deréktáji fájdalma is van. Mikor válik biztossá a diagnózis? A diagnózis felállításához vizeletvizsgálatra van szükség. A fehérje és a vér jelenléte az orvosi rendelőben gyorsan és egyértelműen egy tesztcsíkkal kimutatható. Elhúzódó vagy visszatérő panaszok esetén azonban a gondos kivizsgálás részeként vizelettenyésztés, hasi ultrahang- vagy röntgenvizsgálat is szükséges lehet. Léteznek hajlamosító tényezők? A nők esetében a rövid húgycső és a kisebb kapacitású húgyhólyag miatt gyakrabban alakul ki fertőzés. Terhesség idején a növekedő magzat nyomást gyakorol a húgyvezetékre és a húgyhólyagra, s a pangó vizeletben gyorsabban elszaporodnak a kórokozók. A változókorban lévő hölgyek is hajlamosak a fertőzésre, amikor a csökkenő ösztrogénszint hatására a hüvely és a húgyutak hámja elvékonyodik. A krónikus immunrendszerí betegségben szenvedők, a cukorbetegek és a szteroidtartalmú gyógyszereket szedő páciensek is érzékenyebbek a fertőzésre. Gyakran kiújuló megbetegedés esetében ki kell zárni az esedeges vizeletpangást okozó elváltozásokat. Gyermekkorban ez lehet egy fejlődési rendellenesség, felnőtteknél kő vagy daganat, férfiaknál prosztatanagyobbodás. Meg lehet előzni? Maga a hideg és a felfázás nem okozója a hólyaghurutnak, de elősegíti a kórokozók elszaporodását, ezért az arra hajlamosaknak érdemes odafigyelni a megfelelő öltözködésre. A bőséges folyadékfogyasztás és a hólyag teltsége esetén a minél előbbi vizeletürítés szintén a megelőzést szolgálja. Székelés után fontos a végbél és a gáttájék megfelelő tisztítása. A kislányokat már az önálló vécéhasználat kezdetén érdemes megtanítani arra, hogy a húgycsőnyílást hátrafelé töröljék. Hogyan kezelhető? Súlyos panaszokat okozó vagy visszatérő húgyúti fertőzés esetén antibiotikumkezelés szükséges. (homeopátiás magazin)
