Új Szó, 2015. május (68. évfolyam, 100-123. szám)
2015-05-21 / 115. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. MÁJUS 21. Hasznos tanács 13 A munkaviszony nem szűnik meg a nyugdíjaztatással (Gabriel Kuchta és SITA-illusztrációs felvételek) A dolgozó öregségi nyugdíjasnak is jár a fizetett szabadság és betegség esetén a táppénz is Nyugdíj mellett is kell a kereset Sokan a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgoznak. Egyesek azért, mert még nem akarnak tétlenül élni, a legtöbben viszont azért, hogy javítsanak a anyagi helyzetükön. A nyugállományba vonulás után ugyanis jelentősen csökken az idő- sekjövedelme. Összeállításunkban a nyugdíj melletti munkalehetőségekkel, azok előnyeivel és az esetleges korlátozásokkal foglalkozunk. ÖSSZEFOGLALÓ A Szociális Biztosító adatai szerint áprilisban az átlagnyugdíj 408 euró volt: 2015 első negyedévében az ádagbérek 880 euró körül mozogtak, az átlag nyugdíj tehát ennek a 46,4%-a. Számos nyugdíjas van szegénységi kockázatnak kitéve, a kormány ezért is vezette be a minimálnyugdíj intézményét, mely júliustól lép életbe. A szociális ügyi minisztérium előzetes becslései szerint mintegy 75 ezer idős személy járandóságát fogják törvényből kifolyólag kiegészíteni úgy, hogy elérje a most jóváhagyott minimálnyugdíj szintjét: aki legalább 30 év biztosítási időszakkal rendelkezik, annak a nyugdíja júliustól legkevesebb 269,50 euró lesz. Jelenleg a kisnyugdíjasok járandóságát a rászorultság mértékétől függően a szociális ügyi hivatal toldja meg szociális segéllyel. Sok idős személy nincs felkészülve ekkora bevételkiesésre, ezért inkább a nyugdíjkorhatár elérése után is tovább dolgoznak. Minden cent jól jön, ám idős korban a munka nem csak a pénzszerzésről szól. A nyugállományba vonulás után az időseknek hirtelen sok szabadidejük lesz, amivel nem mindenki tud mit kezdeni. Aki egész életében emberek között dolgozott, öreg korára sem akar a négy fal között tétlenül ülni - a szociális kapcsolattartás az ember számára az élet minden szakaszában nagyon fontos. Ezért egy-egy alkalmi vagy részmunkaidős munka azok lelki egészségének is jót tesz, akik anyagilag nincsenek ráutalva a nyugdíj melletti munkavállalásra. A munka előnyei Minden dolgozó nyugdíjas jogosult bizonyos kedvezményekre. Ők is fizetik a társadalombiztosítási járulékot, ezért a juttatásokra is jogosultak. A nyugdíj melletti munka legnagyobb előnye, hogy a nyugdíj- korhatár elérése után szerzett társadalombiztosítási időszak alapján a Szociális Biztosító átszámolja az idős személy járandóságát. Ha olyan emberről van szó, akinek a nyugdíjkorhatár elérése után is volt társadalombiztosítása (még utána is dolgozott), először kiszámítják, a nyugdíjkorhatár elérésének pillanatában milyen járandóságra jogosult, majd az utána ledolgozott időszakot külön értékelik, és a kettőt összeadják. Ha valaki utána ismét munkába áll, s így újabb biztosítási időszakot szerez, évente egyszer kérheti a járandósága átértékelését - a biztosító mindig az új biztosítási időszak alapján ldszámított összeggel megtoldja a havi járadékot. Korábban ezt kérni kellett. Idén januártól, a biztosító már automatikusan megteszi, az emelést már nem kötik a társadalombiztosítás megszűnéséhez. A dolgozó nyugdíjasok járandóságát akkor is átszámolják, ha még tart a munkaviszonyuk. Az emelés mértékét a munkaadótól továbbított adatok alapján számolják ki. Szerződésvagy megbízási szerződés? 2013 januárjától a munkaadók azok béréből is vonnak le járulékokat, akik megbízási szerződésre dolgoznak, miközben rájuk is ugyanolyan feltételek vonatkoznak, mint a rendes munkaszerződésre dolgozókra. Ez azt jelenti, hogy ha az, akinek megbízásos szerződése van, ugyanannyi jutalmat kap, mint a rendes főállású munkaszerződésre dolgozó, a nyugdíjaztatás után szerzett biztosítási időszak alapján az SP azonos mértékben fogja emelni a járandóságukat. A megbízási szerződésre dolgozó nyugdíjasok a fizetésükből csak nyugdíjbiztosítást fizetnek, ezért betegség esetén nem jogosultak táppénzre. A rendes szerződéssel rendelkezők azonban ugyanúgy mehetnek 3 TÉMA: munka nyugdíj mellett betegszabadságra, mint nyugdíjba vonulásuk előtt: a munka- képtelenség első tíz napja alatt a munkaadótól számíthatnak bérpótlékra. All. naptól a Szociális Biztosító folyósít táppénzt - ugyancsak minden egyes naptári napért, azaz a munkaszüneti napokért is. A táppénz az első három napban a napi kivetési alap 25 százaléka, a 4.-től a napi kivetési alap 55 százaléka. A dolgozó rokkantnyugdíjasok munkanélküli-segélyben is részesülhetnek. A támogatás összegét az utóbbi három évben folyósított fizetés alapján számolják ki: az átlag bruttó bér 50 százaléka. A rendes szerződésre dolgozó nyugdíjasok a különféle támogatásokon kívül további előnyöket élvezhetnek. A többi, 33 évnél idősebb alkalmazottakhoz hasonlóan legalább 5 hét fizetett szabadságra jogosultak, megilleti őket 7 fizetett szabadnap orvosi kivizsgálásra, valamint ebédjegyeket is kaphatnak. A megbízásos szerződésre dolgozók már elesnek e kedvezményektől. A munkaadó ugyan nekik is adhat szabadnapot orvosi kivizsgálásra, de azért nem jár semmilyen bérpótlék. A cég bonuszként ebédjegyeket is jóváhagyhat, de nem kötelező, és sok munkaadó nem is ad. Ezenkívül a megbízási szerződés megszűnése után nem jár semmilyen végkielégítés. (sza) Kétszázezer nyugdíjas dolgozik Pozsony. Szlovákiában 2015 márciusában összesen 202 603 öregségi (122 739) és rokkantsági (79 864) nyugdíjas vállalt munkát - tájékoztatott a Szociális Biztosító. Az előző év hasonló időszakában 198 298 nyugdíjas dolgozott, vagyis idén mintegy 4 ezerrel több idős személy egészítette ki így a jövedelmét. A nyugdíjasok rendes főállású munkaszerződést és megbízási szerződéseket egyaránt kötnek, (sza) A korhatár alatti nyugdíjas csak vállalkozhat A korkedvezményes nyugdíj, vagy munka ÖSSZEFOGLALÓ A korkedvezményes nyugdíjasok a nyugdíj mellett nem dolgozhatnak, megbízási szerződést sem köthetnek - ellenkező esetben leállítják havi járadékuk folyósítását. Ők esetleg úgy próbálhatnak javítani bevételeiken, hogy saját vállalkozást indítanak - ez esetben a Szociális Biztosító egy évig biztosan békén hagyja őket. A szociális biztosításról szóló törvény nem teszi lehetővé, hogy valaki egyszerre legyen korkedvezményes nyugdíjas és legyen nyugdíjbiztosítása. Pár éve még lehetett megbízási szerződésre dolgozni, 2013. január 1-jétől azonban e munka- vállalási forma esetében is fizetni kell a társadalombiztosítási járulékot, s mivel ez össze- egyezhetetlen a korengedményes nyugdíjjal, ők már nem köthetnek megbízási szerződést sem. Ez érvényes a külföldi munkavállalásra is. Vagyis, ha az idős személy egy másik uniós államban, Svájcban vagy olyan országban vállal alkalmi munkát és köt megbízási szerződést, mellyel Szlovákia aláírta a szociális biztosításról szóló nemzetközi megállapodást, nem jogosult korengedményes nyugdíjra. Ha valaki külföldön vállal munkát, 8 napon belül tájékoztatnia kell a Szociális Biztosítót, és leállítják a nyugdíj folyósítását. Ha a nyugdíjas későn vagy egyáltalán nem teljesíti bejelentési kötelezettségét, a munkaviszonymegszűnése után, amikor ismét jogosulttá válik a korhatár alatti nyugdíjra, havi járadékából utólag levonják azt az összeget, melyet jogosulatlanul kapott. Az összeget akkor is levonják, ha valaki közben eléri a rendes nyugdíjkorhatárt, és a korkedvezményes nyugdíj öregségi nyugdíjra változik. Ha az idős személy, akinek a munkavállalás miatt ideiglenesen leállították a nyugdíja folyósítását, úgy dönt, eleget dolgozott, és inkább ismét korkedvezményes nyugdíjas akar lenni, a munkaadójával kell közölnie: nem marad munkaviszonyban, s a munkáltató kijelenti őt a nyugdíjbiztosítási rendszerből. De ha akarja, telefonon vagy személyesen ellenőrizheti a Szociális Biztosítóban, a munkaadó ezt tényleg megtette-e. Ha ugyanis elfelejt eleget tenni kötelességének, a biztosító nem újítja meg a nyugdíj folyósítását. Utólag a jogtalanul visszatartott nyugdíjat kifizetik. Nem vonják meg teljesen a havi járandóságot akkor, ha valaki havonta csak pár napot dolgozik. Ez esetben kiszámítják a nyugdíj egy napra jutó összegét, és ezt kiszorozzák annyival, amennyi napot az adott személy nem dolgozott. A ledolgozott napok után pedig be kell fizetni a társadalombiztosítási járulék időarányos részét. Ha valaki mindenképpen javítani akar jövedelmén, és közben a korkedvezményes nyugdíját sem akarja elveszíteni, egyéni vállalkozóként dolgozhat. A vállalkozás első évében nincs semmilyen kötelezettsége a Szociális Biztosítóval szemben, nem kell nyugdíjbiztosítást fizetni, nem is állítják le a korkedvezményes nyugdíj folyósítását. Később pedig a vállalkozás bevétele alapján lehet mérlegelni, mi éri meg jobban: tovább vállalkozni vagy visszatérni a korkedvezményes nyugdíjba, ami a rendes nyugdíjkorhatár betöltése után öregségi nyugdíjra változik, s ettől a pillanattól kezdve a nyugdíjas ismét dolgozhat, miközben járandóságát sem veszíti el, rájuk semmilyen munkavállalási korlátozás nem vonatkozik. (sza) A korkedvezményes nyugdíj összege Pozsony. A korkedvezményes nyugdíj esetében a járandóságot úgy állapítják meg, hogy először Idszámolják az öregségi nyugdíjat, s ebből a nyugdíjkorhatárig hátralévő, minden megkezdett 30 napért, levonnak 0,5 százalékot. Ha valaki 2 évvel korábban kéri nyugdíjaztatását, 13 százalékkal csökkentik azt az összeget, amit öregségi nyugdíjként megkaphatna. A nyugdíjkorhatár elérésekor nem kell igényelnie az öregségi nyugdíjat, addigi juttatása automatikusan öregségi nyugdíjjá változik, de az összeg nem módosul, azaz élete végéig a korengedményes nyugdíjként jóváhagyott összeget fogják folyósítani - csak a szokásos januári valorizáláskor vagy akkor emelkedik, ha időközben ismét munkába áll. (sza)
