Új Szó, 2015. május (68. évfolyam, 100-123. szám)
2015-05-13 / 108. szám, szerda
KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 2015. május 13., szerda _________________________________________________________________________________________17. oldal AKT UÁLIS AJakab-palota, Kassa egyik jelképe A kassai Jakab-palotát 1899-ben építette Jakab Péter téglagyáros, aki saját maga tervezte és építette fel a dóm átépítésénél fennmaradt anyagból a pszeudogótikus stílusú épületet. A zsidótörvény értelmében a háború alatt a palotát elvették tőle, 1945-ben több mint egy hónapon át itt volt Edvard Beneš, a Csehszlovák Köztársaság államfőjének kassai székhelye. A palota ezután állami tulajdonba került, a rendszerváltás után pedig műemlékké nyilvánították. Az épület egyike Kassa legszebb épületeinek. Jakab Péter lánya húsz évvel ezelőtt bírósághoz fordult, hogy visszakapja szülei vagyonát, de a bíróság évekig tartó huzavona után elutasította a keresetet. A palota 1992-től 2000-ig a British Council székhelye volt. Ma jelentős társadalmi események Jakab Péter téglagyáros maga tervezte és építette (Németi Róbert felvétele) színhelye, (nr) A végtelen csomó gyakran használt középkori motívum Eghazos és Wasarus - Szerdahely A községi pecsét volt az alap A Szlovák Heraldikai Társaság a helyi önkormányzat kérésére 1996-ban engedélyezte a település új címerének használatát. Ennek alapjául a 18. században használt községi pecsét szolgált, melynek eredetije ma a budapesti Magyar Országos Levéltár Pecsétgyűjteményében található. A pecséten a Bodrokszerdahely felirat és egy végtelen csomó látható, mely felett latin kereszt áll. A végtelen csomó viszonylag gyakran használt középkori motívum, mely a végtelenséget, az állandóságot, a folytonosságot szimbolizálja. Bodrogszerdahely címere egy késő gótikus pajzson, vörös mezőben arany végtelen csomó, amely fölött ezüst latin kereszt áll. A község zászlajában fehér, vörös és sárga sávok találhatók, melyek egymáshoz képest 3/7, 1/7 valamint 3/7 arányban helyezkednek el. (leczo) Nem volt pénz a felújítására, átalakítására, üzletközpont lesz a helyén Végleg eldőlt a cukorgyári kémény sorsa Ma délutánra csak kőhalom marad a helyén (Szószi Zoltán felvétele) Élt 55 évet I960 és 1964 közt építették fel a cukorgyárat Rimaszombatban. A gyár 2005-ig működött, majd bezárták, technológiai felszerelését lebontották, és Szerbiában helyezték üzembe. A gyárnak az uniós cukorkvótaegyezmény miatt kellett bezárnia. A helyiek ma is nosztalgiával emlékeznek azokra az időkre, amikor Rimaszombat az ország egyik élelmiszeripari központja volt. Ehelyett a rendszerváltás óta a legnagyobb munkanélküliséggel küzdő régió. A most elbontott kémény műszaki állapota folyamatosan romlott, s bár elképzeltek benne kilátót, szívesen megtartották volna szimbólumként, pénze sem a városnak, sem befektetőnek nem volt egy kihasználatlan kémény fenntartására, (szász) ÖSSZEFOGLALÓ A Tarbucka lábánál található községnek már a 13. században volt temploma, akkor már biztosan lakott volt. Neve viszont az okiratokban csak a 14. század elején bukkan fel - egy 1331-ben átírt és egy 1332-es határjárást rögzítő oklevélben - Zerdahely formában. Néhány évvel később a források két Szerdahelyről szólnak, az Eg- hazosról és a Wasarusról. (Ez utóbbi neve is a szerdán megtartott hetivásárokra utalhat.) A falu a honfoglalókra visszavezethető ősi Baksa nemzetség birtoka volt, amelyből a község nevét felvevő, a Bodrogközben több helyen is birtokos Szerdahelyi család származott. A 15. században a Soós, a Ronyvai és a Kozmafalvi család is társbirtokosai voltak, a Szerdahelyiek részét a velük rokon Bocskayak kapták meg. A 17. század közepén először Serédy Gáspár is szerepelt a birtokosok között, később a Bocskayak birtokrészének zöme a császárhű Vé- csey családra szállt királyi A 18. században használt pecsä adományként. A Vécseyek ezután döntő szerepet játszottak a település életében, rendbe tették, majd szép kastéllyá alakították a kurucháborúk idején romossá vált várat, sőt I. Lipót idejében pallosjoguk is volt. A 19. században a döntő hányadot továbbra is megtartó Vécseyek mellett még az Ibrá- nyi, az Orosz, a Szörényi, a Csuka és a Borbély család is szerepel a társbirtokosok között. (Bogoly János) Legközelebb Érsekújvár címerét mutatjukbe. Rimaszombat. Ma délutánra valószínűleg csak törmelékhalom marad a fél évszázada épített, 105 méter magas egykori cukorgyári kéményből. SZÁSZ1 ZOLTÁN Az építményt sokan a város jelképének tartották, olyannyi- jt ra, hogy bontásának kérdése a legutóbbi, március végi ön- kormányzati ülésen is téma volt. Akkor Cziprusz Zoltán javaslatára a testület elutasította a kémény tulajdonosának bontási engedélykérelmét. A képviselő a közgyűlés helyszínén plakátokat is kihelyezett, ezeken az Igen a kéményre, nem a multikra! felirat állt. A kémény lebontása az ön- -, kormányzat ellenkezése ellenére május elején elkezdődött, speciális nehézgépekkel fogtak hozzá a szétszedéséhez. Egy önjáró daru és több különleges markoló végzi a munkát. Aterü- let tulajdonosa, az RS real cég a bontási engedély megtagadása után a késésből származó kár miatt kártérítési eljárást fontolgat. Állításuk szerint a bontási engedély késleltetése 15 ezer eurós kárt okozott, mert nem tudták tartani a befektetőkkel kötött szerződési feltételeket a terület átadásáról. Az RS real a Sario ügynökséggel is tárgyal, az eddigi információk szerint német vállalkozások érdeklődnek a terület iránt. Egyelőre annyit lehet tudni, további bevásárlóközpontok és kisebb cégek települnének a kémény lebontása után felszabadult területre. A mintegy harminchektáros ipari zónában több száz munkahely létrehozását tervezik, konkrét befektetőről még nincs információ, a tervek szerint könnyűipari termelés kapna helyet itt.
