Új Szó, 2015. május (68. évfolyam, 100-123. szám)

2015-05-13 / 108. szám, szerda

18 Régió - kelet- és közép-szlovákia - hirdetés

ÚJ SZÓ 2015. MÁJUS 13. www.ujszo.com

AMATŐR MŰVÉSZETI EGYÜTTESEK

Fazekas, Boczán, Tóbiás - a Fabotó citerazenekar

Nagykapos. A Fabotó citerazenekar 1995-ben alakult Fazekas István kezdeményezésére. Először Vajda László, később Tóbiás Csaba és Boczán Ferenc csatlakozott az együtteshez.

LECZO ZOLTÁN

Boczán Ferenc, a zenekar vezetőjének elmondása szerint ő és Tóbiás Csaba gyakorlatilag ekkor kezdtek el ezen a hangszeren játszani, ám a lelkesedésüknek köszönhetően hamarosan már közönség elé állhatták. „Harmincévesen úgy kezdtem el citerázni, hogy előtte - egy kis túlzással - még gyorsvonatból sem láttam citerát. Az egész úgy kezdődött, hogy Fazekas Istvánnak, az akkor még a régió egyetlen aktív citerásának egyszer az az ötlete támadt, hogy megpróbál szerezni maga mellé még egy-két citerást, hogy ne egyedül kelljen szerepelnie a kulturális rendezvényeken. Az ötlet eljutott hozzám és Csaba barátomhoz is. Az már az első próbákon kiderült, hogy van tehetségünk a hangszerhez, amit aztán nagy kedvvel gyara- pítottunk és csiszolgattunk” - mesélte a zenekarvezető. A Fabotó létszáma az évek során folyamatosan változott, a kezdeti négyről hatra, majd hétre bőA nagykaposi Fabotó citerazenekar idén ünnepli megalakulásának huszadik évfordulóját (Képarchívum)

vült, az elmúlt évtől pedig egy régi-új taggal kiegészülve újra a Fazekas István, Boczán Ferenc, Tóbiás Csaba, Tóth Ingrid összeállításban állnak színpadra. ,A citera valaha a közös szórakozás hangszere volt, viszonylag egyszerű szerkezet, és a megszólaltatása is gyorsan elsajátítható. A citera eredetével kapcsolatban több feltevés létezik. Az egyik szerint Ázsiában alakult ki, Kínában a Kr. előtti 1100-ban már említik a források. A hivatalos hangszertörténet szerint a magyarlakta területen csak a 19. század óta ismeretes, ugyanez a hangszertörténet viszont a belső-ázsiai eredetét elismeri. A citera a

magyarság körében szinte mindenütt megtalálható, de az Alföldön és Erdélyben a legelterjedtebb. A korabeli citerák azonban nagyban különböztek a maiaktól. Más volt a hangzásuk, más a kinézetük, de főként más játéktechnikát igényelt a

megszólaltatásuk. Akkortájt kizárólag diatonikus citerák léteztek, amit könnyű elképzelni, ha egy olyan zongorára gondolunk, amin csak két oktávnyi fehér billentyű van, feketék pedig egyáltalán nincsenek. Mivel a hangszereket házilag gyártották, a citerákat nem lehetett összehangolni, ami nem is volt kötelező, egy kis hamisság akkoriban nem számított. Mint ahogy két dudás nem fér meg egy csárdában, akkoriban két citerás sem állhatott egymás mellé. Ez így volt egészen a hatvanas évekig, amikortól a citerákat már hangszerkészítő mesteremberek készítették. Ekkortól indult fejlődésnek a hangszer: az egy húrból több lett, kialakult a tenor, a basszus és a bőgő citera is” - mondta Boczán Ferenc.

A Fabotó citerazenekar 1999 óta a dél-szlovákiai citerazene- karok legjobbjai között szinte rendszeres résztvevője a Bíborpiros Szép Rózsa népzenei

Szenvedély

Boczán Ferenc így vallott szenvedélyéről: „A citerázás a családom és a munkám után a legfontosabb az életemben, számtalan olyan dolgot adott, amelyeket e nélkül valószínűleg sohasem éltem volna meg. Rengeteg emberrel találkozhattam, sok szép helyen jártam, rengeteg magyar tájegység számomra addig ismeretlen népzenei hagyományával ismerkedtem meg. Nagyszerű zenészekkel kötöttem barátságot.” (1)

Fabotó

A megalakulás éve: 1995 Tagok (1995-2015):

fazekas István, Boczán Ferenc vajda László, Tóbiás Csaba

Konečný László, Nagy János,

Kondás Sándor, Tóth Ingrid Díjak:

A Bfborpiros Szép Rózsa népzenei- ós nepdaívetélkedő, aranysávos oniSľf^s (2°1°), Nívódíj, Pélháza (20M), Felvidéki Citeratalálkozó Vandorserlege (2014).

és népdalvetélkedőnek, produkciójukat 2010-ben aranysávos minősítéssel értékelte a szakmai zsűri. A magyarországi színpadok sem teljesen ismeretlenek számukra, 2004-ben például Pálházán kapták az első komolyabb szakmai elismerésüket, amikor elnyerték a rendezvény nívódíját. A Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napokon 2007-ben Erdélyben, 2008-ban Kárpátalján képviselték a hazájukat, majd a vajdasági 2. Nemzetközi Népzenei Fesztiválon szintén díjat nyertek. A zenekar állandó résztvevője a Bodrogközi és Ung-vidéki kulturális rendezvényeknek, de rendszeresen zenélnek az ország más tájain és külföldön is. Egy ideje minden évben részt vesznek a ti- szakécskei citeratábor szakmai továbbképzésén, és ott vannak

a Felvidéki Citeratalálkozón is, melyen tavaly 19 zenekar közül elnyerték a rendezvény vándorserlegét. Nagykapos ennek a seregszemlének

2009-ben egyszer már otthont adott, idén pedig újra az Ung- vidéki együttes lesz a rendezvény házigazdája. A Fabotó citerazenekar idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját, ennek tiszteletére ősszel ünnepi rendezvényt tartanak, ebből az alkalomból szeretnének CD-t is megjelentetni.

A zenekar tagjai a népzenei hagyományok őrzésén, ápolásán túl a megszerzett tudás átadását, valamint a népzene megismertetését és megszerettetését is fontos feladatuknak tartják. A nagykaposi Erdélyi János Alapiskola elsőseinek például tavaly rendhagyó zeneórát tartottak, a gyerekek is kipróbálhatták a hangszereket és együtt zenélhettek a csapat tagjaival. Az idén 5. alkalommal Nagykaposon megtartandó Lecsó-Folk citera- és népzenei fesztivál programját is igyekeznek úgy összeállítani, hogy a közönség színvonalas népzenei és világzenei produkciókat láthasson. A fesztiválon szerepeltek már neves citerazenekarok és világzenét játszó együttesek is.

Legközelebb a restei Man Of The East együttest mutatjuk be.

A kutyabarát kalauzzal csupa öröm lesz a kutya gondozása megrögzött kutyarajongóknak és első kölyökkutyájukkal ismerkedő kezdőknek egyaránt.

Tömör szakmai tanácsaival, lenyűgöző tényeivel, több mint 200 színes fényképével A kutyatartás kézikönyve elmond mindent, amit egy gazdának a kutya kiválasztásáról, érzéseiről és ellátásáról tudnia kell.

SOPHIE CÓLU KS

I KUTYABARÁT KALAUZ KEDVENCE INK ^GONDOZASÁH^MEVfcLtStMl/

Rendelje meg «álu

ajánlat 2015. május 17-ig tart.

Vezetéknév:

Keresztnév:

Utca, házszám:

Postai irányítószam:

Település:

Telefonszám:

Aláírás:

Dátum:

Új sportágban próbálja ki magát a négyszeres világbajnok fekvenyomó

600 kilós traktorgumival edz a restei erősember

NÉMETI RÓBERT

Reste (Rešica). A huszonhárom éves Szanyi Richárd fiatal kora ellenére rengeteg trófeával büszkélkedhet. Fekvenyo- másban elért sikerei után idén új sportágban próbálja ki magát, júniusban Szlovákia legerősebb embereivel küzd meg a profi versenyekre való továbbjutásért.

Szanyi Richárd 15 évesen kezdett sportolni. „Sohasem tartoztam a vékony gyerekek közéjóval dagibb voltam, mint az osztálytársaim. Amikor az osztálytársaim nagyjából 50 kilósak voltak, én már közel 90-et nyomtam. A fekvenyo- máshoz viszont pont ez kell. Az egyik barátom vetette fel, mi lenne, ha kipróbálnám. Nagyon örülök, hogy hallgattam rá” - nyilatkozta lapunknak Szanyi Richárd. Legelső ifi bajnoki helyezését 130 kiló kinyomásával szerezte, de pár évvel később már 250 kiló sem okozott neki gondot. „Mindig arra törekedtem, hogy egyre könnyebb legyek, és egyre nehezebb súlyokat emeljek fel. Rengeteget számít a rendszes munka, a heti ötszöri edzés, de pszichikailag is rendben kell lenni” - tette hozzá a világbajnok sportoló. Szanyi most már úgy érzi, a négy világbajnoki, két Európa-bajnoki és a hét országos bajnoki cím elnyerése után váltania kell. Közel egy éve kemény felkészülésbe kezdett edzőtermében, ahol az apja által barkácsolt több száz kilós súlyokat, köztük egy 240 kilós betonbőröndöt és egy 600 kilós traktorgumit emelget. „Új kihívásokra vágyom, ezért idén

júniusban a szlovákiai erősemberek amatőr versenyén veszek részt. A hozzáértők szerint nagyon jó esélyekkel indulok. Ha sikerül első helyen végeznem, profi erősemberként képviselhetem a falunkat és országunkat a világbajnokságokon” - zárta a világbajnok.

Télen-nyáron, a helyi szövetkezet udvarán tartja az edzéseket a házilag barkácsolt súlyokkal (A szerző felvétele)