Új Szó, 2015. április (68. évfolyam, 76-99. szám)
2015-04-30 / 99. szám, csütörtök
vww.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. ÁPRILIS 30. Vélemény És háttér 7 Jjabb bizonyíték, hogy a kormány megfojtja a déli, magyarlakta régiókat Úttalan utak 2040-re a jelenlegi nyugdíjkorhatár környékén leszek. De legalább megérhetem az R2-es gyorsforgalmi út építési munkálatainak kezdetét. KOCUR LÁSZLÓ Amikor elolvastam a Nemzeti Autópálya-társaság sajtóközleményét arról, hogy 2040-ben kezdenék meg az R2 déli szakaszainak megépítését/összekö- tését, sajtóhibára gyanakodtam. Aztán az is eszembe jutott, hogy esetleg a közleményt egy gyakornok fogalmazta, aki az előző testi partiban a kelleténél jobban Jszétcsapta magát. Ezer és egy oka lehet annak, hogy egy állami szerv miért közöl marhaságokat. Ennél csak az kellemetlenebb, amikor kiderül, hogy ezek komolyan gondolják. Családom egy része Kelet- Szlovákiában él, így évente néhány alkalommal útra kelünk, hogy a 400 kilométeres távolságot leküzdve meglátogassuk őket is. Legutóbb épp a bejelentés előtt két héttel autóztam arra, így az útviszonyokról friss tapasztalatokkal rendelkezem. Nekünk ez kirándulás, a gyereknek tetszik, hogy a Szoroskőn kanyarog az út és messzire ellátni, de nem irigylem azt a rozsnyói munkavállalót, aki ezt Kassára menet naponta kétszer kénytelen megtenni, télen is. De a közmondásossá lett hágó csak egy a problematikus útszakaszok közül a déli régióban. Palást és Csáb között, a kanyargós úton majdnem több kátyú esik egy négyzetméterre, mint folytonos szakasz; az Érújfalu és Nagylibercse közötti kanyargós emelkedő sem fog felkerülni egyhamar a közlekedésbiztonsági térképekre, a keleti, alacsonyabb osztályú utak minőségéről nem is beszélve, még ha a felsorolt példák közül nem is mindegyiket oldaná meg az R2. De itt is adófizetők élnek, akik szeretnének normális utakon közlekedni... Az út azonban több mint infrastruktúra. Az út metafora. A rómaiak is úgy tudták uralmuk alá hajtani Európát és a Közel- Keletet, hogy utakat építettek. Ma pedig a tőke az autópályák mellé települ. Ha egy külföldi beruházó meglátja a 75-öst, amelynek egyes szakaszain szinte összeérnek a visszapillantó tükrök, valószínűleg nagyon hamar letesz róla, hogy bármit telepítsen ebbe a régióba, ami nagyobb teherforgalmat feltételez. Unalomig ismételt tétel, de azért elevenítsük fel, hogy az államhatár menti, nógrádi, gömö- ri, bodrogközi régió gazdaságilag hátrányos helyzetének történelmi okai vannak. A trianoni határ gazdaságilag egyébként is hátrányos területeket vágott ketté, ahol a kereskedelem elsősorban vertikális, nem pedig horizontális irányú volt. Az azóta eltelt 95 évben persze ezen lehetett volna változtatni, de sem az úgymond demokratikus, sem a szocialista csehszlovák állam- hatalom nem törte össze magát, hogy felpumpálja ezeket a régiókat. A rendszerváltás után pedig mindössze két, a déli nad- rágszíjtelek hosszához képest nyúlfarknyi gyorsforgalmiútszakasz - két elkerülő - épült, nyolc évi magyar kormányzati részvétel gyümölcseként. Ezzel a húzásával a kormány levette a kezét a déli, a munka- nélküliség által leginkább sújtott, és történetesen - nyilván véletlenül - magyarok lakta régióról. A választásokig kevesebb mint egy év van hátra. Ezzel a lépésével a kormány egyértelműen azt üzente a térségben élő (magyar, szlovák, roma) embereknek, hogy nem érdekelnek a problémáitok. A 2016 márciusáig hátralevő időben valószínűleg már nem visszakoznak. Az egyik lehetséges megoldás az lenne, ha március után nem ők lennének ott. /^Biztosítok mindenkit hogy az R2-es fontos, jtasítottam Pociateket, hogy JJ inkább már 2039-re készítse^ el a terveket. (Cartoonizer) Az oroszok és a Nyugat geopolitikai szembenállása nem szűnt meg A hidegháború folytatódik, csak másként FELEDY BOTOND Nemrég Pozsonyban koszorúzott a szlovák politikai elit a szovjet emlékmű előtt az ukrajnai háborút vezető Kreml külügyminiszterével, Szergej Lav- rowal. Eközben egy magyar EP- képviselő a betegsége miatt nem tudott részt venni a mentelmi bizottság meghallgatásán, amelytől az ügyészség a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte az ismert kémkedési gyanú miatt. Orbán Viktor fal- vának polgármestere, Mészáros Lőrinc pedig közös orosz céget tartott fenn azzal a Kiss Szilárddal, aki Moszkvából utaztatta ki a prostikat tengerparti uniós országokba, a magyar schengeni vízumok segítségével. Amikor ezekről a témákról jelennek meg cikkek, az internetes kiadásokban mindig megjelenik alattuk a klasszikus olvasói komment is. Bármelyik szerző bármelyik politikai identitású lapnak is ír erről, ott a megjegyzés: „vége a hidegháborúnak, vedd már észre!”. Azt próbálja sugallni, hogy Oroszország nem a Szovjetunió, Putyin nem cár, a keleti veszedelem nem létezik a 21. században. Valóban vége a hidegháborúnak? Vége. Persze. Kronológiai és histográfiai szempontból a hidegháború szépen véget ért a szovjet birodalom megbicsaklásával, a vasfüggönyünk leomlás sával. Abban viszont óriásit lehet tévedni, hogy az oroszok és a Nyugat geopolitikai szembenállása véget ért volna. Az ugyanis nem a hidegháborúhoz kötődik, csak egy megnyilvánulási formája volt annak. Korábban ezt hívták már cárizmusnak, vörös forradalomnak, folyt már csata a 19. században is a Krím félszigetért az oroszok és nyugati seregek közt. így sajnos mindegy, hogy véget ért-e a hidegháború. Lényegében alakot váltott. A történelem Európa e keleti szegletében arról szól, hogy éppen hogyan viszonyulunk az oroszokhoz. Nem lehet nem észrevenni, hogy a három magyar nemzeti ünnep éppen arra emlékeztet, hogyan határoltuk el magunkat különböző korokban a keletről ránk leselkedő medvétől. Március 15-e az európai forradalmakról szól, amelynek végét a magyarok számára a cári orosz intervenció hozta el. Hm. Augusztus 20-án azt ünnepeljük, hogy Szent István király nem a bizánci kereszténység és pátriárkák mellett tette le a vok- sot, hanem Róma mellett. Hmm. Október 23-án pedig konkrétan az orosz csapatok által vérbe fojtott magyar szabadságharcra emlékezünk. Ezek tükrében a hidegháború csupán egy tovatűnő árny, előtte és utána is sok keletről ránk vetülő hosszú árnyékot megéltünk már. Annyira van vége a hidegháborúnak, amennyire a demokráciák győzedelmeskedtek a világrendben. Vagyis semennyire. Véget ért, hogy másképp folytatódjon. KOMMENTAR Atomhajkurászás MÓZES SZABOLCS Addig nem engedik el az olasz Éneit innen, amíg be nem fejezi a Mohi Atomerőművet. A kormányfő régi álmát szeretné valóra váltani. De milyen áron? Mindenkinek van gyermekkori álma. Az egyik osztálytársam űrhajós szeretett volna lenni, Orbán Viktor focista. Robert Fico valószínűleg egy atomerőmű igazgatói posztjáról ábrándozott kiskorában, annyira fixa ideája az atomerőművek fejlesztése. Kevés olyan téma van, amely ennyire végigkísérte volna a Smer vezetőjét egész politikai karrierje során. Már ellenzéki képviselőként is a két meglevő atomerőmű bővítése mellett kardoskodott, első kormánya alatt pedig kierőszakolta a Szlovák Villamos Művek olasz többségi tulajdonosától, az Éneitől a mohi erőmű két új blokkjának befejezését. Ami miatt most sokkal nehezebb lesz eladni a villamos művek 66 százalékát, mint azt eredetileg az Énei gondolta - ezt pedig valószínűleg a kormány nem is annyira bánja. Fico ugyanis tegnap ismét kijelentette: addig, amíg nem lesz biztosítva a mohi erőmű befejezése, az olaszok innen nem tehetik ki a lábukat. Igaz, hogy az állam csak 34 százalékos tulajdonos, ám megvan a lehetősége, hogy ha nagyon akaija, pár évig blokkolja a többségi tulajdonrész eladását. Amit az Énei nem nagyon akarna, szorítja az idő. Az olaszok nem azért akarnak túladni a szlovákiai vállalaton, mert nem lenne jövedelmező, hanem azért, mert gyorsan „készpénzre” van szükségük, a lehető leggyorsabban - a hazai tulajdonrész mellett más vállalkozásaiktól is megválnak idén. Fico pedig élvezi a helyzetet, hiszen ő jelenleg sehová sem siet, sőt, ezúttal két legyet üthet egy csapásra. A mohi erőmű befejezése mellett olyan helyzetet teremthet, hogy az állam tulajdonrésze is megnőhet. Ez a kormányfő másik terve: a kisebbségi 34 százalék helyett többségre szert tenni és irány- tani a vállalatot. Ez utóbbi lehet, hogy nem lenne drága mulatság - hiszen a mohi erőmű miatt eladósodott villamos művek értéke a hitelek miatt esett -, ám hosszú távon még visszaütne. Szlovákiának is megvan a keserű tapasztalata az állami menedzseri posztokat szerző politikai jelöltekkel. Akik azért kerültek pozíciba, hogy pártjuk és a háttérben álló oligarchák számára jó bizniszeket biztosítsanak, akár a cég eladósítása árán is. Az állami többségi tulajdon egyben azt jelentené, hogy a túlárazott új mohi blokkokat nagyrészt az adófizetők fizetnék ki - vagy direkt módon, vagy a magasabb villanyszámlákkal. Az Énei jövő héten várja a többségi tulajdonrészre érkező ajánlatokat. Kérdés, hogy Ficóék nyomásgyakorlása után hány komoly vevő jelentkezik, és milyen ajánlattal. FIGYELŐ Székely furfang? Házkutatást tartott a román korrupcióellenes ü- gyészség tegnap reggel Rá- duly Róbertnál, Csíkszereda polgármesterénél, Antal Attila és Szőke Domokos alpolgármestereknél, valamint a Csíkszeredái városházán. Rá- duly Róbertét és Szőke Domokost később Bukarestbe szállították az ügyészek. A csuklyát viselő rendőrök hajnalban szállták meg a városházát, az elöljárók lakását, valamint egyes olyan cégek székhelyét és a tulajdonosaik lakását, amelyek szerződéses viszonyban állnak a polgár- mesteri hivatallal. Ráduly Róbertét azzal gyanúsítják, hogy egy közvetítőn keresztül havi tízezer euró csúszópénzt kapott a parkolódíjak begyűjtésével megbízott cég tulajdonosától. Azzal is gyanúsítják a polgármestert, hogy 200 ezer lej (46 ezer euró) csúszópénzt kapott egy építőanyag-kereskedéssel foglalkozó nagyáruház építési engedélyének kiadásáért és a forgalmi rendezés megvalósításáért az áruház környékén. Szőke Domokos alpolgármester a gyanú szerint a reális összeg százszorosáért ítélt oda egy zöldövezeti munkálatra szóló megbízást egy bukaresti cégnek. Antal Attila alpolgármester ellen amiatt vizsgálódnak, hogy a Márton Áron és a Segítő Mária gimnáziumok felújítására szerződtetett cég felújította a szülei házát is, a reális ár ötödéért. A Székelyhon.ro közlése szerint a vizsgálatokat nem a területileg illetékes marosvásárhelyi ügyészség, hanem Bukarestből érkezett ügyészek irányítják. Ráduly Róbert polgármester mindent tagad, kijelentette: soha nem vettem el senkitől semmit! Délután az ügyészek Ráduly Róberttel és Szőke Domokossal távoztak a polgár- mesteri hivatalból, a polgár- mester SMS-t írt, hogy Bukarestbe tartanak. A polgármester, valamint az alpolgármesterek 2004 óta irányítják Csíkszeredát, az RMDSZ színeiben. A 38 ezer lakosú város lakosságának 81 százaléka magyar. (MTI)
