Új Szó, 2015. április (68. évfolyam, 76-99. szám)
2015-04-25 / 95. szám, szombat
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2015. ÁPRILIS 25. www.ujszo.com Mikó István rendezésében vitték színre a kassai Thália Színházban Hervé-Meilhac-Milhaud Nebántsvirág című operettjét Némi fúr ranggal Dégner Lilla, Kövesdi Szabó Mária és Madarász Máté (Fotó: Thália Színház) Merészebbnél merészebb dolgokat művel mostanság a Thália Színház. Legutóbb, a Rükverc esetében egy Budapesten játszódó történetet adaptáltak kassai helyszínekre és viszonyokra, most pedig egy francia operettel bátorkodtak előrukkolni. Pedig a kassai viszonyok igen mostohák, és a Thália emberanyaga, akárhogy is forgatjuk, kevés egy operetthez. JUHÁSZ KATALIN Nem ismertem Hervé-Meilhac-Milhaud Nebántsvirág című operettjét, és - amint azt a helyszínen megtudtam - ezzel nem voltam egyedül. Magyar nyelvterületen viszonylag keveset játszották, pedig a fordítás több évtizede kész, két zseniális magyar humorista-író, Zágon István és Darvas Szilárd jóvoltából. Szóval, már az merészségnek számít a színháztól, valamint Mikó István vendégrendezőtől, hogy a tájainkon jól bevált Lehár- és Kálmán Imre- operettek, a negédes bécsi stílus helyett egy pattogósabb, kup- lészerű dalokkal operáló francia művet választott. Ráadásul a Nebántsvirág első felvonása bővelkedik az egyházi énekekre hajazó, lassú dalokban (a helyszín egy apácazárda, ott kezd alaposan bonyolódni a cselekmény), és nincsenek benne örökzölddé nemesedett, dúdolható slágerek. A műfaj lényege azonban nem változott. Kijelenthetjük, hogy kivétel nélkül minden operett a szerelemről szól, és nem realista igénnyel, hanem kizárólag szórakoztatás céljából született. Kassa népe pedig igencsak kiéhezett az önfeledt szórakozásra, repesve várta a „Czajlik-éra” első operettjét. Már a főpróbán alig maradt üres szék a nézőtéren, az azóta abszolvált néhány előadás mind telt házas volt. Én olyan szlovákok mellett ültem, akiket a népszerű markízás szappan- operából megismert Nádasdi Péter neve vonzott be. Az első felvonás alatt még morogtak kissé, hogy nélkülözni kénytelenek a vetített feliratozást, de később e nélkül is szinte mindent megértettek a könynyen kiszámítható cselekményből. Mivel a Csaó bambino című zenés revüről lemaradtam, most hallottam először énekelni a Thália deszkáin azt a Nádasdi Pétert, akit anno a Waterfall, majd később a Sémi Holsen nevű alternatív rockbanda frontembereként láttam ugrál- ni-kiabálni különböző színpadokon. Úgy érezheti most magát, mint hentes a cukrászdában, futott át az agyamon, de gyorsan el is hessegettem ezt a gondolatot, elvégre egy rendkívül sokoldalú, tehetséges színészről van szó, aki korrektül eljátszotta a vagány, kettős életet élő zárdái orgonistát. De mielőtt még azt hinnék, ő a darab főszereplője, gyorsan tisztázzuk a tisztázandókat: a Ne- bántsvirágot elejétől a végéig Dégner Lilla viszi a vállán. Rég nem volt a Tháliának hozzá hasonló hangi kvalitásokkal megáldott tagja. Mikó István remek érzékkel építette rá a teljes előadást, a többiek - kis túlzással - csak félénk statiszták lehetnek mellette, már ami az éneklést illeti. Néhány dal tényleg komoly technikai tudást és hangterjedelmet kíván, az ájtatos énekek például már-már operaszerűek, a gyorsabb tempójú daloknál pedig a pergős szöveg érthető intonálá- sa nehéz. Dégner Lilla azonban könnyedén veszi az akadályokat, pedig neki van a legösszetettebb színészi feladata is: romlatlan apácanövendékből vedlik át (egy váratlan fordulat következtében) dögös operettprimadonnává, sőt, már a zárdában is csak álca nála a szen- deség. A történetről többet nem is árulunk el, legyen elég annyi, hogy a 19. század végén játszódik egy Párizs melletti kisvárosban, helyzetkomikumon alapul, és apácák, valamint színésznők mellett katonák is szerepelnek benne. Az utóbbiakat alakító színészek, Madarász Máté kivételével (neki jár a Becsületrend) néhol kissé túljátsszék a figurájukat. Bár lehet, hogy a szerzők titkolt célja a korabeli francia hadsereg kíméletlen kifigurázása volt. A börleszkszerű kaszárnyái jelenetek előtt is gyakran úgy éreztem, az egész valahogy túl harsány, túl sok. Hogy itt-ott „visszább vehetnének” a színészek. Ha egy történet eleve meseszerű, ha a megszokott vígjátékpanelekből épül fel, és ha a boldog végkifejlet előre tudható, akkor az életszerűbb, realistább játékmód sokat lendíthet az előadáson. Dicséret illeti a díszlettervezőt, Gadus Erikát, aki rendkívül leleményesen, szinte a semmiből varázsolt háromféle színpadképet. Richtarcsík Mihály ravasz, kímélő koreográfiái messziről, félig behunyt szemmel nézve szinte már táncként hatnak. A zárdái és a kaszárnyái „tömegjelenetek” kivitelezéséért pedig a rendező előtt emelem kalapom, mert jól tudom, milyen nehéz tömeget teremteni ott, ahol csak páran lézengnek a színen. Mikó István újfent bebizonyította, hogy kisujjában van ez az egész, zenésen szórakoztató színházi szakma. Hogy némi furfanggal kórus, tánckar és zenekar nélkül is megteremthetjük azt a látványt és hangzást, amit ez a sokak által már temetett, mégis virágzó és népszerű műfaj megkíván. 2017-ben jön A sötét ötven árnyalata Las Vegas. Három éven belül érkeznek a mozikba az E. L. James által jegyzett Ötven árnyalat-trilógia folytatásai - jelentette be a Universal Pictures stúdió a Las Vegas-i CinemaConon, a filmforgalmazók és mozitulajdonosok éves nagyszabású összejövetelén. A stúdió közlése szerint A sötét ötven árnyalata 2017. február 10-én, A szabadság ötven árnyalata 2018. február 9-én kerül a mozikba. A bestsellertrilógia első részének, A szürke ötven árnyalatának filmváltozata hatalmas sikert aratott: a produkció világszerte 568 millió dolláros jegybevételre tett szert Valentin-na- pi bemutatása óta. A hírek szerint a kasszasiker ellenére az erotikus trilógiájával meggazdagodott írónő nem volt elégedett a filmes adaptációval. A dúsgazdag vállalkozót alakító Jamie Doman és a szeretőjét játszó Dakota Johnson továbbviszi szerepét a folytatásokban. Sam Taylor- Johnson, A szürke ötven árnyalata rendezője azonban nem vállalta a folytatások leforgatását. A sötét ötven árnyalatának forgató- könyvét E. L. James félje fogja írni. (MTI, ú) V. PEKINGI NEMZETKÖZI FILMFESZTIVÁL Bandor Éva fergeteges sikere a Gyerekek című filmmel A szlovák-cseh koprodukcióban forgatott Gyerekek című nagyjátékfilm három jelentős díjat hozott el Pekingből. Képünkön a film rendezője, Jaro Vojtek, díjazott szereplője, Bandor Éva és producere, Prikler Mátyás a Tiantan-szobrokkal. (Fotók: MPhilms) A Gyerekek négy történetet fog össze. Bandor Éva az Apa című filmnovella női főhősét alakítja, aki haldokló édesapját elviszi a tengerhez egy mindent átértékelő, fájdalmas közös útra. ÚJ SZÓ-HÍR Óriási sikerrel végződött a szlovák film számára az V. Pekingi Nemzetközi Filmfesztivál, amely csütörtökön éjszaka ért véget. A nívós dokumentumfilmjeiről ismert Jaro Vojtek rendező első nagyjátékfilmje, a Gyerekek (Deti) három jelentős díjat is elhozott a szemle tíz fő díja közül, amelyekért a nemzetközi mezőnyben tizenöt film versengett. A szakmai zsűri, melynek a francia film világszerte elismert alakja, Luc Besson rendező volt az elnöke, Bandor Évának ítélte oda a legjobb női mellékszereplőnek járó Tiantan-díjat. A Komáromi Jókai Színház Jászai Mari-díjas színművészének napjaink legismertebb ázsiai filmrendezője, a dél-koreai Kim Ki-duk adta át a rangos díjat a nagyszabású gálán. A Gyerekek a legjobb operatőr (Tomáš Stanek) és a legjobb forgatókönyv (Marek Leščák) kategóriában is megszerezte a fesztivál Tiantan- szobrát. A film négy évszakot is megjelenítő négy története a gyerek-szülő kapcsolatot járja végig négy stációban. A Szlovák Filmintézethez tartozó pozsonyi Lumiere mozi a pekingi siker kapcsán a hétvégén újra műsorra tűzi Jaro Vojtek filmjét: ma 21, holnap 15 órakor vetítik, (tébé) Az öröm első pillanatai - Bandor Éva a gálán angolul, szlovákul és magyarul köszönte meg a díjat. A háttérben a rendező.
