Új Szó, 2015. április (68. évfolyam, 76-99. szám)
2015-04-24 / 94. szám, péntek
8 Kultúra-hirdetés ÚJ SZÓ 2015. ÁPRILIS 24. www.ujszo.com RÖVIDEN Chicagóban nyert az On The Spot Az 51. Chicagói Nemzetközi Filmfesztivál televíziós versenyében szerda este Silver Plaque-díjat kapott az On The Spot amazóniai filmje. Cseke Eszter és S. Takács András a tavalyi futball-világbajnokság idején forgatott a Brazíliában élő törzzsel az esőerdőben, amelynek rövidesen el kell hagynia lakóhelyét az épülő Belo Monte gát miatt. A Xingu folyó mentén élő xikrin törzs viszontagságairól szóló műsor nemcsak Magyarországon volt látható, az On The Spot rövidfilmet készített az Al Jazeera America megrendelésére is, ezt a csatorna websorozata, az AJ+ jutatta el az amerikai közönséghez. A magyar nézők legutóbb éppen a frissen díjazott amazóniai filmet láthatták Cseke Esztertől és S. Takács Andrástól a tévében. Az alkotók legközelebb idén ősszel jelént- keznek új szériával a Duna TV-ben, ez lesz a sorozat hetedik évada. Az On the Spot brazíliai filmje a napokban a Civil társadalom kategóriában különdíjat kapott a moszkvai Detecti- veFEST-en. (MTVA) A dzsungel könyve olvasópróbája A Komáromi Jókai Színház társulata június 12-én mutatja be Dés László, Geszti Péter és Békés Pál népszerű musicaljét, A dzsungel könyvét, melynek április 22-én tartották az olvasópróbáját. Az előadást a színház főrendezője, Méhes László állítja színpadra, Maugli szerepében Sándor Péter m.v. látható majd. A további szerepek alakítói: Holocsy Krisztina, Tóth Tibor, Tóth Károly e.h., Bandor Éva, Majorfalvi Bálint, Bárdos Judit, Bemáth Tamás, Skronka Tibor, Olasz István és Szabó Viktor. A jelmezeket Gadus Erika m.v., a díszletet Székely László m.v. tervezi. A koreográfus Kispál Anita m.v., a zenei vezető Gebora György m.v. lesz. A nagyszabású musicalprodukció az évad utolsó bemutatója a Jókai Színházban, (ú) Megnyílt a Könyvfesztivál Budapest. Félszáz kiváló külföldi és félezer magyarországi és határon túli magyar íróval találkozhat a 22. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál közönsége a következő négy napban - mondta el a rendezvény tegnapi megnyitóján az emberi erőforrások minisztere. Balog Zoltán hangsúlyozta: a magyar nyelvű irodalom számára különösen fontos, hogy egy ilyen unikális nyelvvel is bekapcsolódhasson a vüág vérkeringésébe, a könyvfesztivál pedig nagyban hozzájárul ehhez. A nyitónapon Jonathan Franzen amerikai író vehette át a Budapest Nagydíjat. A könyvfesztivál négy napon át csaknem 400 programmal várja a látogatókat a Millenáris parkban. (MTI) Sándor Péter lesz Maugli (Görözdi Szilárd felvétele) Nyereményözön! 100 000 Ft készpénz J Skandináv “ Plusz Egy Olasz és JjS rejtvények ' * 1 Af ' keresse az ApnllS 25-en újságárusoknál! *A rejtvényújság nem része az előfizetésnek és nem előfizethető, csak standon kapható az Új Szóval együtt! Augusztus 9-ig tekinthető meg Pozsonyban a Szlovák Nemzeti Galéria szobrászati kiállítása Ha szobrásznők kezében a véső Marie Bartoňková-Drábková Anya (1969) és Mária Bartuszová Csírázás (1974) című alkotása is látható a nemzeti galéria kiállításán (Fotók: SNG) Pozsony. A Szlovák Nemzeti Galériában augusztus 9-ig látható a Szobrásznők című kiállítás. Az Esterházy-palota termeiben installált alkotásokat a cseh-szlovák szobrászat alakulását meghatározó, kiemelkedő szobrásznők munkáiból válogatták össze. TALLÓSl BÉLA Tizenhat olyan szlovák és cseh női alkotó munkáit mutatja be a tárlat, akik szobrászatot tanultak, s ezen a területen alkottak - hangsúlyozta Vladimíra Büngerová, a kiállítás kurátora. Ezt azért fontos ilyen hangsúlyosan kiemelni, mivel a kiállítás művészettörténeti szempontból (rendszerezéssel) tárja fel annak az újszerűségnek (nóvumnak) a művészi hoza- dékát, hogy a két háború közötti időszakban a nők számára is lehetőség nyílt művészeti tanulmányok folytatására szobrász szakon. A szobrászatot addig inkább a férfiművészek privilégiumának tartották - ez részben a műfajjal járó nehéz fizikai munka miatt is volt így sokáig. A kiállítás előkészítése jó ideig elhúzódott éppen az alapos és rendszerező, az elfelejtett alkotókat újra felfedező-bemutató, a cseh-szlovák női művészek által megteremtett szobrászat specifikusságait, lényegi elemeit feltáró művészettörténeti kutatás miatt. Az eredmény viszont átfogó, a témát az alapoktól a legújabb trendekig felölelő és bemutató, látványos, sok új ismeretet nyújtó kiállítás lett. Amelyből kiderül, milyen nehézségei voltak az indulásnak, majd az érvényesülésnek, milyen és mi lett az eredmény - ezt maguk a művek prezentálják. A tárlat kurátora azzal is megpróbálta kiemelni a női mivoltot, pontosabban azt, hogy milyen más (női) minőséggel járultak hozzá a szobrásznők a cseh-szlovák szobrászathoz, hogy az összeállított anyagot tematikai-tartalmi szempont és anyaghasználat alapján csoportosította kisebb egységekbe. A kiállítás időben a kezdetekig megy vissza, vagyis a múlt század 20-as és 30-as éveibe, amikor nők is kezdtek szobrászként érvényesülni, elsősorban az alkalmazott és a díszítőművészet területén. Értékes alkotások születtek, melyek felvezetik azt az utat, amelyen a női alkotók az alkalmazott-funkcionális műtárgyaktól eljutottak a szép- vagy autonóm művészeti munkák létrehozásáig, majd a háború utáni időszakban, különösen az 50-es évek vége felé egészen a monumentális szobrok megformálásáig. A szobrásznők ekkor már erős, meghatározó hangú művészegyéniségekként voltak jelen a (képző)művészeti életben; nemcsak a fő, elfogadott csapásvonalon és nemcsak a dekoratív funkciót előtérbe helyezve alkottak, hanem az ún. megtűrt (modem) irányzatokban is, azokban, amelyeket annak idején (a szocializmusban) előszeretettel neveztek dekadens művészetnek. A kiállítás célja, hogy a csehszlovák szobrászművészet fejlődésében a női aspektus specifikumaira mutasson rá. A női .jegyek” kiugróan a kisplasztika - azon belül az ékszerművészet, a dekoratív és a kerti plasztika - területén tettenérhetők. Továbbá az anyaghasználatban figyelhetők meg - gyakori formahordozó a kerámia. A feldolgozott témában is megjelent a „női vonás” - a nő, az anya, az anyaság, a termékenység ábrázolása. De a szobrászati technikák alkalmazásában is kidomborodik a női kézjegy. A tárlat anyagát ezek szerint a fő „női jegyek” szerint csoportosították kisebb egységekbe, melyek a következők: Nő - fej - portré; Szobrásznő és keramikusnő; A miniatűr alkotásoktól a monumentális művekig; Természet - nő; Vasdámák. Ez utóbbi, találó csoportmegnevezést érdemes pontosítani: fémből alkotott munkák kollekciója. Mivel a kiállítás egyfajta tár- gyiasított művészettörténeti kutatás a témában, a közönség elé tárt összegzésben nemcsak szobrászati alkotások szerepelnek, hanem különféle dokumentumok (például arról, miként foglalkozott a szobrásznőkkel a szocialista sajtó), fotók, rajzok, grafikák, kollázsok és modellek. A kiállítást hanganyag is kiegészíti, a látogatók interjúkat, interjúrészieteket hallgathatnak korabeli felvételekről. Megkezdődött az első köztársaságbeli cseh filmcsillag, Lída Baarová és Joseph Ceobbels, a második világháborús náci rendszer hírhedt propagandafőnöke viszonyát bemutató filmforgatása. Az első felvételek a prágai Olšany temetőben készültek. A forgatást indító napon többen megjelentek a történet főbb szerepeit alakító színészek közül, az élen a Baarovát megformáló Táňa Pauhofovával és a propagandafőnököt életre keltő osztrák színésszel, Kari Markoviccsal. A forgatás helyszínén jelen volt továbbá Simona Stašová és Martin Huba, akik a színésznő szüleit játsszák, valamint Pavel Kríz, aki Hitlert kelti életre. A cseh és szlovák koprodukcióban készülő filmet - melyet a tervek szerint külföldön Az ördög szeretője címmel forgalmaznak majd - Filip René rendezi. (Fotók: Nogup Agency)
