Új Szó, 2015. április (68. évfolyam, 76-99. szám)

2015-04-22 / 92. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. ÁPRILIS 22. Közélet 3 Törleszteni fogja a büntetést, letöltendő helyett kétéves feltételest kapott a korrupt orvos Fischer megúszta pénzbírsággal, aminek kifizetésére nincs pénze Pozsony. Jóváhagyta teg­nap a Specializált Bünte­tőbíróság Viliam Fischer kardiológus ügyészség­gel kötött vádalkuját. Ennek értelmében 1000, 1200 és 800 euró, illetve egy bonbon, egy-egy há­rom- és négykilós kacsa elfogadásáért kétéves feltételes szabadság- vesztést kapott, négy­éves próbaidővel. A bíró­ság még 15 ezer eurós pénzbírságra is büntette, s három évre eltiltotta a kardiológusi munkától. ÖSSZEFOGLALÓ A bíróság tegnapi döntése már jogerős, a vádalku jóváha­gyásának egyik alapfeltétele az volt, hogy Fischer a vád összes pontjában beismerő vallomást tegyen. A kardiológus, aki a botrány kirobbanása után ta­gadta a vádat és azt, hogy akár csak egy cent kenőpénzt is el­fogadott volna, végül úgy dön­tött, nincs értelme védekezni, s az ellene felsorakoztatott bizo­nyítékok terhe alatt inkább be­ismerte bűnösségét. Ha ezt Viliam Fischer a tárgyalóteremben (Gabriel Kuchta felvétele) professzor egyetlen bevételi forrása a nyugdíj, a bírság rész­letekben való törlesztését ja­vaslom, amivel már a vádlott is egyetértett” - magyarázta Fi­scher védőügyvédje, miért nem tudja a kardiológus kifizetni a pénzbírságot egyszerre. A bíró­ság a törlesztésről még nem hozott döntést. Az ügyész egyrészt elismer­te, hogy szlovákiai viszonylat­ban a pénzbírság szigorúnak tekinthető, viszont tekintettel a vádlott személyére és tevé­kenységére, megalapozottnak és igazságosnak tartja. Fischer tegnap nem volt hajlandó vála­szolni az újságírók kérdéseire. A kardiológus április 1-jén kötött vádalkut az ügyésszel, február elején indult ellene el­járás a korrupciós ügyben. Mint kiderült, a kenőpénz fejé­ben azt kellett volna elintéznie, hogy egy páciens előbbre kerül­jön a várólistán. Miután a beteg nem sokkal a műtét után meg­halt, hozzátartozói visszaköve­telték az összeget, de mivel nem akarta visszafizetni, felje­lentették. A rendőrség jelenleg már csak a szóban forgó család ellen folytat eljárást, amiért le­fizették az orvost, a jogszabá­lyok szerint ez is korrupciónak számít, (dem, SITA) 26 vendéglőbe és iskolakonyhára szállítottak fertőzött csirkehúst Ettek is a szalmonellás húsból ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony/Nyitra. Gyerekek is ehettek a szalmonellával fer­tőzött lengyel csirkehúsból, de megbetegedéseket nem jelen­tettek. Nem fenyeget szalmo­nellajárvány sem, pedig a Len­gyelországból származó hús egy részét a nyitrai nagyrak­tárból 26 vendéglőbe és iskola- konyhára már kiszállították, ál­lítja az Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügye­let nyitrai kirendeltségének igazgatója. Ján Chladný tájé­koztatása szerint mind a 26 lé­tesítményt tájékoztatták, és a fertőzött húst visszavonják az elosztóraktárba. Chladný sze­rint feltehetően a főzés vagy sütés során a baktériumok el­pusztultak, így a kész étel már nem okozott fertőzést. A hiva­tal öt olyan esetről tud, amikor a fertőzött húst el is fogyasztot­ták. A Sniežik társaság összesen 1200 kg fagyasztott csirke­combfiiét hozott be Szlovákiá­A fertőzést Csehországban állapították meg (Képarchívum) ba, ebből 360 kg-ot szállítottak már ki a vendéglők és az isko­lák konyháira. A fertőzést a cseh élelmiszer-biztonsági fel­ügyelet fedezte fel, amely múlt héten az unió minden tagálla­mára érvényes riasztást adott ki. A cseh sajtó április 17-én adott hírt az ügyről, ott mint­egy 10 tonna, 2 kg-os csomago­lású hús került be az értékesítő hálózatba március 29-én. Szlo­vákiába Csehországon keresz­tül jutott el a fertőzött termék, a cég tájékoztatása szerint ápri­lis 10-én. „Pénteken leállítottuk az áru értékesítését, de az egy héten át folyt - ismerte el Karol Čemák, a Sniežik cég tulajdo­nosa. - Rögtön értesítettünk minden vevőt, elmondtuk azt is, hogy milyen baktériumot ta­láltak a termékben, de senki sem jelezte, hogy bárkinek egészségügyi problémát oko­zott volna a hús.” Az érintett vendéglőket és iskolakonyhákat a regionális egészségügyi hivatalok is el­lenőrzik. „Utasítottuk a regi­onális közegészségügyi hiva­talokat, hogy az érintett konyhákon ellenőrizzék, hogy visszaküldték-e a fertő­zött gyártási adagba tartozó húst” - tájékoztatott tegnap Ivan Rovný, az országos tisz­ti főorvos. Az összegyűjtött húst és még el nem adott készleteket várhatóan vissza­szállítják majd Csehországba. (TASR, lpj) 2014-ben 53,58% volt Csökkent az államadósság Pozsony. Egy százalékpont­tal, GDP-arányosan 53,58 szá­zalékra csökkent tavaly az ál­lamadósság mértéke, jelentette tegnap az Eurostat. A válság ki­törése óta a tavalyi volt az első év, amikor az adósság csök­kent. Az államháztartási hiány a maastrichti követelmények­nek megfelelően 3 százalék alatt maradt, a végleges adatok szerint 2,87 százalék volt. Ez azonban már rosszabb a 2013-as adatokhoz képest, ak­kor ugyanis 2,6%-os volt a hi­ány GDP-arányosan. Peter Kažimír pénzügyminiszter arra számít, hogy az őszi felülvizs­gálat során az adat kicsit javul­hat. „Számítunk arra, hogy a prognózisokhoz képest jobb lesz azoknak a jogi személyek­nek a jövedelemadó-befizeté­se, akik júniusra halasztották adóbevallásukat” - mondta a pénzügyminiszter. A pénzügyminiszter szerint a következő években az állam- adósság biztonságos mérték­ben az 55%-os határ alatt ma­rad, 2018-ig pedig 50% alá csökkenhet. Ehhez hozzájárul az is, hogy az állam az utóbbi két hónapban már 0%-os ka­mattal értékesíti a rövid lejára­tú államkötvényeket. Az idei évre betervezett 5,5 milliárd euró értékű kötvénykibocsá­tásból az államadósság-kezelő ügynökség már 2,5 milliárd eu­ró értékű kötvényt értékesített, (lpj, TASR) Meghallgatás az őshonos kisebbségekről Rólunk beszélnek ma az Európai Parlamentben ÚJ SZÓ-HÍR Brüsszel. Az őshonos kisebb­ségek ügye lesz terítéken ma az Európai Parlamentben. A félna­pos nyilvános meghallgatásra az Európai Néppárt (ÉPP) frakció­jának szervezésében kerül sor. Célja: előrelépést elérni az ún. hagyományos vagy őshonos ki­sebbségek ügyében. Az ese­ményt az ÉPP ldsebbségi magyar EP-képviselői jegyzik: Nagy Jó­zsef (Híd), Csáky Pál (MKP) és Sógor Csaba (RMĎSZ). Az EU-ban jelenleg nincs uniós szintű, központi, kötele­ző érvényű kisebbségvédelmi dokumentum. Vagyis nincs olyan uniós keret, amely lis­tázná a minimálisan elisme­rendő kisebbségi jogokat, ezért az EU 28 tagországában na­gyon különböző szintű rende­zésekre van példa - a franciák például hagyományosan na­gyon szűkén mérik a kisebbségi jogokat, míg a katalánoknak vagy a dél-tiroli németeknek területi autonómiájuk van. Ezen szeretnének változtatni a néppárti magyar képviselők, ehhez első lépésként saját párt­családjuk frakcióját kell meg­győzni. Ez sem könnyű feladat, hiszen például a spanyolok - a fent említett katalánok vagy a baszkok miatt - eddig ellenez­ték a kisebbségek jogainak uniós szintű kezelését. Emel­lett fontos hangsúlyozni azt is, hogy ez a kezdeményezés az őshonos kisebbségekről szól, sok tagállam ugyanis elutasító­an áll hozzá a bevándorlók helyzetének uniós rendezésé­hez - mivel ők is kisebbséget alkotnak, ezért van szükség az „őshonos” címkére. „Ez az első lépés egy uniós kisebbségvédelmi standard ki­alakítása felé” - mondta la­punknak Nagy József társszer­vező. A meghallgatáson több elismert szakember is felszólal, feladatuk az EP-képviselő sze­rint az lesz, hogy bemutassák a problémát és a tagállamok konkrét tapasztalatait és meg­oldásijavaslatait. Mivel az ÉPP az EP legnagyobb frakciója, ha a néppárt prioritásként fogja kezelni a kérdést, jó eséllyel előre lehet mozdítani az ügyet. A meghallgatás eredménye egy zárónyilatkozat lesz. A meghallgatáson több hazai politikus is részt vesz: többek között a Híd parlamenti frakci­ójának jelentős része, élén a pártelnök Bugár Bélával, vala­mint az MKP két volt EP-képvi- selője, Bauer Edit és Mészáros Alajos is. (MSz) Első lépés az uniós stratégia felé? (Képarchívum Gyakrabban látogathatná családja a börtönben Rezešová felvenné a magyar állampolgárságot ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Ha Éva Varholíko- vá Rezešová lemondana szlo­vák állampolgárságáról és fel­venné a magyart, akkor család­ja a jelenleginél jóval gyakrab­ban látogathatná. Arról, hogy a négy ember halálával járó köz­úti baleset okozásáért Buda­pesten kilencéves szabadság- vesztésre ítélt nő új állampol­gárságon gondolkozik, a Nový čas bulvárlap tájékoztatott el­sőként. Rezešová 2012 augusztusá­tól van rács mögött Budapes­ten. A magyarországi jogsza­bályok szerint egy külföldi el­ítélt csak havonta egyszer egy órára találkozhat családjával ám a magyar állampolgárságú elítélteknek erre havonta többször is lehetőségük van. A törvények az elítélteknek is lehetőséget adnak az állam­polgárság felvételére. Ha erre sor kerülne, Varholíková elve­szítené szlovák állampolgár­ságát. Ugyanakkor igazolnia kellene magyar nyelvtudását és azt is felmérnék, nem je­lent-e veszélyt a társadalom­nak. Ügyvédje, Novák Péter egyelőre nem hajlandó rea­gálni az állampolgársággal összefüggő kérdésekre, ezért nem tudni, hogy mikor és egyáltalán fogja-e kérvényez­ni a magyar állampolgárság felvételét. Varholíková 2012. augusz­tus 21-én karambolozott gép­kocsijával az Ml-es autópá­lyán, egy Fiat Punto gépkocsi­val ütközött, a balesetben há­rom ember azonnal meghalt, a negyedik a kórházban halt bele súlyos égési sérüléseibe. A bírósági tárgyalás két évig tartott, (dem) nem tette volna meg, akkor a főtárgyalás végén háromtól nyolc évig terjedő szabadság­vesztés fenyegette volna. „Te­kintettel a rendkívül magas pénzbírságra, s mivel Fischer

Next

/
Thumbnails
Contents