Új Szó, 2015. április (68. évfolyam, 76-99. szám)
2015-04-22 / 92. szám, szerda
4 Külföld ÚJ SZÓ 2015. ÁPRILIS 22. www.ujszo.com ■KEZZDIBI A Hezbollah a szír harcokban Párizs. Bassár el-Aszad szíriai elnök egy interjúban elismerte, az országában zajló fegyveres konfliktus rendezésére tett erőfeszítéseinek keretében meghívta a libanoni síita radikális Hezbollah szervezetet, tagadta viszont, hogy iráni erők is harcolnának szíriai földön. Aszad a France 2 francia televíziónak azt hangoztatta, egy országnak sincs joga beavatkoznia Szíriában anélkül, hogy a vezetők odahívnák. Iránt nem hívták, és nem is küldött csapatokat- szögezte le az elnök, hozzátéve, a parancsnokok és tisztek viszont ,jönnek-mennek a két ország között”, megfelelően a tartós együttműködésnek. Szíriában négy éve tart a háború a kormány fegyveres ellenzéke és a hadsereg között. A harcoknakkb. 220 ezer halálos áldozatuk van. (MTI) Támadás Macedóniában Szkopje. Fegyveres támadók foglaltakéi tegnap egy rendőrkapitányságot az észak-macedóniai Go- sincében, a koszovói határ mentén, négy rendőrt túszul is ejtettek. A negyven álarcos támadó állítólag lefegyverezte a rendőröket és kiürítette a határrendőrség kapitányságát. A támadók feltehetően Koszovóból származnak. Az egyik támadó állítólag azt mondta: „Mi a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) vagyunk.” A támadók az UCK jeleit viselik a ruhájukon. Macedónia északi részén főleg albánok élnek. (MTI) Megsebesült az IA vezetője London. Életveszélyesen megsebesült egy márciusi légitámadásban az Iszlám Állam (IÁ) dzsihá- dista szervezet vezetője, állapota azóta már javult, de elveszítette az ellenőrzést a szunnita szélsőséges szervezet napi irányítása felett - jelentette tegnap a The Guardian brit napilap. Az újság a terrorcsoporttal kapcsolatban álló egyik iraki forrásra hivatkozva számolt be az Abu Bakr al- Bagdadiról szóló értesülésről. Bagdadi március 18-án a szíriai határhoz közeli Ninivében sebesült meg a Washington vezette nemzetközi koalíció légitámadásában. A brit lapnak egy nyugati diplomata és egy iraki tanácsadó is megerősítette, hogy azon a napon az észak-iraki térség több pontjára is légi csapást mértek. (MTI) Az olasz hatóságok őrizetbe vették a líbiai hajóbaleset két emberkereskedőjét - idén eddig 1300-1400 bevándorló halt meg Határozott fellépés a halálhajók ellen Életben maradtak. Afrikai menekültek pihenik ki a tengeri átkelés borzalmait egy olasz mentőhajó fedélzetén. (TASR/AP-felv.) Luxembourg/Catania. Az Európai Bizottság tízpontos azonnali cselekvési tervet terjesztett az illetékes miniszterek elé a földközi-tengeri menekültválság enyhítésére. Őrizetbe vették az olasz hatóságok a vasárnapi földközi-tengeri hajókatasztrófa két túlélőjét, akiket embercsempészettel gyanúsítanak. ÖSSZEFOGLALÓ Dimitrisz Avramopulosz, az EU-bizottság belügyi biztosa az EU kül- és belügyminisztereinek luxembourgi együttes ülését követően közölte: a terv első pontja, hogy meg kell erősíteni a jelenleg folyó műveleteket a Földközi-tengeren, a Tritont és a Poseidont. Avramopulosz konkrét számokat nem említett, csak arról beszélt, hogy az uniós határőrizeti ügynökséget, a Frontexet meg kell erősíteni és bőkezűbben kell finanszírozni. Emellett az akcióterv például az embercsempészek hajóinak elkobzását és megsemmisítését javasolja. Riasztó statisztikák A tervezett EU-intézkedések között az is szerepel, hogy az uniós határőrizet munkatársai kitelepülnének a leginkább érintett Olaszországba és Görögországba segíteni a menedékkérelmek feldolgozását, miközben a tagállamok vállalják, hogy minden migránstól ujjlenyomatot vesznek, és megfontolják sürgősségi letelepítési mechanizmusok alkalmazását. Holnapra rendkívüli uniós csúcstalálkozót hívott össze Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a vasárnapi hajókatasztrófa miatt, amelyben 700, de nem kizárt, hogy kilencszáznál is több menekült halt meg. Hétfőn menekülteket szállító további hajók is bajba kerültek. T avaly mintegy 3500 bevándorló hah meg a Földközi-tengeren, idén eddig 1300-1400-an vesztek a tengerbe. Tavaly 218 ezer bevándorló jutott át a tengeren, idén pedig április derekáig 31,5 ezer. Őrizetbe vették az olasz hatóságok a vasárnapi földközitengeri hajókatasztrófa két túlélőjét, akiket embercsempészettel gyanúsítanak, mert az illegális bevándorlókat szállító, szerencsétlenül járt halászhajó legénységéhez tartoztak. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) és a Nemzetközi Migrációs Szervezetnek (IOM) a képviselői úgy nyilatkoztak, 800 halottja lehetett a tragédiának. A tragédia 27 túlélője hétfőn este érkezett a szicíliai Catania kikötőjébe, ott állították elő a tunéziai és a szíriai nemzetiségű gyanúsítottakat, akik közül az előbbi a hajó feltételezett kapitánya volt. A túlélők mindegyikét meghallgatták az UNHCR és az IOM olaszországi képviselői is. Ezt követően mindketten úgy nyilatkoztak, a vallomások alapján az valószínűsíthető, hogy a hajón „valamivel több mint 800-an” tartózkodtak. Elmondásuk szerint a tanúk arról is beszámoltak, hogy a hajón utazók között szíriaiak voltak a legtöbben, de mintegy 150 erit- reai és számos Szomáliái menekült is tartózkodott a fedélzeten. A túlélők között továbbá mali, gambiai, szenegáli és bangladesi állampolgár is van. Tengeri mentés félgőzzel A 2013-as, több mint 300 életet követelő lampedusai katasztrófa után Olaszország felállított egy nagyobb tengeri megfigyelőrendszert, Mare Nostrum néven, havi 9,5 millió eurós költségvetéssel és több mint ezer fős létszámmal. A Mare Nostrum program keretei között szinte az egész Földközitengert figyelték drónokkal, repülőkkel és hajókkal, és több mint százezer menekültet mentettek ki a vízből. De csak egy évig működött ez a program: annyira népszerűtlen volt politikailag a bevándorlóellenes hangulatban, hogy inkább nem hosszabbították meg a finanszírozását. Most az EU finanszíroz egy sokkal kisebb programot, a Tritont. Ez csak a Líbia, Málta és Olaszország közötti vizekre koncentrál, a költség- vetése a Mare Nostrum harmada csupán, és csak néhány helikopterrel és part menti hajóval működik. Tavaly november óta így is megmentették húszezer emberéletét. Katonai erő és több pénz A The Times tekintélyes konzervatív brit napilap szerint az Európai Uniónak katonai erővel kell fellépnie az Európába irányuló földközi-tengeri embercsempészet ellen. Az EU- nak a legutóbb történtek után közös fellépéssel kell csapást mérnie az embercsempészek üzleti modelljére, szembeszáll- va azzal az alapeseti feltételezéssel, hogy azok a hajók, amelyek nem süllyednek el a tengeren, mindenképpen kiköthetnek Európában. Európa déli határainak védelme ahhoz az erőfeszítéshez hasonlítható, amelyet az Egyesült Államok fejt ki Mexikóval közös határának ellenőrzésére, csak éppen az amerikai határőrség ehhez 300-szor akkora havi költség- vetési támogatást kap, mint amennyit az EU a Földközitengeren jelenleg működő járőrszolgálatra fordít - áll a The Times írásában. (MTI, 444.hu) A Triton- és a Poseidon-misszió A Frontex, az EU-tagállamok határőrizeti együttműködését koordináló ügynökség Triton elnevezésű missziója 2014. november 1-től indult el a lezárulóban lévő Mare Nostrum olasz humanitárius-katonai misszióval párhuzamosan. A Triton misszióban 26 európai tagállam vesz részt emberekkel és eszközökkel, a missziót havonta 2,6 millió euróval finanszírozzák - az akció hatásköre az olasz partoktól harminc mérfölddel délre, vagyis az EU hivatalos határvonalán ér véget. A Frontex 2006-ban indította el a Poseidon-missziót eredetileg Görögország és Törökország parti vizeinek ellenőrzésére. 2010 óta a Poseidon keretében szárazföldi erőket is bevetnek a görög-török határvidéken. Az évek során a missziót kiterjesztették Görögország albán és bolgár határa mentén, valamint Bulgária és Törökország határvidékén. (MTI) Megszületett az ltelet Mohamed Murszi ellen Húsz év az exállamfőnek MTl-HÍR Kairó. Húsz év szigorított szabadságvesztésre ítélte tegnap a kairói büntetőtörvényszék Mohamed Murszi megbuktatott iszlamista elnököt, akit 14 társával együtt békés tüntetők meggyilkolásában való részvétel vádjával fogtak perbe. Murszi ellen öt eljárás is folyt, ez volt az első ellene hozott ítélet, amely közel hatvan tárgyalás után született meg. Az ügy 2012 decemberére nyúlik vissza, amikor az akkor hatalmon lévő Murszi elleni többnapos tiltakozó akció erőszakos feloszlatásában tíz ember életét vesztette. A vád szerint a volt államfő és a mögötte álló Szabadság és Igazságosság Pártjának vezetői a demonstrálok elleni fellépésre szólították fel híveiket. A tárgyalást vezető bíró, Ahmed Júszef ugyanakkor elejtette az emberöléssel kapcsolatos vádakat Mursziék ellen, és a hatalommal való visszaélés, valamint egyes tüntetők megkín- zása miatt rótt ki rájuk börtön- büntetést. A tizennégy gyanúsítottból tizenkettőt húsz, kettejüket pedig tíz-tíz év szabadságvesztésre ítélte. Az iszlamis- ta rezsim ellen tüntetők egyebek mellett az exállamfő azon rendelete ellen' tiltakoztak, amely jelentősen kiszélesítette elnöld hatáskörét, kivételes törvények kibocsátására jogosította fel, és gyakorlatilag az igazságszolgáltatás felügyeletén kívülre helyezte. Auschwitzi lágerőr Elismerte bűnrészességét Berlin. Vallomástétellel kezdődött tegnap Németországban az egyik utolsó élő auschwitzi lágerőr pere. A legkevesebb 300 ezer ember meggyilkolásában bűnrészességgel vádolt Oskar Gröning a lüneburgi tartományi bíróságon elmondta, amikor a náci párt önkéntesekből álló fegyveres szervezete, az SS tagjaként 1942-ben Auschwitz- Birkenauba került, tudomást szerzett arról, hogy a táborban a foglyok meggyilkolására szolgáló gázkamrák működnek. Hangsúlyozta: kétségtelen, hogy „erkölcsileg bűnrészes” a haláltábor működtetésében, és ezért bocsánatot kér, ügyének büntetőjogi vonatkozásait azonban a bíróságnak kell megítélnie. Gröning ellen az 1944. május 16. és július 11. között végzett tevékenységével kapcsolatban emeltek vádat. Abban az időszakban az ún. magyar akció (Ungarn-Aktion) zajlott Auschwitz-Birkenauban. A haláltáborba 437 ezer magyarországi zsidót hurcoltak. A vádlottat legkevesebb 3 év szabadság- vesztésre ítélhetik. (MTI) A rendőrség üldözi a kétnyelvű utcanévtáblákat Marosvásárhelyi botrány MTl-HÍR Marosvásárhely. A marosvásárhelyi önkormányzatnak alárendelt helyi rendőrség parancsnoka szerint a Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) azzal a szándékkal helyezett ki kétnyelvű utcanévtáblákat Marosvásárhelyen, hogy etnikumközi feszültségeket gerjesszen. Valentin Bretfelean rendőrparancsnok tegnap kijelentette, éppen március 20-án, a marosvásárhelyi véres román-magyar összecsapás 25. évfordulóján érték tetten a Cemo egyesület két önkéntesét, akikre pénzbírságot róttak ki. Kijelentette, csakis a helyi hatóságok, vagy az önkormányzat engedélyével rendelkező szervezetek helyezhetnek ki feliratokat. Megállapította, a Cemo nem rendelkezik a helyhatóság engedélyével. Hozzátette, a városháza már a múlt év végén elkezdte a hivatalos kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezését, és négy utcára már ki is kerültek ezek a táblák. „Mi lenne, ha mától Marosvásárhely minden polgára vagy szervezete elkezdene engedély nélkül mindenféle táblákat kitenni, ahová csak a kedve tartja” - tette fel a kérdést. A rendőrparancsnok elmondta, eddig mintegy 40 ingatlan tulajdonosának adtak 48 órás haladékot a törvénytelenül kihelyezett utcanévtábla eltávolítására. A helyi rendőrség tagjai hétfőn becsengettek azokba a házakba, amelyekre korábban önkéntesek kétnyelvű utcanévtáblát tettek ki, és tetemes bírságot helyeztek kilátásba (ez 50 ezer lejig terjedhet, 1 euró 4,4 lej), ha a háztulajdonosok nem távolítják el a táblákat. Romániában az önkormányzati törvény 2001 óta írja elő a többnyelvű feliratozást azokon a településeken, ahol egy kisebbség aránya meghaladja a 20 százalékot. Marosvásárhelyen a kivándorlási hullámot előidéző 1990-es etnikai konfliktusok után került kisebbségbe a magyarság, amely a 2011-es népszámláláson az összlakosság 43%-át tette ki. A város élére 2000-ben került először szabadon választott román polgármester, az azóta háromszor újraválasztott Dórin Florea személyében. Rácsok mögött marad Mohamed Murszi, a bukott iszlamis- ta egyiptomi elnök (TASR/AP)
