Új Szó, 2015. április (68. évfolyam, 76-99. szám)
2015-04-21 / 91. szám, kedd
2 Közélet ÚJ SZÓ 2015. ÁPRILIS 21. www.ujszo.com Megyeelnökökkel találkozott a kormányfő Fico nem hívta meg ebédre Kotlebát ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Robert Fico kormányfő ma a kormányhivatalban fogadta a megyeelnököket, a találkozóra csak Marian Kot- leba, Besztercebánya megyefőnöke nem kapott meghívást. A megyei hivatal a kormányfő arroganciájának nevezte Kot- leba mellőzését. Robert Fico és a hét megyeelnök közös ebéden vitatták meg a regionális oktatásügy aktuális kérdéseit, az elektronikus piaccal kapcsolatos tapasztalatokat, az információs törvény módosító javaslatát és az uniós alapok merítésének aktuális lehetőségeit. A találkozón jelen volt a kormányfő két tanácsadója, valamint Pavol Paška, a Smer al- elnöke. Az nem világos, hogy Paška milyen szerepkörben vett részt az egyeztetésen. „A kormány rendkívül jó kapcsolat ápol a megyei önkormányzatokkal” - mondta a találkozót követően Robert Fico hozzátéve, nem lát okot arra, hogy Marian Kotlebával kommunikáljon. „Mindenki ismeri az álláspontomat Pozsony felszabadításával, a második világháború befejezéséLemaradt az ebédről (Képarchívum) vei és a fasizmus végével kapcsolatban. Nekem nagyon nehéz olyan emberrel egy asztalhoz ülni, akinek teljesen más az értékrendje, és ezért eljátssza az uniós források merítésének lehetôségéť’ - közölte a kormányfő. „Még 2014-ben eldöntöttük, hogy mi megyeelnökök sem fogunk egy tárgyalóasztalhoz ülni Marian Kotlebával” - közölte Tibor Mikuš (Smer), Nagyszombat megyefőnöke. Vladimír Gürtler, a Besztercebányai Megyei Hivatal szóvivője a kormányfő arroganciájának nevezte Kodéba mellőzését, „A kormányfő azzal, hogy mellőzi a legitim módon megválasztott Marian Kotlebát a megye és az ország minden lakosának árt” - mondta a szóvivő. (SITA, ie) Gyakrabban kérik ki a véleményünket Bár tudtuk, hol mérnek, sok volt a száguldozó ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Összesen 677 helyszínen zajlott múlt hét csütörtöktől péntek reggelig a Gyorsasági maratón elnevezésű rendőrségi akció. „A lakosságtól 860 javaslatot kaptunk 1060 útszakasz ellenőrzésére” - mondta tegnap Ľubomír Ábel, a rendőrfőkapitány helyettese. Az összes helyszínből 677-re el is jutottak a rendőrök, így egy rendőrre végül két sebességtúllépés jutott. Ábel szerint ezzel az eredménnyel jó „helyezést” értünk el a többi állam közt. Németországban ez az arány magasabb volt, ott egy rendőrre hét kihágás, míg Finnországban hat jutott. Az akció időtartama alatt 1868 esetben lépték túl a megengedett sebességet lakott területen belül. 216-szor településeken kívül, 61-szer autópályán és gyorsforgalmi úton érték tetten a gyorshajtókat. A maratón során 1258 bírságolás történt. A rendőrség kiválasztotta a 24 órás akció rekorderét is: egy sofőr 150 km/órás sebességgel haladt át Zalacska (Zálužice) településen, a Nagymihályi járásban - azaz kereken 100 km/órával lépte túl a megengedettet. Ábel elmondta, szomorú, hogy a sajtóban meghirdetett akció ellenére is öt sofőrt ittas vezetésen értek. A rendőrség sikeresnek tekinti a mérést, és még az idén hasonló, nagyszabású ellenőrzést tervez megvalósítani, (dem) RÖVIDEN Újabb orvos kötött vádalkut Pozsony. Viliam F. kardiológus után egy másik korrupcióval gyanúsított orvos, Vladimír P. gyermekurológus is vádalkut kötött az ügyészséggel. Az urológust tavaly december közepén tartóztatták le 500 eurós kenőpénz és egy üveg alkohol átvételekor. Ennek fejében jóváhagyta volna egy páciens gyógykezelését más uniós tagállamban. Azt, hogy milyen büntetésben egyezett meg, csak azután árulják el, hogy a vádalkura rábólintott a Specializált Büntetőbíróság, amely egyébként ma dönt Viliam F. vádalkujáról. Ő a rendőrség szerint háromezer eurót fogadott el azért, hogy egy műtétre váró páciens előbbre kerüljön a várólistán. Miután a páciens meghalt, családja visszakövetelte a pénzt, a kardiológus viszont nem volt hajlandó fizetni, ezért feljelentették a rendőrségen, amely viszont a család ellen is eljárást indított, amiért lefizették az orvost. (TASR) A Smer, úgy tűnik, éppen azt csinálja, ami miatt néhány évvel ezelőtt a HZDS-t kritizálta Fico embereinek telekbiznisze Pozsony. Furcsa körülmények között, kétes restitúcióval írt át a Szlovák Földalap telkeket a főváros közelében. ÖSSZEFOGLALÓ A telkek ráadásul Robert Fico volt szomszédjának, Peter Sýkorának a kezébe kerültek, aki gyorsan elérte, hogy építkezhessen a területen - derítette ki a Denník N napilap. Az egész ügy feltűnően hasonlít a nagyszalóki (Veľký Slavkov) telekbotrányra, mely miatt Robert Fico kormányfő menesztette a HZDS földművelésügyi miniszterét és a földalap teljes vezetését. Akkor a HZDS-hez közeli emberek jutottak hozzá rendkívül olcsón telkekhez, szintén restitúció révén. Mint kiderült, az eredeti igénylők soha nem jártak volna sikerrel a restitúció során a földalapnál a HZDS emberei nélkül. Sýkora esetében is olyan igénylők szerepelnek, akik korábban restitúció során eredménytelenül próbálkoztak telkekhez jutni. Inspirativ a slavkovi eset Az ügyben csak azután történt előrelépés, miután Fico volt szomszédja, Sýkora kezdett intézkedni. Egy család például éveken át próbált restitúciós eljárás során Cseklész (Bernolákovo) környékén telkekhez jutni, eredménytelenül. A földalap a resti- túcióban Galántához közeli parcellákat kínált fel nekik vagy a három igénylőnek fejenként 1200 euró készpénzt. Ekkor léptek színre Sýkora emberei, akik a földalap által felkínált összeg több mint kétszeresét ajánlották az igénylőknek, ha rájuk írják a restitúció során kapott parcellákat. Két hónappal később a földalap hirtelen Cseklészhez jóval közelebb, a főváros melletti Pozsonyiván- kán (Ivánka pri Dunaji) talált telkeket a családnak. Sýkoráék ezzel a módszerrel 650 ezer négyzetméternyi területhez jutottak. Mi több, azt is gyorsan elérték, hogy a területet építkezési telekké nyilvánítsák, így zöldet kaptak egy hatalmas raktár és nagy parkoló megépítésére. A Földalap, amelyet Fico emberei irányítanak, azt állítja, hogy Sýkora terveiről nem tudtak, s a telkek odaítélésének nem volt törvényes akadálya. Sýkora sem akar semmit kommentálni, hiába faggatták az újságírók, nem válaszolt. A nagyszalóki telekbotrány után, Fico első kormányzása alatt leváltották a földalap HZDS-es vezetését, s a Smer embereit jelölték a helyükre, az igazgató Gabirela Matečná lett - ő áll az alap élén most is. (dem) A kiskorú felügyeletével megbízott szülő csak a szomszéd járásba költözhetne el Megreformálják a családról szóló törvényt Az első helyen a gyermek érdekei állnak (Képarchívum’ 1BOS EMESE Pozsony. A családjogi törvény átdolgozását a munka-, szociális és családügyi minisztérium azzal indokolja, hogy az állam szeretné jobban megvédeni a gyermekeket a családon belüli erőszaktól. Nagyobb figyelmet fordít jogaikra, és biztosítani szeretné, hogy a legmegfelelőbb körülmények között nevelkedjen. Bár a tárca azt állítja, hogy a májusban parlament elé kerülő családjogi törvény módosító javaslata mérföldkő a gyermekek védelmére és gondozására nézve, szakemberek szerint a jogszabály csak formát ad és eszköz egy-egy probléma megoldására. A hatékony fellépéshez számos intézményrendszernek a jelenleginél jóval hatékonyabban kellene együttműködnie. Leépítik a gyermekotthonokat A tervezet alapján, ha a gyermek elveszíti biológiai szüleit, csak végső megoldásként kerülhet intézeti gondozásba. Az általunk megkérdezett szociális munkások egybehangzóan azt állítják, ez nem újdonság, a gyakorlatban már most is ígyjámak el. Szlovákia ugyanis néhány éve csatlakozott egy olyan európai uniós irányelvhez, mely a kiskorú gyermekeknek a természetes családi környezetben való nevelkedését tartja a legmegfelelőbbnek. A klasszikus értelemben vett gyermekotthonokat fokozatosan felszámolják, a gyermekeket pedig családoknál, illetve hivatásos szülőknél helyezik el. De csak akkor, ha a kiskorúnak nincs olyan hozzátartozója, aki megfelelően gondoskodhatna róla. A jogszabály lehetővé tenné, hogy a gyermeket akkor is a hozzátartozó nevelje, ha külföldön, az Európai Unió valamelyik államában él. Ez utóbbira jelenleg nincs mód. A változások az elvált szülőket is érintenék A tervezet szabályozná az elvált szülők költözését. Eddig csak akkor volt szükség a másik szülő engedélyére, ha a kiskorú felügyeletével megbízott szülő külföldön akart letelepedni. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a gyermek felügyeletével megbízott szülő előzetes bejelentés nélkül akár 500 km-re is elköltözhetett volt házastársától, megnehezítve ezzel a gyermek rendszeres láthatását. A tárca azt javasolja, hogy a költözés, a szomszédos járást kivéve, a két szülő közös megegyezésén alapuljon. Dobos Ilona válóperes ügyvéd támogatja ezt a módosítást, tapasztalatai szerint a szülők gyakran visszaélnek a szabad költözés lehetőségével. „Ha a szülők nem a kultúrált válást választják, akkor harcként tekintenek a folyamatra, és minden eszközt bevetnek, hogy keresztbe tegyenek a másiknak” - mondta Dobos Ilona. Élettársi viszonyok A családmodell átalakulására reagál a tervezet, amikor az élettársi viszonyból született gyermekekre is gondol. Bár egyelőre nem világos, hogy a tervezet müyen mértékben rendezi a „papír nélküli” kapcsolatból született kiskorú gyerekek jogi helyzetét, Dobos Ilona szerint a hatályos jogszabály alapján az ilyen gyerekek törvényen kívül állnak. „Helyesnek találom a módosítást,. kevesen tudják ugyanis, hogy a jelenlegi törvény értelmében, ha az élettársi viszony megszűnik, jogi vákuum keletkezik, a törvény előtt ugyanis a gyerek egyik szülőhöz sem tartozik” - magyarázza Dobos Ilona, hozzátéve, hogy ilyen esetben a kiskorú felügyeletét a bíróságtól kell kérvényezni. A tervezet lehetővé tenné, hogy a nagyszülők is jogot formálhassanak az élettársi kapcsolatból származó unokájuk láthatására. Most gyakorlatilag csak akkor láthatják unokájukat, ha a szülők megegyeznek arról. Megtagadott apaság Új szabályok léphetnek életbe az apaság megtagadásával kapcsolatban is. Eddig az apa csak a gyermek hároméves koráig tagadhatta meg az apaságot, ha tudomására jutott, hogy nem ő a biológiai apa. Mivel az Alkotmánybíróság kifogásolta ezt a passzust, eltörölnék a korhatárt. A tervezet alapján az apa három évig mondhatna le a gyermekről attól a pillanattól fogva, hogy a tudomására jutott, a gyermek nem az övé. Hat hét helyett két hónapra módosítaná a tárca azt az időt, amíg az anya jelentkezhet újszülött gyermekéért, amelyről lemondott.
