Új Szó, 2015. április (68. évfolyam, 76-99. szám)
2015-04-16 / 87. szám, csütörtök
I HOBBI új szó 2015. április • www.ujszo.com Vadászat | ^51 A nutria (Myocastorcoypus) A szabad természetben több mint két évtizede jelen levő, és egyre terjeszkedő vad. Valamikor közkedvelt, a prémjéért farmokon nevelt állat volt. A prémpiac összeomlása után az ember tudatosan engedte szabadon a nutriákat. Jelenléte komoly károkat okoz. Élettere a vizekhez kötődik, azok mentén szaporodik. Aláássa a töltéseket, és folyamatosan dézsmálja a mezőgazdasági terményeket. Rendkívül szapora. A kifejlett példány sikeresen megvédi magát a rókával vagy a kutyával szemben is. Az eleinte háziállatként viselkedő mulya, ember elől csak ritkán menekülő nutria az utóbbi időben úgy megtanult magára vigyázni, hogy fegyverrel is lehetetlen számukat kordában tartani. Nappal is látható, de inkább éjszakai életet él. Apróvadas területeken rendszeresen látogatja és dézsmálja a vadetetőket. A kemény téli fagyok nem kedveznek a nutriának. A nutria hosszú, szőrtelen (meztelen) farka a nagy hidegben könnyen lefagy. Ha a nagy hidegekben nem tudja a farkát állandóan a vízben tartani, a farok rövid idő alatt odaveszik. A vizet viszont a táplálékszerzés miatt időnként el kell hagynia. Talán ez a tényező rajzolja meg a nutria szlovákiai elterjedésének határait. Igaz, láttam már lefagyott farkú nutriát, mely gyógyultnak látszó sebbel teljesen egészségesen mozgott, de a legtöbb lefagyott farkú nutria elpusztul. A nutria egész évben vadászható. A pézsmapocok (Ondatra zibethicus) Az apróvad közül viszonylag újkori betelepítés a pézsmapocok (ondatra, hódpatkány, vízipatkány). 1905-ben Észak-Amerikából hoztak be néhány egyedet a csehországi Dobŕíš környékére. Igazi inváziós faj. Szaporaságának és csavargó természetének köszönhetően 1932-ben a pézsmapocok már a Duna csallóközi szakaszán is állandó vad volt. Egy kicsit visszataszító, hogy abban az időben a szakma a pézsmapockot az ember egyik leendő táplálékforrásának is tekintette. Szerencsére nem lett az! Lett belőle azonban mindenevő rágcsáló, gátak alattomos aláásója és árvizek okozója. A nutria terjedésével észlelhetők olyan jelek, hogy a nutria szaporodásával a pézsmapocok állománya csökken. Május 1-től augusztus 31-ig védett. Az amerikai nyérc (Mustela vison) Észak-Amerikából származik, a múlt század 50- es éveiben került Szlovákiába. A nyércet prémjéért tenyésztették farmokon. A kiszabadult és szaporodó példányok a folyók, tavak közelében érzik jól magukat. A nyérc ügyes ragadozó és nagyon jó vadász. A környezetében élő madarak és apró emlősök nagy ellensége. Az emberre is veszélyes több betegség és parazita hordozója. A Morva és a Duna folyása mentén figyeltek meg belőlük pár példányt. Évi elejtési mennyiségük 1-3 db. Becsült számuk Szlovákiában kb. 100 darab. Csehországi becsült állományuk jóval sűrűbb. Egész évben vadászható. A nyestkutya (Nyctereutes procyonoides) Délkelet-Ázsiából származik, Ukrajnán keresztül jutott el hozzánk. Mindenevő és kizárólag a földön mozog. Éjszakai vad, olyannyira rejtett életet él, hogy évekig nem vesznek tudomást a jelenlétéről, míg létét egy véletlen fel nem fedi. Kezdetben csak úgy derült ki a jelenléte, hogy valamilyen jármű elütötte. A fotocsapdák megjelenésével a számuk hirtelen megugrott. Túl- szaporodása nem fenyeget, mert a szaporulata mindig tovább vándorol. Amellett, hogy a hazai őshonos ragadozók táplálékkonkurense, egy sor, az emberre és állatra is veszélyes betegség hordozója. Eddig hazánkban 564 nyestkutyát ejtettek el és 21 elhullt példányt találtak. A nyestkutyák szlovákiai állományát kb. 1000 darabra becsülik. Egész évben vadászható. A mosómedve (Procyon lotor) Észak-Amerikából származik. Mindenevő. Kedveli a vizek környékét, ahol halat, csigákat, békát, rákot fogyaszt. Kitűnően mászik, nagy veszélyt jelent a fákon fészkelő madarakra. Elfogyasztja a mezőgazdasági terményeket és egyéb magvakat is. Hasonlít a macskára. Kétszer találkoztam vele, mindkétszer érdekes mintázatú macskának néztem. Egy kis gyakorlattal a maszkjáról ismerhető fel. Sok lehetőséget nem ad a tanulmányozására. Nagyon rejtett életet él. A kutyák elől a fákra menekül és akkor hosszabb ideig és közelről is megfigyelhető. A fán meghúzza magát és szinte kedves érdeklődéssel figyeli, mi történik körülötte. Az ember nem nagyon zavarja - nem véletlenül hajlamos a domesz- tikációra (városiasodásra). Eddig 10 példányt ejtettek el belőle. A mosómedvék szlovákiai állományát 100 példányra becsülik. Találkoztak velük az Erdőháton Murányban, Tribecsben, én kettőt láttam a Csallóközben. A csehországi állományuk többszöröse a Szlovákiában becsült mennyiségnek. Egész évben vadászható. (FORRÁS: LÉVAI VADÁSZNAPOK 2015: „ÚJ ISMERETEK A VADÁSZATI GYAKORLATBÓL' ELŐADÁS-SOROZAT. LEJEGYEZTE TAKÁCS FRIGYES)
