Új Szó, 2015. április (68. évfolyam, 76-99. szám)

2015-04-15 / 86. szám, szerda

6 Kultúra ÚJ SZÓ 2015. ÁPRILIS 15. www.ujszo.com RÖVIDEN A komolyzene „arcai” Dunaszerdahely. Karnagyok, karmesterek, zeneszerzők, énekesek, hangszeres művészek, zenetudósok és zenetaná­rok szerepelnek abban az exkluzív kiadványban, amelyet A komolyzene szolgálatában címmel jelentetett meg a Szlová­kiai Magyar írók Társasága. A hazai magyar komolyzenei élet képviselőinek arcképcsarnokát Horváth Géza állította össze, vele beszélget a ma esti könyvbemutatón Szalay Szil­via, a Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társulásának elnöke. Helyszín a Vinarium (Vámbéry Ármin tér 5249/13A), a kez­dés időpontja 18 óra. (juk) Szőttes-táncház a Parapáccsal Pozsony. Holnap 19.30-tól táncházat rendez a Szőttes Kamara Néptáncegyüttes a Csemadok Május 1. téri székhá­zában. A talpalávalót a Parapács zenekar szolgáltatja, amely 2012-ben megnyerte a Fölszállott a páva népzenei tehetség­kutató versenyt. A zenekar önálló koncerttel is megörven­dezteti a közönséget. Az oktatáson Vág-Garam közi és me- zőkeszüi (Mezőség) táncokat sajátíthatnak el az érdeklődők Balta Arankától és Konkoly Lászlótól, valamint Péter Tímeá­tól és Füzék Györgytől, (k) Grecsó Krisztián a győztes Budapest. A Magyar Könyvek Viadalán Grecsó Krisztán Megyek utánad című regénye lett a 2014-es év szépirodalmi könyve. A kezdeményezés célja, hogy magyar írók könyveit nép­szerűsítsék: az előzsűriző bloggerek öt szépirodalmi művet jelöltek, közülük az olvasók választhatták ki a kedvenceiket. Az összesítés alapján az első három helyen Grecsó Krisztán Megyek utánad, Dragomán György Máglya és Totth Benedek Holtverseny című műve vég­zett. (index.hu) Női rendezőé a nyitófilm Cannes. 1987 óta nem nyitották meg női rendező filmjé­vel a cannes-i filmfesztivált. A mustra idén Emmanuelle Ber- cot La tete haute (Fel a fejjel) című filmjével kezdődik május 13-án. Az alkotás egy fiatal bűnözőről szól, akit a Catherine Deneuve által alakított bírónő jó útra igyekszik terelni. „Ta­lán meglepetés ez a választás. De idén valami mással akartuk megnyitni a fesztivált” - írták közleményükben a szervezők. A fesztivált tavaly bírálatok érték, amiért a versenyprogram­ban alig szerepeltek női rendezők által készített filmek. A nemzetközi zsűrinek idén két elnöke lesz, Joel és Ethan Co­en, az amerikai rendező-producer testvérpár. (MTI, juk) Eddig több mint harminc alkalommal adták elő Hontalanítás idén utoljára AJÁNLÓ Pozsony. Az idei évadban holnap látható utoljára az Ifjú Szivek Táncszínház társadalmi kirekesztést feldolgozó előadá­sa, a Hontalanítás. Helyszín a táncszínház Mostová utcai épü­lete, a kezdés időpontja 19 óra. „Szinte az összes pozsonyi Hontalanításunk telt házas volt. Ez a siker azt bizonyítja, hogy az emberek elutasítják a kirekesz­tés minden formáját. Ez pedig pozitív jel mindanyiunk szá­mára” - mondta Hégli Dusán, az Ifjú Szivek művészeti vezetője, az előadás koreográfusa. A Hontalanítást a társulat ed­dig több mint harminc alkalom­mal mutatta be, legtöbbször sa­játszínháztermében. (ú) Pillanatkép a Hontalanításból (Fotó: Ifjú Szivek) Egy pozsonyi könyvkiadó a héten olvasóit állítja ki saját boltjában, cserébe kedvezményt kapnak Olvasók a kirakatban Nem titkolt szándékunk, hogy az alábbiakban tip­pet adjunk a könyvesbol­tok üzemeltetőinek, ho­gyan lehet felkelteni a fi­gyelmet az olvasás iránt. A héten érdekes akció zajlik a pozsonyi Lőrinc- kapu utcában, Koloman Kertész Bagala boltjában. Az igényes könyveiről ismert kiadó saját olvasó­it állítja ki. Ahány percig olvas az ember a kirakat­ban, annyi százalékkal olcsóbban kapja meg a választott könyvet. JUHÁSZ KATALIN A bolt december óta mű­ködik. Koloman Kertész Bagala szerint a szükség hozta, hogy a kiadó saját boltot nyisson, ugyanis egyre kevesebb helyen veszik át a könyveit. „Minde­nütt azt mondták, hogy ezeknek a könyveknek nincsenek olva­sóik, tiszta ráfizetés tartani őket, mert csak a helyet foglal­ják a polcokon. Az emberek csak a ponyvát, a krimiket keresik. Megelégeltem a dolgot, és dac­ból megnyitottam ezt a kis bol­tot. Úgy gondoltam, a szerzőim megérdemlik, hogy Pozsony központjában lehessen kapni a köteteiket. Három hónap alatt 72 rendezvényünk volt itt, író­olvasó találkozók, irodalmi vi­ták és felolvasások ismert színé­szek közreműködésével. Aztán úgy döntöttem, megmutatom, hogy igenis, vannak olvasóim, és hogy ők a legértékesebbek számomra” - mondta lapunk­nak Koloman Kertész Bagala, aki huszonnégy éve foglalkozik könyvkiadással, és magyarul is jól beszél. A rendhagyó akció a Face- bookon szerveződött, és egész héten át tart. Akkora az érdek­lődés, hogy már az összes ter­minust előre lefoglalták. Leg­többen száz percet rezerváltak maguknak, hogy a végén in­gyen vihessék haza a könyvet. A kirakatban kis tábla jelzi, ki mit olvas éppen a fotelban. Célirányosan érkeztünk, hi­szen tegnap délelőtt Hizsnyai Tóth Ildikó műfordító olvasta ott Ivan Kadlečík esszéit. „Egy­részt azért jöttem, hogy jelen­Hizsnyai Tóth Ildikó olvas létemmel támogassam ezt a ki­adót, amely hiánypótló tevé­kenységet folytat a hazai könyvpiacon. Másrészt szeret­tem volna felhívni a figyelmet Ivan Kadlečík munkásságára, akit fontos szerzőnek tartok. Politikai nézetei miatt az előző rendszer üldözte, ellehetetlení­tette, egy falusi könyvesbolt­ban dolgozott, és a helyi temp­lom orgonsitája volt egészen a rendszerváltásig” - tudtuk meg Hizsnyai Tóth Ildikótól. Az ország történetének (valószínűleg) első „olvasó­kiállítása” olyan sikert aratott, hogy a kiadó a jövőben is tervez hasonló akciókat. De addig is bárki betérhet a boltba olvasni, ha a belvárosban akad dolga és van egy fél óra szabad ideje. „Számomra is hasznos, hogy személyesen is megismerhe­tem azokat az embereket, akik érdeklődnek az általunk ki­adott könyvek iránt. Jó sok székünk van, kirakhatjuk őket az utcára. Úgyis itt a jó idő. Tegnap erre járt egy Pozsony­ban élő görög hölgy, és annyira megtetszett neki az ötlet, hogy ő is ki akart ülni a kirakatba. Először tört angolsággal el­kezdtem magyarázni neki, hogy ez a kezdeményezés nem a külföldieket célozza meg, de amikor láttam, hogy nem lehet őt lebeszélni a részvételről, Pe­ter Pišťanektôl választottam Az akció iránt nagy az érdeklődés neki egy könyvet, amelyben a történeteket ételreceptek egé­szítik ki. Azokat böngészte lel­kesen, szótár segítségével”- di­csekedett a kiadó tulajdonosa, akitől azt is megtudtuk, hogy ma délután egy bátor iroda­lombarát meztelenül akar ki­ülni olvasni, hogy demonstrál­ja: az olvasáshoz nincs szükség semmi másra, csak egy jó könyvre. A belga rendező a Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával készülő animációs filmen dolgozik Életműdíjat kap Albert Hanan Kaminski MTl-HÍR Életműdíjat kap a velencei Cartoons on the Bay nemzetkö­zi fesztiválon Albert Hanan Kaminski belga származású filmrendező, aki jelenleg a Ma­gyar Nemzeti Filmalap támoga­tásával készülő, Salamon király legendája című egész estés ani­mációs filmen dolgozik. Az animáció legújabb trend­jeit bemutató, televíziós és cross-media alkotásokat felso­rakoztató és díjazó nemzetközi fesztivált április 16. és 18. kö­zött rendezik meg Velencében. A mustrán a televíziós soroza­tok versenyében indul a Kecs- kemétfilmben készült, Cigány­mesék című sorozat A cigány­asszony meg az ördög című epi­zódja is, amelynek rendezője Horváth Mária. A fesztivál Pulcinella-életmű- díjával idén Albert Hanan Ka­minski belga származású ren­dező munkásságát ismerik el, aki több népszerű animációs filmet, köztük a Babar: Az ele­fántok királya és a Pettson és Finduszt is jegyzi, emellett 11 éven át dolgozott a világhírű Szezám utca sorozatban. A rendező jelenleg a Filmalap 200 millió forintos gyártási tá­mogatásával készíti a Salamon király legendája című filmet. Az izraeli Eden Productions és a magyar Cinemon Studio ko­produkciójában készülő, 640 millió forint összköltségvetésű családi rajzfilm forgatókönyvét Böszörményi Gyula írta. A vár­hatóan 2016 őszén mozikba ke­rülő film a Bibliából is ismert Sa­lamon király kamasz fiúból fel­nőtt férfivá válásának kalandos történetét meséli el, és bemutat­ja a Mediterrán térségben élő kultúrák sokszínűségét, a há­rom nagy monoteista vallás bölcsőjét, Ázsia, Afrika és Euró­pa közös örökségét. A hagyományos rajzanimá­ció alapjait a legmodernebb di­gitális technikákkal vegyítő film készítőinek célja, hogy alkotá­sukkal jövőképet nyújtsanak az ifjúságnak, valamint felhívják a figyelmet a kultúrák közötti párbeszéd, az elfogadás és az együttműködés nélkülözhetet­lenségére.

Next

/
Thumbnails
Contents