Új Szó, 2015. április (68. évfolyam, 76-99. szám)

2015-04-15 / 86. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. ÁPRILIS 15. Vélemény És háttér 7 Egyelőre nem látni a kormánypárt csodafegyverét, amellyel meg tudná állítani a Jobbik erősödését Nix Orbán, nix Fidesz A populista antidemokra­tikus kormánypártot a sa­ját terepén verte meg a még populistább szélső­jobb, miközben a demok­ratikus baloldal labdába se tudott rúgni. GÁL ZSOLT Gyorsan tegyük hozzá, de­mokratikus jobboldal továbbra sem létezik Magyarországon. Rosszabb már nem is lehetne? De, van még lejjebb... Több dolgot is szimbolizál a Jobbik egyéni jelöltjének törté­nelmi győzelme az egyik Veszp­rém megyei választókörzetben az időközi választásokon. A Jobbik nem regionális párt töb­bé: a Dunántúlon, egy koráb­ban „fideszes” választókörzet­ben tudott nyerni. A magyar vá­lasztók nem tartják már szélső­ségesnek, az MSZP-től, a Fi- desztől, meg a bizonytalanok és a politikától távol maradók tá­borából is tud újabb támogató­kat szerezni, miközben sikerült megtartania a kemény magot, korábbi radikális korszakának szavazóit. És a legfontosabb: immár nemcsak egyértelműen a második legerősebb párt Ma­gyarországon, amely ott liheg a Fidesz nyakában az összes köz­vélemény-kutatás szerint, ha­nem bizonyította: meg is tudja verni a kormánypártot. Még ak­kor is, ha a verhetetlen taktikus zseninek tartott Orbán Viktor személyesen kiszáll a terepre el­lene kampányolni. Ettől feljebb (vagy sokunk szerint lejjebb) már csak az van, hogy meg is előzheti a Fideszt, mondjuk egy általános válasz­táson. Ha ez történetesen a par­lamenti választás lenne, akkor ez már 35^40 százalékos szava­zataránynál is abszolút, de jó (rossz) esetben akár alkotmá­nyos többséget is jelenthetne a parlamentben. A Fidesz ilyen jól átalakította a magyar választási rendszert. Gratula... Ez persze még megakadá­lyozható, a kérdés csak az, ho­gyan. A balliberális oldal ko­rábbi munkamódszere, ti. lefa- sisztázzuk őket, nem tárgya­lunk velük, de még a sokszor jo­gos (a társadalom jó részét nyugtalanító) kérdésfelvetése­ikre sem reagálunk - nos, ez csődöt mondott. Csak úgy tű­nik, egyelőre a Fidesz sem tud jobbat: Lázár miniszter úr a kormánypárti kudarc után a nyilas jelzővel illette a Jobbikot. A hagyományos fideszes mód­szer a szlogenek és a program­pontok részbeli átvétele volt, kerülve a kemény, nyílt konf­rontációt. De most már muszáj lesz konfrontálódni, keményen nekimenni a Jobbiknak. A nyi­lasozáson kívül ez mivel lehet­séges? Azzal támadnák, hogy Nyugat- és EU-ellenes, túl szo­ros kapcsolatokat ápol Putyin Oroszországával, tekintély­uralmi tendenciák felé hajlik, nem szereti a multikat, a kül­földieket és a bevándorlókat, túlzottan populista...? Ez nyil­ván nagyon hiteles lenne Orbán és csapata részéről... Esetleg öt év után elkezd­hetnének kormányozni, abba­hagyhatnák a közvagyon dézs­málását, gazdaságilag felvirá­goztathatnák, a térség éllova­sává tehetnék Magyarorszá­got, kifogva a szelet minden populista vitorlájából. Szóval van ennél lejjebb is... És végül, még egy fontos kérdéskör. Orbán ezentúl hogyan magyarázza el kül­földön, hogy csak az ő stabil kormánya lehet a gátja min­denféle szélsőség térnyeré­sének Magyarországon. És a kisebbségi magyarok hazá­jukban hogyan hivatkoznak majd arra, hogy bezzeg Ma­gyarországon nincs is szélső­séges párt a parlamentben, illetve, ha van, nem is olyan erős, illetve, ha erős, nincs esély arra, hogy hatalomra kerüljön..? A szerző a Comenius Egyetem politológia tanszékének okta­tója és a Híd frakcióvezetőjé­nek gazdasági tanácsadója Vona Gábor, a Jobbik elnöke (Cartoonizer) JEGYZET Művészet és politika VERES ISTVÁN 87 évesen meghalt Gün­ter Grass, a Nobel-díjas német író. Egy olyan művész, aki aktuálpoli- tikai kérdésekben is gyakran megnyilvánult. Véleményére nemcsak Németország, ha­nem az egész világ odafi­gyelt. Aztán jött három meg­lepő mozzanat: 1999-ben Grass Nobel-díjat kapott. Az illetékesek ezzel régi adóssá­gukat törlesztették, Grass ugyanis elsősorban az 1959-ben megjelent Bádog­dob című regényéért kapta meg az elismerést. Legalább is ezt írta akkor a sajtó. Nem értettem, és jelentőséget sem tulajdonítottam neki. Néhány évvel később Grass bevallot­ta, hogy 17 évesen, a háború alatt jelentkezett a Waffen SS-be. Egyesek a Nobel-díja visszavonását követelték. Nem értettem, és jelentőséget sem tulajdonítottam neki. Néhány évre rá Grass írt egy verset, amelyben Izraelt bírál­ja, amiért atombombát akar dobni Iránra. Ezt sem értet­tem, és jelentőséget sem tu­lajdonítottam neki. Sokan bí-. rálták a versért, azokat sem értettem és jelentőséget sem tulajdonítottam nekik. Amikor egy művész időtállót alkot, halhatatlan lesz. Ha elkezd politikáról beszélni, a mulandóhoz köti magát. Persze semmi furcsa nincs abban, ha a művész reflektál saját korára, hiszen halhatat­lan műveinek megalkotásá­nál is szükségszerűen befo­lyásolja őt az adott kor. Grass Bádogdobja sem szü­lethetett volna meg a II. vi­lágháború nélkül. De kit ér­dekel például a mai Magyar- országon, hogy miről cikke­zett száz évvel ezelőtt Ady Endre? Hogy milyen politi­kai témákról háborgott a sa­ját korában Horatius, Dante, Goethe, Arany János, vagy éppen Picasso? Talán né­hány kutatót, tanulmányírót, aki az adott korral/emberrel foglalkozik vagy végzős egyetemistát, aki a szakdol­gozatához keres egy hiányzó adatot. Günter Grass politikai néze­teivel ugyanez lesz: életrajzi adalékokká száradnak. Vé­leményünk múlandó, mint afféle szellemi ürülék. Az egészben az a szép, hogy ezt már az ókori görögök és a rómaiak is tudták, és ami az emberi természetet és kap­csolatokat illeti, mi sem tu­dunk náluk sokkal többet. Az örökkévalóság szempontjá­ból tehát inkább legyen egy tehetséges művészünk, áld hülyeségeket beszél, mint tíz okos tehetségtelen. Grass pedig már azelőtt hal­hatatlan volt, hogy meghalt volna. KOMMENTÁR Fügefalevél MARIÁN LEŠKO Ez a mi kis Abszurdisztánunk tragikomédiák sorát produkálja. Ha például egy törvény meg­sértése miatt problémák adódnak, akkor a dol­got egy új törvény elfogadásával „oldják meg”. Ilyen törvényalkotói homeopátiás készítmény­nyel akarják megoldani a Váhostav ügyét is. A kormányhivatal közhírré tette, hogy a parla­ment következő ülésén „megfelelő megoldást kell találni, mert ajelenlegijogi szabályozás elégtelennek tűnik”. A parlament tehát ráveti megát egy speciális törvényjavaslat­ra, holott semmilyen „Váhostav-törvény” nem változtathat azon, hogy más törvényeket megsértenek ebben az ország­ban. A ma érvényes szabályok szerint a csődvédelmi eljárás­ban nem vehetnekrészt a cég eredeti tulajdonosai, mert ter­mészetesen a saját érdekeiket képviselnék, és nem azokét, akiknek tartoznak. A valóság azonban az, hogy a levélszek­rénycégek, amelyek állítólag 26 millió eurót kölcsönöztek a Váhostavnak, bejuttatták képviselőjüket a hitelezők tanácsá­ba, és a közgyűlésen 28 százaléknyi szavazattal rendelkeznek majd. Ugyanakkor a TREND hetilap már egy hónapja közölte azokat a dokumentumokat, amelyek alapján világos, hogy a levélszekrénycégek annak az „offshore-birodalomnak” a ré­szét képezik, amelyet a Váhostav fő részvényese hozott létre, így tehát egyáltalán nem lenne joguk bármibe is beleszólni a csődvédelmi eljárás során - főleg nem az eltitkolt valódi tulaj­donosuk érdekei szerint. Ha a csődvédelmi biztos rendesen végezné a munkáját, akkor a levélszekrénycégekkártérítési igényét elutasítaná. Csakhogy ezt nem tette meg, mert- és ez a következő törvénysértés - kapcsolatban áll a Váhostav egyik hitelezőjével. Egy országban, ahol ilyen észbontó módon sér­tik meg a törvényeket, egy új j ogszabály csakis azt szolgálj a, hogy mint egy fügefalevéllel, ügyetlenül megpróbálják lep­lezni vele az eddigi szégyenletes történéseket. Ezek közül egyet Robert Fico is előadott egy politikai vitamű­sorban. Bugár Béla egyik felvetésére azt válaszolta, ő is haj­landó beszélni a levélszekrénycégek kizárásáról az egészség- biztosítókból. , Akkor gyerünk, fogalmazzuk meg a terveze­tet” - mondta Bugárnak. Merthogy kormányfőként és a Smer elnökeként állítólag ő is kíváncsi, kik állnak a levélszekrény­cégek mögött. Tomáš Szalay egészségpolitikai szakértő még 2014-ben írt egy cikket, amelyből teljesen világos, hogy nem kell semmit megfogalmazni, mert az Egészségfelügyeleti Hivatalnak aje- lenlegi törvény szerint is (a 2004-es, 581-es sz.törvény) pon­tosan ismernie kell, hogy kik vállalkoznak az egészségügy­ben. Aki részt akar venni egy egészségbiztosító működteté­sében, annak ehhez engedélyt kell kapnia a felügyeleti hiva­taltól. A hivatal pedig csak akkor adhatja ki az engedélyt, ha világosan átlátható, hogy kik a működtető társaság részvé­nyesei, és milyen üzleti, személyi kapcsolatban állnak egy­mással. Ha Fico tudni akarja, hogy ki áll a Dôvera és a Prefto mögött, nem kell semmiféle megfogalmazáson törnie a fejét, elég ha megkérdezi Richard Demovičot, a Smer alapító tagját, a 17-es számú pártkönyvecske tulajdonosát. Ő vezette ugyan­is az Egészségfelügyeleti Hivatalt, amikor egy levélszekrény­cég engedélyt kapott arra, hogy belépjen az egészségbiztosí­tási piacra. Valamiféle iratnak még ma is meg kellene lennie a hivatalban, amelyből kiderül, hogy ki áll a Prefto mögött. A szerző az Állítsuk Meg a Korrupciót Alapítvány munkatársa FIGYELŐ Orbán ráveti magát a Jobbikra Megdöbbentő győzelem a Balatonnál címmel foglalko­zott a tapolcai választással a Hospodárské noviny cseh lap. Egy olyan párt jelöltjének győzelme, amelynek vezetői azt állítják, hogy a romák a zsidók biológiai fegyverei, megdöbbentő. Az eredmény nemcsak a Fideszben váltott ki aggodalmat, aggodalomra ad okot a magyar társadalom állapotát illetően. A Jobbik­nak esélye van, hogy három év múlva a parlamenti válasz­táson nagyon jó eredményt étjén el, és Orbán ellensúlyá­vá vagy koalíciós partnerévé váljon. A korábban jelentékte­len Jobbik a magyar választók nagy részének szemében elfo­gadható párttá válik. A Fidesz most ráveti magát a Jobbikra, és mindenfélével - olykor jog­gal - fogja vádolni. Ugyanak­kor igyekezni fog, akárcsak az utóbbi öt év minden választá­sa előtt, nacionalista lenni, hogy tartani tudja a lépést a Jobbikkal. Ez a versengés nem jó hír sem Magyarország, sem Európa számára. Ez utóbbi ugyanis egyszer még emlé­kezhetne úgy Orbán Viktorra, mint olyan politikusra, aki egészségtelenül csüngött ugyan a hatalmon, és kemény dolgokat mondott, de azért lényegében tartotta a lépést Európával. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents