Új Szó, 2015. április (68. évfolyam, 76-99. szám)
2015-04-10 / 82. szám, péntek
Kapros-túrós lepény 16. oldal 2015. április 10., péntek, 15. évfolyam, 14. szám Torma minden formában: csípős, de finom 1. tipp A torma térhódítása A tormát sok évezreden keresztül jobbára csak az emberi szervezetre gyakorolt hatásáért termesztették. Már az ókori egyiptomiak is tisztában voltak vele, hogy a tormával kezelhetők a különféle húzódások, zúzódá- sok, előszeretettel alkalmazták hát- vagy derékfájás kezelésére is. A görögök afrodiziákumként tekintettek a tormára, szirup formájában köhögéscsillapításra, illetve a megfázás tüneteinek enyhítésére használták. A tuberkulózis és a reuma kezelésére rendszeresített növényre a zsidók már nemcsak gyógyszerként tekintettek, hanem a tavaszi ünnepkörben fontos szerepet játszó szédertálon is megjelent. Az általunk kedvelt ecetes torma igazi askenázi zsidó étel, amely a zsidó közösségeknek köszönhetően egész Európában elterjedt és meghonosodott. A reneszánsz idejére Európa délebbi részein már ismert és kedvelt volt, a 16. század végére Angliába is megérkezett, állandó kísérőjévé vált a marhaételeknek és az osztrigának, sőt az angol postakocsi-állomásokon is tartottak tormát, amivel a kimerült utazókba lehetett gyorsan életet lehelni. Az angoloknak köszönhetően a torma meghódította Amerikát is. Itt történt 1869-ben, hogy egy John Henry Heinz nevű úr - édesanyja egyik receptjét alapul véve - készített egy üveg tormakrémet. A torma addigra igencsak népszerűvé vált a bevándorlók között, éppen ezért az előre elkészített, bekevert krémre nagy igény mutatkozott. 2. tipp Hogyan készítsük, hogyan tároljuk? Nem is csoda, hogy szívesebben használjuk a kész termékeket, hiszen a torma pucolása nemcsak időigényes és macerás, hanem kifejezetten kellemetlen is, mivel a mustárolajhoz hasonló anyag szabadul fel a gyökérből, ami erőteljesen kikezdi a nyálkahártyákat. A felszabaduló erő azonban viszonylag gyorsan elillan a tormából, azért hogy megőrizzük, ecettel tartósítA legtöbb húsvéti asztalon a sonka mellett biztosan felbukkant az ecetes torma is. A könnyfakasztó fehér gyökér felhasználása azonban ennél jóval sokrétűbb: sokat próbált fogyókúrázók állítják, hogy erős vízhajtó hatásának köszönhetően akár egy hét alatt is centikben mérhető eredményt hoz. Ergo: érdemes tartalékolni belőle a húsvéti trakták utáni napokra is. Ha pedig nem aggódunk különösebben a kilók miatt, még mindig érdemes szem előtt tartanunk, hogy a torma az egyik legjobb antibakteriális hatású növény, maga az életerő. suk, illetve a frissen reszelt tormát jól záródó üvegben tároljuk. A lereszelt torma csípősségének megőrzésében segíthet, ha a bedobozolt erőt a hűtőben vagy esetleg a fagyasztóban tároljuk. De mivel maga a gyökér hűvös, árnyékos helyen sokáig eláll, érdemes az utolsó pillanatban lereszelni a tormát, hogy biztosan friss és erős legyen. 3. tipp Mihez passzol? A jól ismert ecetes tormán kívül sokféle módon felhasználhatjuk a csípős gyökeret. A reszelt tormát nemcsak különféle húsok, kolbászok mellé adhatjuk, hanem egy-egy teáskanálnyit elkeverhetünk a reggeli rántottánkba, frissítő reggeli itallá varázsolhatunk vele egy pohár paradicsomlevet, feldobhatjuk vele az előre összeállított salátákat, különféle édes pácok ízét mélyíthetjük vele, így például adhatjuk mézes vagy lekváros pácokhoz is. Különféle mártásokba is nyugodtan kerülhet egy kevés torma: a házi hamburger szószába, a pizzához készített mártásba, a sült krumpli vagy a friss spárga mellé kínált majonézbe, de a szendvicskrémekben is megállja a helyét. Készíthetünk tormás tojáskrémet, kipróbálhatjuk a tormával ízesített avokádókrémet, a reszelt tormával könnyedén megbolondíthatjuk a különféle sajtkrémeket, mártogatóso- kat. Ha nem adunk túl sokat a szószokhoz, mártásokhoz, akkor a torma nem uralja el a fogásokat, ízével, csípősségével belesimul a fogás ízvilágába. Kevés tormát adhatunk a húsleveshez is, de különféle krémlevesekbe is keverhetjük, illetve a köretként kínált pürék ízét is kiteljesíthetjük egy kevés tormával. 4. tipp Finom tormaszósz Hozzávalók: 10 dkg vaj, 10 dkg üveges tormakrém vagy frissen reszelt torma, 2 ek finomliszt, 1 citrom reszelt héja, 1 ek citromlé, 4 dl tejszín, csipet só, egy csipet frissen reszelt szerecsendió, 1 ek méz. Elkészítés: A vajat egy kisebb lábasban felolvasztjuk, kevergetve hozzáadjuk a lisztet, és világos rántást készítünk. Folyamatos keveréssel hozzácsorgatjuk a tejszínt, majd a tormát. Végül mehetnek bele a fűszerek és a méz. Megvárjuk, amíg egyet rottyan, és tálalhatjuk is. Főként sertés- és marhahúsokhoz, csülökhöz illik. 5. tipp Tormás rösztiben sült karaj pórés almával Hozzávalók: 50 dkg sertéskaraj, 50 dkg burgonya, 4 ek reszelt torma, 2 tk étkezési keményítő, 5 ek olaj, 5 ek liszt, 2 tojás. A körethez: 20 dkg póréhagyma, 40 dkg alma, 4 ek citromlé, 4 ek vaj, 1 ek liszt, 2 mk kakukkfű, 1 dl tejszín. Elkészítés: A húst felszeleteljük, kissé kiklopfoljuk, majd félbe vágjuk, sózzuk, borsozzuk. A krumplit meghámozzuk, megmossuk, durvára lereszeljük, a nedvességét kinyomkodjuk. A krumplireszeléket a tormával és az étkezési keményítővel összekeverjük, sózzuk, borsozzuk. A húst először megforgatjuk a lisztben, majd a felvert tojásban, végül mindegyik szeletet megkenjük a krumplis masszával. Jól rányomkodjuk a keveréket, majd megfordítjuk a húst, és a másik oldalát is beborítjuk a krumplival. Az olajat nagyobb serpenyőben felforrósítjuk, és a húst 2 részletben, közepes lángon, oldalanként 4-5 percig sütjük. Miután kivettük, melegen tartjuk. A körethez megtisztítjuk és felkarikázzuk a pórét. Az almát megmossuk, a magházat eltávolítjuk, húsát cikkekre vágjuk, citromlével meglocsoljuk. A vajat nagyobb edényben felforrósítjuk, a pórét megpároljuk benne. Hozzáadjuk az almát meg a kakukkfüvet, összepároljuk. Megszórjuk 1 evőkanál liszttel, felöntjük a tejszínnel és 1 dl vízzel. 5 percig főzzük, közben, sózzuk, borsozzuk. A hússal tálaljuk. 6. tipp Tejszínes-tormás lazactekercs fehérbormártással Hozzávalók: 1 cs réteslap, 3-4 cm-es lazaccsíkok (bőr nélkül), vaj, reszelt torma, főzőtejszín, só, színes bors, petrezselyemzöld, tojás a lekenéshez. A mártáshoz: 5 dkg-vaj, 2 db vöröshagyma, 3 dl fehérbor, 1 db húsleveskocka, 3 dl víz, 4 dl főzőtejszín, só, őrölt fehér bors. Elkészítés: A lazaccsíkokat sózzuk, megszórjuk színes borssal. Kicsit állni hagyjuk, hogy az ízek átjárják. A tormát és a sűrű főzőtejszínt ízlés szerinti arányban összekeverjük. A petrezselyemzöldet apróra vágjuk. A vajat felolvasztjuk, majd langyosra hűtjük. Nedves konyharuhára helyezünk egy réteslapot, éles késsel félbe vágjuk, majd az egyik lapot lekenjük az f:: olvasztott vajjal. Megszórjuk az apróra vágott petrezselyemzölddel, ráhelyezzük a megmaradt fél réteslapot. A lap közepére helyezünk egy fűszerezett lazaccsíkot, a tetejére kanalazzuk a tejszínes tormát. A tésztát jobb és bal oldalról is ráhajtjuk, hogy befedje a halat. Végül óvatosan feltekerjük, mint a rétest. Minden lazaccsíkkal így járunk el. Egy tepsit kibélelünk sütőpapírral, egymás mellé helyezzük a lazactekercseket, a tetejüket lekenjük felvert egész tojással. Előmelegített sütőben, közepes hőfokon 15-20 perc alatt ropogósra sütjük a tekercseket. A mártáshoz a vöröshagymát nagyon apróra vágjuk. Egy serpenyőben felolvasztjuk a vajat, üvegesre pároljuk rajta a hagymát. Felöntjük a borral, majd erősebb lángon felére forraljuk. Ezután felöntjük a vízben feloldott húsleveskockával, ízlés szerint megszórjuk őrölt borssal, és addig főzzük, hogy kb. 1 dl maradjon belőle. levesszük a tűzről és botmixerrel pépesítjük. A pépesített hagymát visszatesz- szük a tűzre, felöntjük a tejszínnel, és kevergetve sűrűre főzzük. Ha kész, szűrőn átpasszírozzuk a hagymadarabkákat. Tálaláskor a lazactekercsekre kanalazzuk a mártást, (mm, ha, as)
