Új Szó, 2015. április (68. évfolyam, 76-99. szám)

2015-04-08 / 80. szám, szerda

— 6 Kultúra-hirdetés ÚJ SZÓ 2015. ÁPRILIS 8. www.ujszo.com MOZIJEGY Öt kicsi néger a kéjlakban MÉSZÁROS GYÖRGY Hollywoodban virágkoru­kat élik a feldolgozások. De az, hogy egy remake remake- jét készítsék el és küldjék négyéves késéssel a moziba, még itt sem megszokott. De ne ítéljünk elhamarkodottan: maga a Kéjlak egyáltalán nem rossz film. Igaz, nem is több, mint szórakoztató ipa­rosmunka, ami annak fényé­ben, hogy Erik Van Looy ren­dező immár harmadszor viszi vászonra ugyanazt a történe­tet, nem nagy dicsőség. A tisztánlátás kedvéért egészen 2008-ig kell vissza­mennünk, amikor Van Looy megrendezte a belga mozi­történet egyik legnagyobb kasszasikerét, a Loftot. Két évvel később ugyanezt a fil­met elkészítette Hollandiá­ban is. 2011-ben pedig ebből forgatott amerikai remake-et, amely szinte szóról szóra, képről képre megegyezik a holland változattal. Ez az amerikai verzió került most „csekély” négyéves késéssel a mozikba. Ha mindezen túl tudunk lépni, egész kellemes él­ményben lesz részünk, kor­rekt fényképezéssel és csava­ros történettel. Adott öt nős férfi, akik közösen kibérelnek egy luxuslakást, ahol titkos szexuális kalandjaikat bonyo­lítják le. A lakáshoz csak ne­kik van kulcsuk, a riasztó kód­ját is csak ők öten ismerik, ennek ellenére egy reggel is­meretlen nő holttestére buk­kannak. Az öt barát jól tudja, a gyükos ott van köztük. A rendező egyből belevág a közepébe, azonnal a gyilkos­sággal indít. Nincs gondosan felépített felvezetés, a karak­tereket és a motivációkat me­net közben, visszaemlékezé­sekből ismerjük meg. Van Lo­oy rutinosan adagolja a zárt tér (lakás, kihallgatószoba) keltette feszültséget, így egye­dül ezek a flashbackek nyúj­tanak lélegzetvételnyi szü­netet a nézőnek. Nicolas Ka- rakatsanis operatőr közeli ké­pei - ahogy követi a szereplők minden apró rezdülését - még inkább fokozzák a feszültsé­get. Apropó, szereplők: Van Looy csupa másodvonalbeli színészt kért fel, akik ennek el­lenére többnyire hitelesen hozzák a karaktereiket. Kari Urban az alfahímet, James Marsden a jószívű pszicholó­gust, Wentworth Miller a gyá­va különcöt, Matthias Schoe- naerts pedig a pszichopata ál­latot. (Schoenaerts egyébként szerepelt a 2008-as belga mo­ziban is, ugyanezt a karaktert keltette életre.) Eric Stonest- reet immár hatodik éve játssza a homoszexszuális Cameront a Modern család című vígjá­téksorozatban, így fura volt látni egy lúzer macsó szerepé­ben, nem is teljesen hiteles az alakítása. Mindvégig jól követhető a film sztorija, az utolsó pár perc pedig annyi csavart tartogat, amennyivel három másik thril- lertismeglehetnetölteni. Karl Urban, Eric Stonestreet és Wentworth Miller (Képarchívum) Bodnár Gyula új kötetének bemutatója Varga Imre kötete kitárulkozás, filozófia, lélektan és költészet elegye Feljegyzések a belső és a külső világról Varga Imre A MAGÁNYOS VADLÚD CSAPATBAN SZÁLL Dunaszerdahely. A Vámbéry irodalmi estek 2015 sorozat mai rendezvényén Bodnár Gyula Gyertyaláng az alagút- ban című könyvét mutatja be a Vámbéry Polgári Társulás és a Lilium Aurum Könyv- és Lapkiadó. „A gyerekkor felől nézve, életem nagy szeren­cséje, hogy tizenhárom éve­sen láttam először tévét. Ilyenképpen van hova vissza­járnom, a legfogékonyabb évek még tévéden, tehát gaz­dag és sokszínű közegébe. Utazásaim, jelen és múlt kö­zötti ingázásaim közben pe­dig jegyzetelek. Ennek ered­ménye ez az újabb kötet” - írja a szerző. A könyvbemutató est 18 órakor kezdődik a Vinari- umban (Vámbéry tér 5249/ 13A). A kötetet Tóth László József Attila-díjas költő mél­tatja, az estet Nagy Erika, a Szlovákiai Magyar írók Társa­ságának titkára vezeti. (ú) Varga Imre költő azon szerzők közé tartozik, akik ugyanolyan hévvel és makacs kitartással ír­nak a fióknak, mint ami­kor az embert szorítja a határidő. Az írás nála egyrészt lelki kényszer, másrészt olyan természe­tes, mint a légzés. Jóga­oktatóként jól tudja, mi­lyen fontos a helyes lég­zés, és a leírt szó erejével is tisztában van. Most naplóit és feljegyzéseit gyűjtötte kötetbe A ma­gányos vádlód csapatban száll címmel. JUHÁSZ KATALIN „Ha napvilágra hozod, ami benned van, az lesz a menedé­ked. Ha viszont benned reked, megsemmisít.” Ez nem Freud- idézet, hanem Tamás (apokrif) evangéliumából való. Varga Imre 'is ehhez tartja magát, minden reggel lelkiismeretesen napvilágra hozza gondolatait. Számunkra, örökké rohanó, té­kozló emberek számára isme­retlen világban él. Évtizedek óta jógázik, meditál, nem eszik húst, belemerült a keleti tanítá­sokba, megjárta Indiát, szóval mindent más szemmel néz, mint mi. Épp ezért a kívülállók számára izgalmas kirándulás lehet naplóinak és feljegyzései­nek olvasása. Az irodalmi napló különös műfaj. Egyszerre intim kitárul­kozás és műalkotás. Az író, ha közlésre szánja a naplót, tudja, hogy nem (csak) magának ír. Ezért sokan úgy vélik; nem is le­het igazán őszinte, hiszen sze­repet játszik. Azt játssza, hogy naplót ír, miközben gondolatait osztja meg a majdani olvasóval. Tudatosan szelektál, kihagyja a kevésbé érdekesnek tartott tör­ténéseket, és beemel olyan él­ményeket, amelyek nem az adott naphoz köthetők, viszont kapórajönnek az aznapi gondo­latmenethez. Varga Imre a kevés kivétel egyike. Naplóiban olyannyira jelen vannak a mindennapok, hogy a kerti munka és a Duna- parti séták, a horvátországi, németországi utazások leírása mellett még vegetáriánus re­cepteket is találunk a könyvben. Vannak persze filozófiai magas­latok is. „Minden módszer ki­nagyít, egyenlít valamit, a rész­ből egészet csinál. A modellről azt hiszik, hogy valóság. A val­lásról, hogy maga az üdvösség. A rítusokról, hogy a valóság tündéri másai. Amikor minden teljesnek mutatja magát, cél­nak, pedig csak a cél képzete, eszménye. Az út, ha igazi, hite­les, minden lépésünkkel cél is. De ez már túl van a módszere­ket valóságnak káprázó önbe­csapáson, tudatlanságon.” Van a kötetben még valami: líra. A szövegek csak úgy für- denek a költészetben. Termé­szeti képek, szép hasonlatok, egyedi jelzős szerkezetek, egy érzékeny ember megfigyelései. Aztán Varga visszaránt min­ket a valóságba, képet kapha­tunk arról, milyen, ha valaki­nek nincs állása, nincs rendsze­res bevétele, nem kap segélyt, tökmagot eszeget. És fel-fel- bukkannak a mellőzött költő panaszai is. Versekből megélni ma már nemigen lehet. De azt is gyorsan tisztázza, hogy ezt az életformát ő választotta. Maga a naplóírás is gyakori téma. „Az érzelmek, gondola­tok sokszor csak rámtapadnak bogáncsként. Miért viselem hát rendjelként őket? Sokszor a káprázott önmagámmal baj­lódva nem lesz szavam arra, ami nálam mélyebb, erősebb, állandóbb. /.../ Amíg a nap­Varga Imre Költő, műfordító, szer­kesztő, jógaoktató, lég­zésterapeuta. Kisgyarma- ton született 1950-ben, 1968-1969-ben a pozso­nyi Comenius Egyetem filozófia-magyar szakos hallgatója volt. Két éven át nyomdai korrektorként, majd papírgyári munkás­ként dolgozott. 1973 és 1980 között az Irodalmi Szemle korrektora, szer­kesztője, 1980-1982 kö­zött szabadfoglalkozású író, majd egy évig az Ál­lami Gorkij Könyvtár munkatársa, 1983-tól is­mét szabadfoglalkozású író. 1982 óta Magyaror­szágon él, egy Budapest­hez közeli faluban. lómnak csak én vagyok a hőse, kezdeni újra és újra, s feltörni mindazt, amit enyémnek, sajá­tomnak, burkomnak vélek, hadd szivárogjon be a világ. De hát a világ bennem van. Nincs honnan hová szivárognia. Ahol éppen van, megelevenedhet. A szavak is világosak, világítanak, ha hagyom őket.” A kötet második részében a szerző indiai úti jegyzeteit ol­vashatjuk. Ez az anyag is jó so­káig pihent a fiókban, hiszen az utazás 1992 őszén valósult meg. A keleti ember tudása a jó­ga, a masszázs és a gyógyítás te­rén, az indiai kultúra, a zene, az építészet már-már gyermeki kí­váncsisággal tölti el az európai utazót, aki mindent magába akar szívni a rendelkezésére ál­ló rövid idő alatt. Varga Imre tudatában van e vállalkozás képtelenségének, és mintha ne­künk is elsősorban ezt akarná megmutatni, óva intve az utána érkezőket a mohóságtól. A „szakmai” tárgyú információk közlése mellett nem feledkezik el a laikusokról sem, színes, él­vezetes képet fest a mindennapi életről, az örökké zsibongó pia­cokról, a turisták megkopasztá- sára specializálódott, élelmes helyiek fortélyairól, a viszon­tagságos közlekedésről, a val­lásgyakorlás természetességé­ről, a szegénységről és a sze­gény emberek boldogságáról. A magányos vadlúd csapat­ban száll betekintést nyújt egy izgalmas (belső és külső) vi­lágba. Sőt, közelebb is visz minket ezekhez a világokhoz, a „térítés” legkisebb szándéka nélkül. Varga Imre: A magányos vad­lúd csapatban száll. Vámbéry Polgári Társulás, 2014. Melléklet az Új Szóban! EGESZSiMGAZINi ISSESKJ Ha maradt még főtt tojás.. Tények és tévhitek 1 a rákról A NIACIN újonrtsn felfedezett hatása Hogyan tegyük fiatalossá az érett bőrt? MOST 24 OLDALON Minden, t A tartalomból: • Ha maradt még főtt tojás... • Kezeletlenül vakságot okoz a zöld hályog • Éljen minél tovább egészséges gerinccel! • Hogyan tegyük fiatalossá az érett bőrt? Megismétlődhet a méhen kívüli terhesség Április 9-én keresse kedvenc napilapjával együtt újságárusoknál!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents