Új Szó, 2015. április (68. évfolyam, 76-99. szám)
2015-04-08 / 80. szám, szerda
— 6 Kultúra-hirdetés ÚJ SZÓ 2015. ÁPRILIS 8. www.ujszo.com MOZIJEGY Öt kicsi néger a kéjlakban MÉSZÁROS GYÖRGY Hollywoodban virágkorukat élik a feldolgozások. De az, hogy egy remake remake- jét készítsék el és küldjék négyéves késéssel a moziba, még itt sem megszokott. De ne ítéljünk elhamarkodottan: maga a Kéjlak egyáltalán nem rossz film. Igaz, nem is több, mint szórakoztató iparosmunka, ami annak fényében, hogy Erik Van Looy rendező immár harmadszor viszi vászonra ugyanazt a történetet, nem nagy dicsőség. A tisztánlátás kedvéért egészen 2008-ig kell visszamennünk, amikor Van Looy megrendezte a belga mozitörténet egyik legnagyobb kasszasikerét, a Loftot. Két évvel később ugyanezt a filmet elkészítette Hollandiában is. 2011-ben pedig ebből forgatott amerikai remake-et, amely szinte szóról szóra, képről képre megegyezik a holland változattal. Ez az amerikai verzió került most „csekély” négyéves késéssel a mozikba. Ha mindezen túl tudunk lépni, egész kellemes élményben lesz részünk, korrekt fényképezéssel és csavaros történettel. Adott öt nős férfi, akik közösen kibérelnek egy luxuslakást, ahol titkos szexuális kalandjaikat bonyolítják le. A lakáshoz csak nekik van kulcsuk, a riasztó kódját is csak ők öten ismerik, ennek ellenére egy reggel ismeretlen nő holttestére bukkannak. Az öt barát jól tudja, a gyükos ott van köztük. A rendező egyből belevág a közepébe, azonnal a gyilkossággal indít. Nincs gondosan felépített felvezetés, a karaktereket és a motivációkat menet közben, visszaemlékezésekből ismerjük meg. Van Looy rutinosan adagolja a zárt tér (lakás, kihallgatószoba) keltette feszültséget, így egyedül ezek a flashbackek nyújtanak lélegzetvételnyi szünetet a nézőnek. Nicolas Ka- rakatsanis operatőr közeli képei - ahogy követi a szereplők minden apró rezdülését - még inkább fokozzák a feszültséget. Apropó, szereplők: Van Looy csupa másodvonalbeli színészt kért fel, akik ennek ellenére többnyire hitelesen hozzák a karaktereiket. Kari Urban az alfahímet, James Marsden a jószívű pszichológust, Wentworth Miller a gyáva különcöt, Matthias Schoe- naerts pedig a pszichopata állatot. (Schoenaerts egyébként szerepelt a 2008-as belga moziban is, ugyanezt a karaktert keltette életre.) Eric Stonest- reet immár hatodik éve játssza a homoszexszuális Cameront a Modern család című vígjátéksorozatban, így fura volt látni egy lúzer macsó szerepében, nem is teljesen hiteles az alakítása. Mindvégig jól követhető a film sztorija, az utolsó pár perc pedig annyi csavart tartogat, amennyivel három másik thril- lertismeglehetnetölteni. Karl Urban, Eric Stonestreet és Wentworth Miller (Képarchívum) Bodnár Gyula új kötetének bemutatója Varga Imre kötete kitárulkozás, filozófia, lélektan és költészet elegye Feljegyzések a belső és a külső világról Varga Imre A MAGÁNYOS VADLÚD CSAPATBAN SZÁLL Dunaszerdahely. A Vámbéry irodalmi estek 2015 sorozat mai rendezvényén Bodnár Gyula Gyertyaláng az alagút- ban című könyvét mutatja be a Vámbéry Polgári Társulás és a Lilium Aurum Könyv- és Lapkiadó. „A gyerekkor felől nézve, életem nagy szerencséje, hogy tizenhárom évesen láttam először tévét. Ilyenképpen van hova visszajárnom, a legfogékonyabb évek még tévéden, tehát gazdag és sokszínű közegébe. Utazásaim, jelen és múlt közötti ingázásaim közben pedig jegyzetelek. Ennek eredménye ez az újabb kötet” - írja a szerző. A könyvbemutató est 18 órakor kezdődik a Vinari- umban (Vámbéry tér 5249/ 13A). A kötetet Tóth László József Attila-díjas költő méltatja, az estet Nagy Erika, a Szlovákiai Magyar írók Társaságának titkára vezeti. (ú) Varga Imre költő azon szerzők közé tartozik, akik ugyanolyan hévvel és makacs kitartással írnak a fióknak, mint amikor az embert szorítja a határidő. Az írás nála egyrészt lelki kényszer, másrészt olyan természetes, mint a légzés. Jógaoktatóként jól tudja, milyen fontos a helyes légzés, és a leírt szó erejével is tisztában van. Most naplóit és feljegyzéseit gyűjtötte kötetbe A magányos vádlód csapatban száll címmel. JUHÁSZ KATALIN „Ha napvilágra hozod, ami benned van, az lesz a menedéked. Ha viszont benned reked, megsemmisít.” Ez nem Freud- idézet, hanem Tamás (apokrif) evangéliumából való. Varga Imre 'is ehhez tartja magát, minden reggel lelkiismeretesen napvilágra hozza gondolatait. Számunkra, örökké rohanó, tékozló emberek számára ismeretlen világban él. Évtizedek óta jógázik, meditál, nem eszik húst, belemerült a keleti tanításokba, megjárta Indiát, szóval mindent más szemmel néz, mint mi. Épp ezért a kívülállók számára izgalmas kirándulás lehet naplóinak és feljegyzéseinek olvasása. Az irodalmi napló különös műfaj. Egyszerre intim kitárulkozás és műalkotás. Az író, ha közlésre szánja a naplót, tudja, hogy nem (csak) magának ír. Ezért sokan úgy vélik; nem is lehet igazán őszinte, hiszen szerepet játszik. Azt játssza, hogy naplót ír, miközben gondolatait osztja meg a majdani olvasóval. Tudatosan szelektál, kihagyja a kevésbé érdekesnek tartott történéseket, és beemel olyan élményeket, amelyek nem az adott naphoz köthetők, viszont kapórajönnek az aznapi gondolatmenethez. Varga Imre a kevés kivétel egyike. Naplóiban olyannyira jelen vannak a mindennapok, hogy a kerti munka és a Duna- parti séták, a horvátországi, németországi utazások leírása mellett még vegetáriánus recepteket is találunk a könyvben. Vannak persze filozófiai magaslatok is. „Minden módszer kinagyít, egyenlít valamit, a részből egészet csinál. A modellről azt hiszik, hogy valóság. A vallásról, hogy maga az üdvösség. A rítusokról, hogy a valóság tündéri másai. Amikor minden teljesnek mutatja magát, célnak, pedig csak a cél képzete, eszménye. Az út, ha igazi, hiteles, minden lépésünkkel cél is. De ez már túl van a módszereket valóságnak káprázó önbecsapáson, tudatlanságon.” Van a kötetben még valami: líra. A szövegek csak úgy für- denek a költészetben. Természeti képek, szép hasonlatok, egyedi jelzős szerkezetek, egy érzékeny ember megfigyelései. Aztán Varga visszaránt minket a valóságba, képet kaphatunk arról, milyen, ha valakinek nincs állása, nincs rendszeres bevétele, nem kap segélyt, tökmagot eszeget. És fel-fel- bukkannak a mellőzött költő panaszai is. Versekből megélni ma már nemigen lehet. De azt is gyorsan tisztázza, hogy ezt az életformát ő választotta. Maga a naplóírás is gyakori téma. „Az érzelmek, gondolatok sokszor csak rámtapadnak bogáncsként. Miért viselem hát rendjelként őket? Sokszor a káprázott önmagámmal bajlódva nem lesz szavam arra, ami nálam mélyebb, erősebb, állandóbb. /.../ Amíg a napVarga Imre Költő, műfordító, szerkesztő, jógaoktató, légzésterapeuta. Kisgyarma- ton született 1950-ben, 1968-1969-ben a pozsonyi Comenius Egyetem filozófia-magyar szakos hallgatója volt. Két éven át nyomdai korrektorként, majd papírgyári munkásként dolgozott. 1973 és 1980 között az Irodalmi Szemle korrektora, szerkesztője, 1980-1982 között szabadfoglalkozású író, majd egy évig az Állami Gorkij Könyvtár munkatársa, 1983-tól ismét szabadfoglalkozású író. 1982 óta Magyarországon él, egy Budapesthez közeli faluban. lómnak csak én vagyok a hőse, kezdeni újra és újra, s feltörni mindazt, amit enyémnek, sajátomnak, burkomnak vélek, hadd szivárogjon be a világ. De hát a világ bennem van. Nincs honnan hová szivárognia. Ahol éppen van, megelevenedhet. A szavak is világosak, világítanak, ha hagyom őket.” A kötet második részében a szerző indiai úti jegyzeteit olvashatjuk. Ez az anyag is jó sokáig pihent a fiókban, hiszen az utazás 1992 őszén valósult meg. A keleti ember tudása a jóga, a masszázs és a gyógyítás terén, az indiai kultúra, a zene, az építészet már-már gyermeki kíváncsisággal tölti el az európai utazót, aki mindent magába akar szívni a rendelkezésére álló rövid idő alatt. Varga Imre tudatában van e vállalkozás képtelenségének, és mintha nekünk is elsősorban ezt akarná megmutatni, óva intve az utána érkezőket a mohóságtól. A „szakmai” tárgyú információk közlése mellett nem feledkezik el a laikusokról sem, színes, élvezetes képet fest a mindennapi életről, az örökké zsibongó piacokról, a turisták megkopasztá- sára specializálódott, élelmes helyiek fortélyairól, a viszontagságos közlekedésről, a vallásgyakorlás természetességéről, a szegénységről és a szegény emberek boldogságáról. A magányos vadlúd csapatban száll betekintést nyújt egy izgalmas (belső és külső) világba. Sőt, közelebb is visz minket ezekhez a világokhoz, a „térítés” legkisebb szándéka nélkül. Varga Imre: A magányos vadlúd csapatban száll. Vámbéry Polgári Társulás, 2014. Melléklet az Új Szóban! EGESZSiMGAZINi ISSESKJ Ha maradt még főtt tojás.. Tények és tévhitek 1 a rákról A NIACIN újonrtsn felfedezett hatása Hogyan tegyük fiatalossá az érett bőrt? MOST 24 OLDALON Minden, t A tartalomból: • Ha maradt még főtt tojás... • Kezeletlenül vakságot okoz a zöld hályog • Éljen minél tovább egészséges gerinccel! • Hogyan tegyük fiatalossá az érett bőrt? Megismétlődhet a méhen kívüli terhesség Április 9-én keresse kedvenc napilapjával együtt újságárusoknál!