Új Szó, 2015. április (68. évfolyam, 76-99. szám)
2015-04-08 / 80. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. ÁPRILIS 8. Közélet 3 Hangos botrányok és serkentő reformok nélkül, továbbra is tartja pártja népszerűségét Három éve kormányoz Fico Fico eddig elégedett lehet (Jozef Jakubčo felvétele) Nem sokat tesz, de azt jól eladja. És nincs alternatívája. A hétvégén volt három éve, hogy hivatalba lépett a második Fico- kormány. Mit tett a kabinet az eddigi 1100 napban, és miért tartja népszerűségét a kormánypárt? MÓZES SZABOLCS Reformok és botrányok. Az utóbbi negyedszázadban e két mutató alapján mérték Szlovákiában a kormányok teljesítményét, ám a második Fico- kabinet esetében mindkettő hiányzik. Ennek ellenére - vagy éppen ezért - jelenleg úgy néz ki, ha nem következik be jelentős törés a következő háromnegyed évben, akkor a Smer harmadszor is kormányt alakíthat egy év múlva. Hangos botrányok nélkül Faliújságbotrány, emissziós kvóták eladása, földlenyúlások a Tátra alatt - az első Fico- kormány tele volt az ilyen, és ehhez hasonló, nagyokat szóló skandalumokkal, több miniszternek is hasonlók miatt kellett távoznia. Az első és a második Fico-kabinet közötti egyik leghangsúlyosabb különbség, hogy hiányoznak az egész társadalmat megrázó, sokmilliós botrányok. Az ellenzék erőtlenségének egyik magyarázata is pont ez. Eddig hat minisztert és egy házelnököt akart meneszteni (erről lásd külön cikkünket), ám még az egyébként a közéleti eseményekkel napi szinten foglalkozó újságírók és elemzők számára is nehéz felidézni az okokat. Nemhogy az átlagos választópolgárnak. A kormány eddigi legnagyobb botránya a tavaly novemberi CT-ügy, ami miatt az egészségügyi miniszter mellett a parlament elnökének is távoznia kellett - igaz, utóbbi hivatalosan nem az érintettsége miatt mondott le. Pedig a közpénzeket ellenőrző civil szervezetek és oknyomozó riporterek szerint a Smerhez közeli pénzemberek ebben a ciklusban is nagyon jól jártak, a titok nyitja, hogy az „ügyek” nem annyira láthatóak. Juraj Široký cégei vagy a Jozef Brhel (egykori HZDS-es képviselő) érdekeltségi körébe tartozó vállalatok a .týždeň összeállítása alapján sokkal több közbeszerzési pályázatot nyertek, mint a Radičová-kor- mány idejében. Sok pénz folyik el a közösből az egészségügyi rendszeren keresztül, ám ritka az olyan jól elmagyarázható, durva lenyúlás, mint a pöstyéni CT-botrány. Reformok nélkül A Fico-kabinet a nagy rendszer-átalakításokkal is adós maradt, igaz, ilyenekből nem is ígért sokat. Az évtizedek óta elhanyagolt oktatásügyben már a harmadik miniszter regnál, eddig egyetlen jelentősebb lépést - a kisiskolák lemorzsolását - foganatosított a tárca, ám ez aligha lesz népszerű. S lehet, hogy a következő hónapokban részben vissza is vonj ák. A másik krónikusan „beteg” szakterület az egészségügy. Itt sem történt lényeges változás. Fico még 2012-ben megígérte, hogy rövid időn belül bevezetik az egybiztosítós modellt, ám végül ebből sem lesz semmi - elemzők szerint szerencsére, mivel ez nagyon sokba kerülhetett volna az országnak. A romakérdés - melyet minden elemző Szlovákia három legégetőbb problémája egyikének tart - szintén megoldásra vár: a kabinet még 2012 őszén „lepasszolta” a területet az ellenzéki Egyszerű Embereknek (OĽaNO). Peter Pollák kormánybiztos és a kormány egyetlen jelentősebb programot sem indított el. A legtöbb változtatás Peter Kažimír és Robert Kaliňák nevéhez fűzhető. A pénzügyminiszter még 2012-ben vezényelte le azokat a módosításokat, amelyek célja a költségvetés bevételi oldalának megemelése volt. Ennek keretében lett „hivatalosan” eltörölve a Smer által megvetett egykulcsos adórendszer (a társasági adó 19-ről 23%-ra nőtt). A belügyminiszter pedig az állam- igazgatás átalakítását tűzte ki célként: az ESŐ (ász) néven induló projekt, melytől éves szinten több 100 millió eurós spórolást várt a kormányzat, csak lassan zajlik. A változást - amely a közös ügyfélablakok sorozatos megnyitásában merül ki - a polgárok többsége nem érzékeli, arról pedig egyre kevesebbet hallani, hogy az ES O-nak köszönhetően mennyi pénzt takarít meg az állam. Nincs vita A Smer viszonylag magas támogatottsága az ellenzéki alternatíva hiánya mellett több más okra is visszavezethető. A rövid megbízatási idejű Radičová-kormány koalíciós csatáival ellentétben a Smer belső viták nélkül kormányoz, viszonylag kedvező megítéléséhez hozzájárulhat, hogy komolyabb botrányok sem rengették meg eddig a kabinetet. Az egy évvel ezelőtti elnök- választási fiaskó után pedig a kormánypárt megtalálta az ideális marketingeszközt: már második szociális csomagját promózza. Egy-egy csomag több társadalmi csoport számára is tartalmaz kedvezményeket, ám összességében - a költségvetés egészéhez mérten - nem kerül nagy összegbe. A pontokba szedett lista és a „pipálgatás” pedig jól kommunikálható. A Fico-kormány az első három évben szinte semmilyen rendszer-átalakítást nem vitt végbe, sokat nem is rontott el, a maradék egy évben pedig a szociális csomagokon kívül gyakorlatilag alig tesz majd valamit. S úgy néz ki, 2016-ban győz a Smer, Robert Fico pedig harmadszor is kormányt alakíthat. Hat kormánytagot menesztett volna az ellenzék Csak három minisztérium élén volt eddig csere ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Több mint két évet kellett várni az első minisztercserére, összességében pedig csak három tárcánál váltottak vezetőt. Ha nem számítjuk a kérészéletű Radičová-kor- mányt, akkor ennél kevesebb minisztercsere csak a harmadik Mečiar-kabinetben (1994— 1998) volt. A stabilitáshoz hozzájárult, hogy egy párt alkotja a kormányt (ilyen 1989 után még egyszer sem volt) - az első Fico- kabinetben főként a kisebbik koalíciós pártok által felügyelt minisztériumokban voltak gyakoriak a váltások. A tavaly nyári minisztercserékben komoly katalizátor szerepe volt Robert Fico elnökválasztási vereségének. A Smer június végén Dušan Čaplovič oktatási és Pavol Pavlis gazdasági miniszter leváltásával vezette le a feszültséget. Előbbi hangzatos és sokszor egymásnak ellentmondó reformtervekkel kezdte ténykedését, ám tétlensége miatt fokozatosan a párton belül is nőtt vele szemben az elégedetlenség. Pavlis párton kívüliként, az egyik vállalkozói szövetség jelöltjeként került a kormányba, így ő számított az egyik legkönnyebb célpontnak. Egyikük menesztésének sem volt konkrét oka, sem kiváltó botránya. Ha nincs a tavaly őszi CT- botrány, valószínűleg ez a két, egyszerre lebonyolított csere lett volna a Fico-kabinet egyetlen személyi változása. Am a pöstyéni kórházba vásárolt drága CT-készülék miatt távozni kényszerült a kabinetből az egyetlen nő: a szintén párton kívüli - elemzők által Juraj Široký emberének tartott - Zuzana Zvolenská. Fico viszonylag gyorsan reagált a CT-ügyre, az ellenzék még nem is érkezett bejelenteni, hogy a parlamentben hívatná vissza a minisztert. A csere ugyanakkor nem volt lényeges, Zvolenská sokkal inkább egy végrehajtó volt, mintsem saját víziókkal rendelkező politikus. A helyette érkező Viliam Čislák - az államtitkári székből ült át - is ugyanez a kategória, ráadásul ugyanaz a „mecénási kör” áll mögötte. Szintén a CT-ügybe bukott bele Pavol Paška, akit sokan a Smer második számú emberének tartottak - helyette érkezett a házelnöki posztra Peter Pellegrini, így közvetve a CT-botrányra vezethető vissza a negyedik minisztercsere is: Pellegrinit Juraj Draxler váltotta az oktatási tárca élén. Az ellenzék eddig összesen öt miniszter és egyszer a kormányfő menesztését kezdeményezte a parlamentben. Az első „áldozat” Zvolenská volt, az ok a légimentő-szolgálat ötnapos kiesése Pozsony és Tren- csén megyében. A kormányfőt tavaly februárban még az első Fico-kabinet kvótaeladási botrányának egyik mellékszála miatt akarták leváltani. Tomáš Borec igazságügyi minisztert azért mozdították volna el, mert megakadályozta, hogy egy korrupció miatt elítélt kassai városi képviselő börtönbe vonuljon. Ján Richter szociális miniszter esetében szintén egy régi, 2008-as ügyet találtak - ekkor korrupciógyanúsán osztották el a foglalkoztatási támogatásokat. A leginkább releváns Ján Počiatek leváltási kísérlete volt: a közlekedési tárcavezető egy J&T-hez köthető cégnek adott megbízatást, aminek köszönhetően a ciprusi vállalat több mint 100 millió euróhoz juthat hozzá. Legutóbb, idén februárban Pavol Pavlist akarták meneszteni, szintén egy 2010 előtti ügye miatt. (MSz) Zvolenská volt az egyetlen, aki botrány miatt bukott (TASR-felv.) Tízpontos lista: a feladatok egy részében történt előrelépés, viszont a legsúlyosabb problémák még mindig megmaradtak Technokrata kormányzás, megoldatlan szociális problémák LAJOS P. JÁNOS A kormány három évvel ezelőtt 10 kulcsfeladatot tűzött ki maga elé, a kormányprogram ezek megoldására kívánt összpontosítani. A legfontosabbak közülük a munkanélküliség csökkentése, a regionális különbségek mérséklése, az ár- stabüitás biztosítása, az állam- háztartási hiány csökkentése és a gazdasági fejlődés ütemének növelése, valamint a korrupció visszaszorítása. A feladatok egy részében történt előrelépés, viszont a legsúlyosabb problémák még mindig megmaradtak. Sok az állástalan A lakosság az egyik legnagyobb problémának a munka- nélküliséget tartja. Habár Ján Richter szociális ügyi miniszter rendszeresen tudósít az állástalanok számának csökkenéséről, a 2012 márciusi 13,69%-os szintről idén februárra 12,32 százalékra „sikerült” csökkenteni a nyilvántartott munka- nélküliek arányát. Az első évben még emelkedett is a munkanélküliek aránya, 2013 márciusában 14,68 százalékot mért a munkaügyi hivatal. Regionális szakadékok Nem sikerült jelentősen csökkenteni a regionális különbségeket sem a munkanélküliség esetében, de ugyanez mondható el az átlagbérről is. 2012 márciusában a Rimaszombati járás állt az élen több mint 34 százalékos munkanélküliségi aránnyal, idén januárban ugyanez a járás „vezetett” csaknem 30 százalékkal. Nem csökkent jelentősen az állástalanok száma a pályakezdők körében sem, pedig az utóbbi két évben ez a kormány egyik legfontosabb célkitűzésének számít. Míg 2011-ben (2012-es adatot nem mutat a szociális ügyi hivatal honlapja) mintegy 34 ezer végzőst tartott nyilván a szociális ügyi hivatal, addig tavaly szeptemberben közel 31 ezret. Nincs infláció A költségvetési hiányt ugyan 2013-ra sikerült a GDP 2,6 százalékára csökkenteni, ami már megfelel a maastrichti kritériumoknak, viszont ezt csak az egykulcsos adó eltörlésével és egyéb adóemelésekkel tudta teljesíteni a kormány. Tavaly már az infláció is a legjobb forgatókönyv szerint alakult, de ezt jobbára csak a nemzetközi gazdasági helyzetnek köszönhetjük. Ä 0 százalékos inflációhoz tavaly hozzásegített a kőolaj áránakjelentős csökkenése is, ami az utóbbi évtizedben nem látott szintre esett vissza, csökkentve ezáltal az üzemanyagok és a földgáz árát is. A legnagyobb lemaradása a Fico-kormánynak talán a korrupció visszaszorításában van, amit mutatnak az utóbbi hónapok botrányai is. Viszonylag ritka esemény, hogy a parlament elnöke egy vidéki kórház gyanús közbeszerzése miatt kényszerül lemondásra, de úgy látszik, Pavol Paška jobbnak látta, ha kissé visszahúzódik a reflektorfényből, és bízik abban, hogy a cégéhez kapcsolódó botrány így magától elül. Az események egyelőre azt igazolják, hogy neld volt igaza, nagyobb büntetéstől így nem kell tartania.
