Új Szó, 2015. április (68. évfolyam, 76-99. szám)
2015-04-08 / 80. szám, szerda
4 Külföld ÚJ SZÓ 2015. ÁPRILIS 8. www.ujszo.com ■B391 Boko Haram: álruhában öltek Maiduguri. Egy falu két tucat lakosát lemészárolták, és felperzselték a fél falut a Boko Haram iszla- mista terrorszervezet prédikátornak öltözött fegyveresei Nigéria északkeleti részén, Borno államban. Túlélők szerint a fegyveresek kizavarták az embereket házaikból és összeterelték őket a mecset közelében azzal az ürüggyel, hogy az iszlámról fognak prédikálni nekik. Ehelyett azonban tüzet nyitottak rájuk, és megöltek 24 embert, ezután házakat gyújtottak fel, majd távoztak. Az önálló iszlám állam létrehozásáért harcoló Boko Haram támadásainak hat év alatt több mint 15 ezer ember esett áldozatul Nigériában. (MTI) Blokkolják a török internetet Isztambul. A török hatóságok elrendelték több internetes közösségi oldal, a Facebook, a Twitter és a YouTube blokkolását, hogy meggátolják fényképek terjesztését arról az ügyészről, akit szélsőbal- oldali radikálisok múlt kedden túszul ejtettek, majd belehalt szerzett sebeibe. A kormány távközlési hatósága jelezte, adminisztratív intézkedésként rendelték el a tilalmat - az első ilyen nagyszabásút az egy évvel ezelőtti óta, amely az iszlám konzervatív kormány elleni korrupciós vádak terjesztésének volt hivatva gátat vetni. A Hürriyet c. napilap szerint az intézkedés egy bírósági döntés nyomán született, amely elrendelte az ügyész fotóját közlő 166 internetes oldal, köztük a Facebook és a YouTube blokkolását. (MTI) Légitámadás Pakisztánban lszlámábád/Teherán. Pakisztáni vadászgépek légi csapásokban megöltek legalább hét lázadó fegyverest az ország északnyugati vidékén. A Haibár tartományban végrehajtott támadásban a Laskar-e- Iszlám (Iszlám Milícia) csoport további 3 tagja megsebesült. A légierő célpontja a lázadók egyik búvóhelye volt a Tira- völgyben, ahol a hadsereg tavaly év vége óta műveletet folytat, hogy kiszorítsa a szélsőséges harcosokat a tartományból. Fegyveres támadók megöltek 8 katonát Irán délkeleti részén, az ország pakisztáni határán. Az iráni hatóságok a térségben aktív szunnita lázadókat nevezik terroristáknak. (MTI) Az Egészségügyi Világszervezet szerint március 19. óta több mint 540-en haltak meg és 1700-an sebesültek meg Jemenben Katasztrofálissá vált a helyzet Ádenben A pakisztáni kormány hajóval menekíti ki polgárait a belharcok által dúlt Ádenből, az oroszok repülővel menekítenek (SITA/AP) Áden/Szanaa. Legalább 20-an meghaltak tegnapra virradóra Dél-Je- menben, a többségük Ádenben síita lázadók és az Abed Rabbo Manszúr Hádi elnökhöz hű erőkhöz közötti harcokban. A harcokban vasárnap óta mintegy 160 ember vesztette életét. A polgárháború dúlta országból tömegesen menekítik ki a külföldi állampolgárokat. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Tegnap Ádennek, Jemen második legnagyobb városának al- Moalla negyedében voltak a leghevesebb összecsapások, négy ember meghalt a Hádi elnökhöz hű erők katonái közül, hat lázadót szintén megöltek. Az államfőhöz hű egységek a városközpontban több szektort visszafoglaltak, kiűzték onnan a húszi lázadókat és szövetségeseiket, köztük Ali Abdalláh Szá- leh volt elnök híveit, akik egy kikötőt akartak elfoglalni. A Szaúd-Arábia vezette arab szövetségesek haditengerészeti erői az éjszaka a lázadók több állása ellen is tüzérségi támadást intéztek Ádenben. A koalíció harci gépei az Ádentől északra fekvő Lahidzs kormányzóságban lévő al-Anad légi támaszpontot támadták. A Hádihoz hű erők által körülzárt bázis a lázadók kezén van. A harcokban vasárnap óta mintegy 160 ember vesztette életét, közülük 63 Ádenben. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hétfői adatai szerint március 19. óta több mint 540-en haltak meg és 1700-an sebesültek meg az arab országban - közölte a szervezet szóvivője, Christian Lindmeier. Az ország északi részén fekvő fővárost, Szanaát és jelentős további területeket tavaly megszálló síita lázadók és szövetségeseik március elején Áden felé vonultak. Vasárnap elfoglalták a tartományi köz- igazgatás székhelyét, és egy közeli kikötő felett akarják átvenni az ellenőrzést. Az elmúlt közel két hétben legalább százezren menekültek el otthonukból a harcok elől, és legalább 74 gyermek halt meg március 26. óta - közölte az UNICEF. Az ENSZ gyermekalapja szerint a déli országrészben több helyen nincs vízszolgáltatás, és a szennyvíz több települést elárasztott, növelve a fertőző betegségek veszélyét. A sebesültekkel teli kórházakban nincs elegendő felszerelés, több egészségügyi intézményt is támadás ért, legalább három egészségügyi dolgozó meghalt. Ádenben különösen katasztrofális a helyzet, a mintegy 800 ezer lakos többsége még elmenekülni se tud. Az utcákon halottak hevernek, senki sem merészkedik ki értük, a városban nincs élelem, víz és villany. Algéria a hétvégén 160 állampolgárát menekítette ki Jemenből, számos más ország állampolgáraival egyetemben, közben Oroszország is folytatta a széles körű evakuálást. Az algíri kormány saját állampolgárai mellett 40 tunéziai, 15 mau- ritániai, nyolc líbiai, három marokkói állampolgárt és egy palesztint menekített ki a fővárosból, Szanaából. Néhány napon belül a negyedik utasszállító repülőgép landolt szombat éjjel a Moszkva környéki Cskalovszkij repülőtéren Jemenből kimene- kítettekkel. Az utat Kairó érintésével megtevő Il-62-es óriásgép fedélzetén ezúttal orosz, üzbég, tádzsik, ukrán, jemeni, kirgiz, kubai és iraki állampolgárok érkeztek. Az elmúlt napokban mintegy hatszáz embert hoztak ki Jemenből orosz repülőgépek. Brutális harcok a szíriai Idlíbért Damaszkusz. Több százan meghaltak az északnyugat-szíriai Idlíb városát elfoglaló ellenzéki fegyveres csoportok tagjai közül azokban a légi és tüzérségi csapásokban, amelyeket a szír kormányerők mértek a városra. A támadás során több mint 200 fegyveressel végeztek, és 16 páncélozott járművet pusztítottak el. A török-szíriai határtól 30 km-re fekvő, stratégiailag fontos Idlíben kívül 22 környékbeli települést vettek tűz alá. Az an-Nuszra Front szélsőséges iszlamista szervezet a Bassár el-Aszad szíriai elnök kormányerőivel folytatott összecsapások után március 28-án foglalta el Idlíbet. (MTI) New York után Londont igazgatná Bloomberg Egy amerikai Londonban? MT1-HÍR London. Michael Bloomberget, New York egykori polgár- mesterét győzködik a brit konzervatívok, hogy induljon London polgármesteri tisztségéért - írta a The Sunday Times. A brit lap szerint Bloomberg fontolóra is vette, hogy 2016-ban, amikor a mostani londoni polgármester, Boris Johnson mandátuma lejár, a kormányzó brit Konzervatív Párt jelöltjeként versenybe szálljon a brit főváros polgármesteri posztjáért. John- sont, aki második mandátumát tölti a londoni városháza élén, a brit sajtó és politikai elemzők egybehangzóan David Cameron miniszterelnök legesélyesebb utódjelöltjének tartják a Konzervatív Párt vezetői tisztségére. Cameron ezt gyakorlatilag meg is erősítette, amikor bejelentette: ha a május 7-én esedékes parlamenti választások után is ő lesz Nagy-Britannia miniszterelnöke, a következő öt évre szóló mandátumát még kitölti, de utána távozik a Downing Streetről és a Konzervatív Párt éléről. Boris Johnson New Yorkban született, és brit-amerikai kettős állampolgár, Bloombergnek azonban nincs brit állampolgársága, márpedig a londoni polgármesteri tisztség betöltéséhez brit vagy európai uniós állampolgárság kell. Görögország olcsóbb földgázt és kedvező hitelt kaphat Oroszországtól Moszkva mentőövében hisz Athén MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Athén/Moszkva. Oroszország olcsóbb földgázt és hitelt ajánlhat fel Görögországnak a görög miniszterelnök mai moszkvai tárgyalásán - állította a Kommerszant orosz gazdasági napilap. A lapértesülés megjelenése után Ánton Sziluanov orosz pénzügyminiszter sietve bejelentette, Görögország egyelőre nem fordult Oroszországhoz hitelkérelemmel. Azt is elmondta, nem tervez találkozót a görög kormányfővel. A Kreml szóvivője a múlt héten azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin államfő és Alekszisz Ciprasz görög kormányfő a gazdasági kapcsolatokról, és a Moszkva ellen elrendelt EU-szankciókról tárgyal majd. A Kommerszant áltaí idézett forrás azt mondta, hogy az olcsóbb orosz földgázért és néhány hitelért cserébe Oroszország görög tulajdonokat kíván megszerezni. Hogy pontosan milyen görög tulajdonokról volna szó, az nem derült ki a cikkből. Az orosz Gazprom még 2013-ban meg akarta venni a DEPA görög gázszolgáltatót. Egyetlen érdeklődőként 900 millió eurós nem kötelező érvényű ajánlatot tett. Az athéni kormány visszautasította tegnap azokat a bírálatokat, amelyek Ciprasz miniszterelnök mai moszkvai látogatása miatt érték a görög vezetést. Gabriel Szakellaridisz kormányszóvivő úgy nyilatkozottá görög állami televíziónak, hogy nincsen semmi kifogásolnivaló az utazásban, mivel „Görögország sehova máshova nem tekint, csakis Európára”. Manfred Weber, az Európai Parlamentben a legnagyobb frakcióval rendelkező Európai Néppárt frakcióvezetője kockázatos stratégiának nevezte, hogy Ciprasz a kiélezett helyzetben az autokratikus Oroszországhoz való közeledésben keres „gyógyírt” Görögország bajaira. Izrael nem vetette el az Irán elleni katonai akció lehetőségét, mivel mégnem zárható ki, hogy Irán atombombát fejlesszen ki Csak fokozatosan oldanák fel az Irán elleni szankciókat MTl-HÍR Jeruzsálem/Washington. Izrael nem vetette el az Irán elleni katonai akció lehetőségét, dacára annak, hogy az Iszlám Köztársaság a múlt héten keretmegállapodást kötött atomprogramjáról az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaival és Németországgal - jelentette ki Juval Steinic, Benjamin Netanjahu kormányának hírszerzési minisztere. Az izraeli vezetők szerint a megállapodás nem állja útját annak, hogy Irán atombombát fejlesszen ki, sőt éppen egyengeti előtte az utat, és ez létében fenyegeti Izraelt. A Netanjahu vezetésével megalakuló új kormány minden tőle telhetőt meg fog tenni azért, hogy a nagyhatalmak és Irán a végleges megállapodás kidolgozása közben szigorítsanak a keretmegállapodáson - mondta Steinic. „Izraelnek meg kell tudnia védeni magát bármilyen fenyegetéssel szemben, akár egyedül is. Jogunk és kötelességünk eldönteni, hogy hogyan védjük meg magunkat, főleg abban az esetben, ha nemzet- biztonságunk, sőt puszta létünk kerül veszélybe” - jelentette ki. Hozzátette: Izrael nagyra értékeli, hogy ha létét fenyegetés érné, akkor az Egyesült Államok támogatást ígér, de ez nem elég. Izrael szerint Iránnak teljesen be kell zárnia a fordói föld alatti nukleáris kutatóközpontot. Atomreaktor az iráni Busherben. Továbbra is Izrael célkeresztjében vannak az iszlám állam atomlétesítményei. (TASR/AP-felv.) Ben Rhodes helyettes amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó azt mondta: visszaállítják a szankciókat, ha Irán nem tartja be a megállapodást. Arra a kérdésre, hogy a megállapodás végrehajtása során is még mindig lehetséges eszköznek tartja-e Washington a katonai támadást Irán ellen, Rhodes azt válaszolta: nem számolnak azzal, hogy élni kelljen ezzel a lehetőséggel, de nem vetették el. Az Egyesült Államok csakis fokozatosan, az iráni nukleáris program korlátozásáról megkötendő végleges megállapodás Teherán általi végrehajtása után oldaná fel az Irán elleni szankciókat - jelentette ki Josh Earnest, a Fehér Ház szóvivője.
