Új Szó, 2015. március (68. évfolyam, 50-75. szám)
2015-03-02 / 50. szám, hétfő
10 GYÓGYHÍREK egészség ■ 2015. március 2. www.ujszo.com A kanyaró elleni védőoltás kiterjesztését szorgalmazza a WHO Miután Európában és Közép-Azsiában is sok megbetegedést jelentettek az elmúlt egy évben, a kanyaró elleni védőoltás szélesebb körű alkalmazását szorgalmazta az Egészségügyi Világszervezet (WHO). Jakab Zsuzsanna, az Egészségügyi Világszervezet európai igazgatója elmondta: megdöbbentette az ösz- szesen hét országban tapasztalt mintegy 22 ezer eset, amelyet tavaly és az idei év első hónapjaiban Európából és Közép-Azsiából jelentettek. Hozzátette: a nagyszámú eset veszélyezteti azt a régiós célt is, hogy a kanyaró 2015 végéig eltűnjön. A szervezet tájékoztatása szerint noha a kanyaróesetek száma közel felére esett vissza 2013 és 2014 között, még mindig súlyos járványkitörések tapasztalhatóak Európának mind a keleti, mind a nyugati felén. A WHO adatai szerint 2014. január és 2015. február között Kirgizisztánban 7477-en betegedtek meg kanyaróban, de az európai országok sem maradtak érintedenek, Bosznia- Hercegovinában több mint ötezren, Olaszországban 1674-en, Németországban 583-an kapták el a betegséget, Oroszországból több mint háromezer esetet jelentettek. Késlekedés nélküli összehangolt cselekvésre van szükség ahhoz, hogy az immunizációs réseket be lehessen tömni. „Elfogadhatatlan, hogy az elmúlt ötven év biztonságos és hatásos vakcinák előállítására tett erőfeszítései után a kanyaró még mindig emberi életeket, pénzt és időt követeljen” -mondta. A kanyaró olykor halálos vírusos fertőzés, amely nagyon gyorsan képes terjedni a beoltatlan gyermekek között. A betegségre nem létezik speciális kezelés, és a legtöbb beteg néhány héten belül felépül. Különösen a szegény körülmények között élő és alultáplált gyermekek vagy gyenge immunrendszerű felnőttek esetében azonban a kanyaró komoly komplikációkat okozhat, így akár vakságot, agyvelőgyulla- dást, súlyos hasmenést, fulgyulla- dást és tüdőgyulladást is. Nedret Emiroglu, a WHO európai járványügyi szakértője szerint a kanyarót úgy lehet legyőzni, ha minden egyes járványt a lehető leghamarabb megfékeznek, és a beadott védőoltások arányát minden országban a lehető legmagasabb szintre emelik. „Kivétel nélkül minden országnak meg kell őriznie a kanyaró elleni rendszeres védőoltás magas átoltottságát ahhoz, hogy hasonló járványkitörések ne legyenek többé, s a kanyaró örökre eltűnjön” - hangsúlyozta, (informed) A telihold kb. 20 perc az ember alvását, és az is a számlájára ||t írható, hogy holdfénykor nehezebben alszunk el. A holdfázisok nagy hatással vannak életünkre - írja a ^ Corriere della Sera című olasz lap. A legenda szerint éjszaka, amikor telihold van, vámpírok és farkasok járnak. Nemcsak rájuk hat a holdtölte, hanem a legutóbbi kutatások szerint az emberekre is hat ez a jelenség. Amikor a Hold a legnagyobb, hajlamosak vagyunk kevesebbet és rosszabbul aludni, A Göteborgi Egyetem munkatársa, Michael Smith 47 felnőtt férfi alvását és agytevékenységét vizsgálta. Az eredmények azt mutatták, hogy a telihold 20 perccel megrövidíti alvást és megnehezíti az elal- vást. Az eredményt megerősíti egy svájci tanulmány is, miszerint telihold idején legalább 5 perc plusz időre van szükségünk az el- alváshoz és 30 perccel megrövidül a mély álom hossza. Holdtöltekor csökken a melatonin hormon szintje, ami kulcsfontosságú szerepet játszik az alvás-ébrenlét ritmus irányításában. A felmérésben részt vevő önkéntesek azt mondták, hogy rosszabbul aludtak. Mindkét esetben a vizsgált személyek ablak nélküli szobában aludtak, hogy ne lehessen a telihold hatását a beszűrődő - alvást zavaró - fény számlájára írni. „Ügy tűnik, az agykéreg teliholdkor érzékenyebb. A hatás mindkét nemnél megfigyelhető, de főleg a férfiak tudnak nehezebben elaludni ilyenkor, és az alvás hossza is rö- videbb. Az adatok azt mutatják, hogy létezik bizonyos biológiai óra, amely a holdfázisokhoz igazodik, de működési elvét még nem ismerik” - mondta Michael Smith. „Eddig még senki nem bizonyította be a telihold hatását az alvásra” — mondta Lino Nobili, a milánói alvásközpont munkatársa. „Ha nem tudjuk megmagyarázni, az még nem jelenti azt, hogy ez a jelenség nem létezik. Vannak tanulmányok, amelyek ezek létezéséről tanúskodnak” - tette hozzá. A holdfázisok hatnak az életünkre, elég például a havi menstruációra gondolni. De van valamiféle „havi” biológiai óránk az alvás és ébrenlét ritmusára is? Christian Cajochen, a bázeli egyetem kutatója szerint, aki egyebek mellett a telihold és az alvás kapcsolatát jelző első tanulmány szerzője, a holdfázisnak megfelelő ritmus valószínűleg a régi idők öröksége. „Az első ember lehet, hogy teliholdkor rosszabbul aludt, mert holdvilágkor jobban veszélyeztették őt a vadállatok. E jelenség eredete talán még ennél is sokkal régebbi, amikor a Föld urai a dinoszauruszok voltak, s amikor az első emlősök kezdtek kialakulni. Ezek az őseink kénytelenek voltak főleg éjszaka élni, és akkor voltak a legaktívabbak, amikor a Hold a legjobban világított. Napközben ugyanis el kellett rejtőzködniük a nagy hüllők elől. Néhány állat esetében a szaporodási ritmust is a ... létezik bizonyos biológiai óra, amely a holdfázisokhoz igazodik... Hold befolyásolja: lehetséges, hogy. az ember alváscsökkenése is a régi idők öröksége, amikor teliholdkor kellett szaporodnia” -tette hozzá Christian Cajochen. Azt még meg kell fejteni, hogy milyen az a „lunáris szinkronizátor”, amit érzékelni tudunk: vannak receptoraink, amelyek megkülönböztetik a Hold és a Nap ragyogását? Érzékenyek vagyunk a Hold gravitációs hatására, mintha valamiféle „belső tenger” lenne bennünk? Ezt most még nehéz biztonsággal állítani. (ČTK) Kisebb eséllyel lesz allergiás a gyerek? Csökkentheti a gyermekkorban kialakuló allergia esélyét, ha a családban nem géppel, hanem hagyományosan, vagyis kézzel mosogatják az edényeket - derült ki egy svéd kutatásból. Azokban a családokban, ahol kézzel mosogatják az edényeket, a gyerekek 40 százalékkal kisebb valószínűséggel lesznek allergiásak, mint a mosogatógépet használó családokban - idézte a LiveScience tudományos-ismeretterjesztő portál a Pediatrics aktuális számában megjelent tanulmányt. Bili Hesselmar, a Göteborgi Egyetem gyermekosztályának allergológusa és munkatársai szerint a kézzel mosott edények nem lesznek annyira tiszták, a családtagok így több baktérium hatásának vannak kitéve. A szakértők úgy vélik, a korai életszakaszban több mikrobának kitett gyermeki szervezet immun- rendszerét erősítik a baktériumok és ezáltal csökkentik az allergia kialakulásának kockázatát. Hesselmar szerint a kézi mosogatás kapcsolatban áll más életmódbeli jellemzőkkel, melyek szintén ezt a hatást erősítik. Bár Hesselmar úgy véli, eredményeik „érdekes megfigyelések”, véleménye szerint túl korai a kézi mosogatást allergiaellenes stratégiaként ajánlani. A kételkedők szerint is túl korai gyakorlati hasznát keresni a kutatás eredményeinek. Rávilágítottak arra is, hogy a higiéniai hipotézis szerint a baktériumoknak és bacilusoknak az igen korai szakaszban, elsősorban a gyerek életének első hat hónapjában van kiemelkedő hatásuk az immunrendszer megerősítésében. Egy hat hónapos csecsemő pedig nagyon ritkán ér kézzel mosott edényekhez és evőeszközökhöz. (MTI) HETI KÉT-HÁROM ALKALOM 23 SZÁZALÉKKAL, HETI NÉGY-HÉT ALKALOM 48 SZÁZALÉKKAL CSÖKKENTETTE A KOCKÁZATOT Jót tesz a szívnek a „szegények gyógyszertára” Akár 63 százalékkal is csökkentheti a középkorú férfiak esetében a szívroham kockázatát a „szegény ember gyógyszertára”, ahogy a finnek nevezik a forró kamrát, de pontosan még nem ismert, hogyan. A Kelet-finnországi Egyetem tudósainak tanulmánya a Jama Internal Medicine orvosi szaklapban jelent meg. A kutatók 2315, 42-60 éves, Finnország keleti részén lakó férfit követtek 21 éven át. Ezalatt 190 résztvevő szenvedett hirtelen szívhalált, 281-en hunytak el szívkoszorúér-betegségben, 407- en szív- és érrendszeri betegségben. Összesen 929-en haltak meg. A rendszeresen szaunázóknál kevesebb volt a szívprobléma. A hirtelen szívhalál kockázata 22 százalékkal alacsonyabb volt azoknál a férfiaknál, akik heti kétszer-háromszor szaunáztak, és 63 százalékkal mérséklődött azoknál, akik heti négy-hét alkalommal keresték fel a forró kamrát. A szívkoszorúér-betegségek miatti halálozásnál hasonló adatokat találtak: heti két-három alkalom 23 százalékkal, heti négy-hét alkalom 48 százalékkal csökkentette a kockázatot. A szív- és érrendszeri elhalálozások aránya 27 százalékkal mérséklődött a heti kétszer-háromszor, 50 százalékkal a négyszer-hétszer szaunázóknál. Rita Redberg, a Kaliforniai Egyetem munkatársa, a Jama International Medicine szerkesztője úgy vélekedett, hogy bár nem tudni, miért éltek hosszabb ideig a gyakrabban szaunázó férfiak - a forró kamrában töltött pihenőidő, a több nyugalmat lehetővé tevő életstílus vagy esetleg a szaunabeli társaság miatt —, az biztos, hogy „az ott eltöltött percek hasznosan töltött időt jelentenek”. Tovább csökkent a kockázat azoknál, akik egy-egy alkalommal általában tovább tartózkodtak a forró kamrában. Akik 11- 19 percig izzadtak, azoknál 11 százalékkal, akik 19 percnél tovább maradtak a forróságban, azoknál 52 százalékkal csökkent a hirtelen szívhalál rizikója. Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a szaunázás mérsékelheti a vérnyomást, csökkentheti a stresszhormonok szintjét, javíthat a cukorbetegek és a tüdőbetegek állapotán, gyógyíthatja a náthát és támogatja az anorexia legyőzését. (The Telegraph)
