Új Szó, 2015. március (68. évfolyam, 50-75. szám)

2015-03-02 / 50. szám, hétfő

EGESZSEG ■ 2015. MÁRCIUS 2. www.ujszo.com Kivédhető az antibiotikum káros hatása ' Az antibiotikumok sajnos nemcsak a betegsé­geket okozó kórokozókat pusztítják el, hanem azokat a jótékony hatású baktériumokat is, melyek az immunrendszerünk megfele­lő működéséért is felelősek. Most megtudhatja, hogyan védheti meg a bélflóráját! JÉ antibioti­/* ____kumok a r M világon a / 1 g leggyak­JL JLáEL^abban alkalmazott gyógyszerkészít­mények közé tartoznak, néha mégis meglepően keveset tu­dunk róluk, és sajnos nem mindig használjuk őket meg- , ■ felelően. Az antibiotikumok olyan anyagok, amelyek meggá­tolják a mikroorganizmusok (első­sorban baktériumok) növekedését, fejlődését, sok esetben el is pusztít­ják azokat. Azonban nagyon gyak­ran helytelenül alkalmazzuk az anti­biotikumokat. Hajlamosak lehe­tünk arra, hogy a kelleténél na­gyobb jelentőséget tulajdonítsunk ezeknek a gyógyszereknek, és így olyan alkalmakkor is szedjük őket - időnként orvosi felügyelet nélkül is —, amikor nem kellene. Az antibio­tikum szedése azonban a jótékony hatású bélbaktériumok pusztulását okozhatja, hosszabb távon pedig az ellenállóbb, rezisztens mikroorga­nizmusok kifejlődését. orvos felírja valamilyen betegség ke­zelésére. Ugyanakkor a tudtunk nél­kül is juthat a szervezetünkbe anti­biotikum: a nagyüzemi állattenyész­tés során ugyanis a megfelelő fejlő­dés érdekében egyebek mellett erős antibiotikumokkal is kezelik az álla­tokat, amelyek felhalmozódnak az állat szöveteiben, így a hússal, hús­termékekkel könnyen az asztalunk­ra kerülhetnek. Egyes kutatók sze- okozhatja. tint a túlzott antibiotikum-fogyasz- __________ tás miatt akár az ivóvízzel is a szerve­zetünkbe juthatnak ilyen anyagok. Az antibiotikum-szedés a jótékony hatású bél­1 lógván hat az antibiotikum a bélflóránkra? Nem csak receptre! Az antibiotikumokat elsősorban bakteriális fenőzések kezelésére, megelőzésére használják, és a leg­gyakrabban úgy kerülünk kapcso­latba az antibiotikummal, hogy az Az antibiotikumok gátolják a bakté­riumok növekedését és szaporodását, illetve elpusztítják azokat. Azonban ennek sotán nincsenek arra tekintet­tel, hogy az adott baktérium a szerve­zet számára hasznos vagy káros. Mivel a bélflóránkat rengeteg (több száz) baktériumraj alkotja, szinte mindegy, milyen antibiotikumról beszélünk, mindig találunk olyan baktériumcsoportot a bélflórában, amelyre káros hatása lesz. így várha­tó, hogy kisebb-nagyobb mérték­ben mindenképpen felborul a bél­flóra egyensúlya az antibiotikum­kezelések után. Mivel a bélflóránkat rengeteg (több száz) baktériumfaj alkotja, szinte mindegy, milyen antibiotikumról beszélünk, mindig találunk olyan baktériumcsoportot a bélflórában, amelyre káros hatása lesz. így várható, hogy kisebb-na­gyobb mértékben minden­képpen felborul a bélflóra egyensúlya az antibioti­kum-kezelések után. Hogyan vehetjük észre, hogy gond van a bélflóránk­kal? Enyhébb esetekben csak puffadás, hasfájás, székrekedés vagy hasmenés jelentkezik. Ennek oka a baktériumflóra ké­nyes egyensúlyának felbom- Vs. lása, de a gyógyszerek közvetlen irritáló hatá­sa egyaránt lehet. Az antibiotikumok el­pusztíthatják a jóté­kony baktériumok kisebb-nagyobb ré­szét is, helyet adva így más, káros hatású mikro­organizmusok túlszaporo- dásának így az emésztési za­varok állandósulhatnak Állítsuk helyre az egyensúlyt! Bármennyire is szükségesek a gyógyszerek egy-egy betegség le­győzéséhez, az is igen fontos, hogy az antibiotikumok káros hatásaitól megvédj ük a szervezetünket. Hosszabb ideig tartó vagy erősebb hatású (úgynevezett széles spektru­mú) antibiotikum-kezelések mellett gondoskodnunk kell a bélflóra egyensúlyának védelméről, a hasz­nos és jótékony hatású baktériumok visszatelepítéséről is. Ezt legjobb már a kezelés alatt elkezdeni és természe­tesen az antibiotikum-kúra után is folytatni. A leghatékonyabbak a többféle baktériumtörzset is tartal­mazó, gyógyszertárban, drogériában kapható probiotikum készítmények. Természetesen, ezek mellett haszno­sak lehetnek a probiotikumokat is tartalmazó élelmiszerek, tejtermékek is, ám egy komoly antibiotikum­kúra során nem ajánlott csak ezekre támaszkodni. A probiotikumokat érdemes az antibiotikum előtt egy­két órával bevenni, ha ugyanis telje­sen egyszerre szedjük a kettőt, mindkettő hatékonyságát csök­kentjük. (hazipatika) A GYOMORBAN ÉLŐ BAKTÉRIUM A NYOMBÉLFEKÉLYEK 90, A GYOMORFEKÉLYEK 80 SZÁZALÉKÁÉRT FELELŐS A Helicobacter pylori ellen fej­lesztettek növényi hatóanyagot a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontja és az Újvidéki Egyetem természettudományi karának szakemberei. Az emberek többsége már gyer­mekkorában megfertőződik Helicobacter pylorival. A gyomor­ban élő baktérium a nyombélfeké- lyek 90, a gyomorfekélyek 80 szá­zalékáért felelős, a gyomorrák egyik legfontosabb rizikófaktora. A bak­térium rendkívül jól alkalmazkodik a gyomorban található mikrokör- nyezethez, így éli túl az oxigénhi­ányt és a savas közeget. A gyomorrák a daganatos beteg­ségek között az egyik vezető ha­lálok. A fertőzés megszüntetésével csökkenhet a gyomorfekély és így a gyomorrák kialakulásának koc­kázata is. Jelenleg a Helicobacter pylori fertőzéseket kombinált antibioti­kum kúrával kezelik, elég jó ha­tékonysággal, de sajnos egyre gyakrabban fordulnak elő olyan esetek, melyeknél - a baktériu­mok rezisztenciája miatt - hatás­talan a kezelés. Nem alkalmaz­ható a kombinált antibiotikumkúra akkor sem, ha a beteg érzékeny valamelyik gyógyszer hatóanyagára. Az Újvidéki Egyetem természettu­dományi karának kutatóival együtt másfél éve indult program során a Helicobacter pylori fertő­zés ellen alkalmazható növényi ha­tóanyagokat kerestek. A szegedi kutatók feladata elsősorban a kí­sérleti állatmodellek kidolgozása volt. A vajdasági szakemberek által gyógynövényekből kivont nagy tisztaságú hatóanyagokat először csak táptalajon tenyésztett baktéri­umoknál vizsgálták, majd ezek eredményeit felhasználva indultak el az egérkísérletek. A kísérletek alapján sikerült haté­kony szert kifejleszteni, a kezelt egerek 70 százalékánál már nem volt kimutatható a fertőzés. A kúra során nem tapasztaltak komoly mellékhatásokat. Az eredmények alapján szabadalmi beadvány készült, amely tartalmaz­za a hatóanyagok leírását és a vizs­gálatok során alkalmazott állatmo- dellt is. A kutatási program további állatkísérletekkel folytatódhat, majd ha ezek sikeresen végződnek, kez­dődhet el a hatóanyagok kipróbálá­sa embereknél, ehhez azonban ko­moly pályázati forrásokra, illetve később egy gyógyszergyár bevoná­sára lesz szükség. (informed) A homoszexuális férfiak tájékozottabbak, de óvatlanok A homoszexuális férfiak általában tájékozottabbak a nemi úton szerzett betegségekről, mint a heteroszexuális fiatalok, mégis ki­sebb a veszélyérzetük - ezt állapította meg egy fiiként szakorvosok­ból álló csoport. A budapesti dr. Tisza Tímea bőr- és nemi gyó­gyász vezette csapat rendszeresen látogatja a fiatalok körében nép­szerű rendezvényeket, és felhívja a résztvevők figyelmét a szexuális élet egészségi veszélyeire, felelős szexre buzdítva őket. Nyáron a nagy zenei fesztiválokat járta, legutóbb azonban egy, foként ho­moszexuálisok számára rendezett Valentin-napi „bulin” volt A rendezvényen végzett kutatás szerint a homoszexuális férfiak 41 százaléka hallott már a nemi úton terjedő betegségekről (szaknyel­ven: STD — Sexually Transmitted Diseases), míg a nyári felmérések szerint a heteroszexuálisaknak csu­pán kb. 35 százaléka. Ugyanakkor a megkérdezett meleg férfiak mintegy 40 százaléka egyáltalán nem, vagy csak alkalmilag használ óvszert. A közvélemény általában össze­kapcsolja a homoszexualitást az AIDS-szel. Ezzel szemben tény, hogy a Magyarországon évente re­gisztrált HlV-fertőzötteknek csak­nem a fele nő vagy heteroszexuális férfi. Ugyanakkor a mostani fel­mérésből az derült ki, hogy a vá­laszolók majdnem 12 százaléka átesett már valamilyen „hagyomá­nyos” nemi betegségen: gonorrheán vagy szifiliszen. (Ez az országos átlag többszöröse.) A fel­mérésből az is kiderült - szintén a közhiedelemmel ellentétben -, hogy a meleg férfiak nem csapo- dárabbak, mint az országos átlag: kb. a felüknek az utóbbi három hónapban csupán egy szexuális partnere volt - vagy egy sem. A felvilágosító csoport sok be­szélgetést is folytatott a Valentin-napi rendezvény részt­vevőivel. Ebből aggasztó részle­tek derültek ki. Többen pana­szolták például, hogy ha valami­lyen problémával nemi gyógy­ászhoz mennek, s kiderül a másságuk, az orvos kifejezetten lekezelően, sértően bánik velük. „Számunkra a helyszíni kitelepü­lés, a felvilágosító anyagok és óv­szerek osztogatása, valamint a kí­sérő beszélgetések a társadalmi fe­lelősségvállalásunk részét jelentik” - mondta dr. Tisza Tímea. „Azt tapasztaljuk, hogy a fiatalok jó ré­sze nem ismeri a rájuk váró veszé­lyeket, és nem is készül fel a kivé­désükre. A szexuális úton terjedő betegségek témája sokak számára ma is tabunak számít. A célunk az, hogy - szexuális beállítódástól függetlenül — mind többen járja­nak rendszeresen STD szűrésekre, és ne csak akkor forduljanak nemi gyógyászhoz, ha már sürgetőek a panaszaik”. (ú) Akár 14 éven át is tarthatnak a változókori tünetek A hőhullámok és a menopauza más tünetei átlagosan mintegy hét évig tartanak és akár 14 éven át is jelentkezhetnek, tehát sokkal to­vább, mint korábban vélték - derült ki egy nagy létszámú, hosszú távú amerikai kutatásból. Az eredmények értékelésekor a kutatók felhívták rá a figyelmet, hogy a tünetek enyhítésére adott hormon­helyettesítő kezelést legfeljebb öt évig ajánlják, tehát rövidebb ide­ig, mint ameddig a tünetek ádagosan fellépnek. A tanulmány azt is kimutatta, hogy minél korábban kezdett szenvedni egy nő a tünetektől, azok annál tovább tartottak Bár más betegségek, egyebek mellett a későbbi csontritkulás kockázatát csökkenti a hormonterápia, egyre nő az aggodalom, hogy hosszabb távú alkalmazása növeli a mellrák és a petefészekrák kialakulásának esélyét. A szakemberek szerint két-három különböző kezelésre is szükség lehet a tünetek jelentkezé­sének időtartama alatt, és a tü­netektől szenvedő nőknek nem lenne szabad habozniuk, hogy orvosi segítséget kérjenek élet­minőségük javításához. A tanul­mány szerint a tünetekkel hosz- szú ideig küzdő nők között több volt az iskolázatlanabb, gyakrab­ban éltek át stresszt, hajlamo­sabbak voltak a depresszióra és a szorongásra. (MTI) Növényi hatóanyag a Helicobacter ellen

Next

/
Thumbnails
Contents