Új Szó, 2015. március (68. évfolyam, 50-75. szám)

2015-03-28 / 73. szám, szombat

2 Közélet ÚJ SZÓ 2015. MÁRCIUS 28. www.ujszo.com Döntést kell hoznia a járásbíróságnak Magyarra fordítják a Hedvig elleni vádiratot VRABEC MÁRIA Nyitra. Zsák Malina Hedvig ügye visszakerült a Nyitrai Já­rásbíróságra és most annak kell lefordíttatnia a vádiratot ma­gyar nyelvre. A feljebbviteli bí­róság arra a következtetésre ju­tott, hogy az ügyész nem hibá­zott, amikor erről a jogáról nem világosította fel a vádlot­tat, és ha a járási bíróság fordí­tást akar, készíttesse el. A járásbíróság bírónője de­cemberben azzal az indoklás­sal utasította el a vádat, hogy az ügyész nem világosította fel a vádlottat: joga van a fordí­táshoz, vagy pedig erről kifeje­zetten le kell mondania, és ez­által sérült Zsák Maiina Hedvig védelemhez való joga. A fő­ügyészség a határozat ellen panaszt emelt. „A kerületi bíró­ság arra a következtetésre ju­tott, hogy a vádlott jogai nem sérültek, mert a vizsgálat az ügyben befejeződött a vádirat benyújtásával. A vádlottat a bí­róság világosította fel arról, hogy kérheti a vádirat lefordí­tását és ezt ügyvédje közvetíté­sével meg is tette. A fordítás bebiztosítása az elsőfokú bíró­ság feladata” - mondta a Nyit­rai Kerületi Bíróság szóvivője, Mário Pivarči. A kerületi bíróság ugyanak­kor kötelezte a járási bíróságot, hogy az ügyben hozzon döntést, vagyis várható, hogy a törvényes feltételek teljesítését követően kitűzi a tárgyalást. Hedvig ügy­védje, Roman Kvasnica egyelőre nem akart a fejleményekkel kapcsolatban nyilatkozni, mert még nem kapta meg a feljebbvi­teli bíróság határozatát. A szerződés alapján nem sokat tehet a kormány Fico blokkolná a villamosművek eladását ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovákia ellenzi, hogy az Énei a Mohi Atomerőmű 3. és 4. blokkjának a befejezése előtt váljon meg a Szlovák Villamos Művekben (SE) birtokolt többségi tulaj­donrészétől - nyilatkozta Ro­bert Fico kormányfő. Szerinte a cégben kisebbségi tulajdonos­nak számító szlovák kormány ragaszkodik hozzá, hogy az el­adásra leghamarabb 2017-ben vagy 2018-ban kerülhessen sor, amikor az említett blokko­kat üzembe helyezik. „Tiszteletben tartjuk a kor­mányfő véleményét, szerintünk azonban az építkezés semmi­lyen befolyással nem lesz a részvénycsomag eladására, ez a korábban elfogadott tervek sze­rint folytatódik” - áll az Énei ál­tal kiadott nyilatkozatban, amellyel a kormányfő kijelenté­sére reagáltak. Francesco Sta- race, az olasz energiavállalat vezérigazgatója nemrég jelen­tette be, hogy az Énei Szlovák Villamos Művekben birtokolt 66 százalékos részvénycsomag­ja iránt érdeklődő cégek május 9-éig tehetik meg kötelező érvényű vételi ajánlatukat, és még idén szeretnék nyélbe ütni az üzletet. A Mohi Atomerőmű két épülőfélben lévő blokkja azonban leghamarabb jövőre készülhet el, és még ez sem biz­tos. A vEnergetike.sk nevű hír­portálnak sikerült megszerez­nie az SE részvényesi szerződé­sét, amelyből kiderül, hogy a kormány az erélyes kijelenté­seken kívül nem sokat tehet. A második Dzurinda-kabinet ál­tal még 2006-ban aláírt szer­ződés szerint ugyanis az ál­lamnak nincs elővételi joga a többségi részvénycsomagra, és nem is blokkolhatja az eladást. Ehhez ugyanis nincs szükség a társaság közgyűlésének az összehívására, (mi, SITA) RÖVIDEN Zsolnán kiharcolták a bővítést Pozsony. Megegyezett a zsolnai kórház vezetése a szak- szervezetekkel, Viliam Čislák egészségügyi miniszter több betegágyat és kevesebb túlórát ígért a nővéreknek. „A bel­gyógyászaton már hosszú ideje 105%-os volt a kihasznált­ság, megegyeztünk az Általános Egészségbiztosítóval, hogy plusz tíz ágyra szerződik a belgyógyászattal” - tájé­koztatott a tegnapi egyeztetés után a miniszter. Csütörtö­kön leváltották Margita Porubčanskát, az ápolói ellátásért felelő igazgatóhelyettest is, aki a nővérek szerint felelős volt a túlzott túlórákért. A kórházat Štefan Volaj igazgató múlt heti lemondása után Pavol Drugaj irányítja. A kór­házban 64 nővér és 13 orvos adta be felmondását. Az új igazgató bízik benne, hogy a tegnapi megállapodás ered­ményeképpen jövő hét elején a nővérek visszavonják fel­mondásukat, esetükben ugyanis csak április 1-jén kezdő­dik a felmondási idő. A kórházban egyes nővérek kényte­lenek voltak havonta 22 tizenkét órás szolgálatot is ellátni. A legfontosabb követelésük éppen a túlterhelés csökkenté­se volt. Az orvosok esete bonyolultabb, ők már a felmondási idejüket töltik, a kórház pedig keresi a belgyógyászati osz­tály új főorvosát, (lpj, SITA) „Nem tolerálhatjuk azoknak a viselkedését, akik átlagosan több mint ezer euróval tartoznak" Adós, fizess a gyógyszerért! A gyógyszerész nem köteles ellenőrizni, ki az adós (Képarchívum Pozsony. A járulékkal tar­tozó ügyfeleknek már eddig sem fizette a Dôvera a halasztható ke­zeléseket és a gyógyfür­dői ellátást, április else­jétől azonban a gyógy­szerek és a fogászati kezelés költségeit sem térítik. ÚJ SZÓ-HÍR A korlátozások csak azokra a természetes személyekre vo­natkoznak, akik maguk fizetik a járulékokat, tehát az egyéni vállalkozókra és a munkanél­küli önbiztosítottakra. Az al­kalmazottak helyett a munka­adó fizeti a biztosítást, ha ő halmozott fel adósságot a biz­tosítóval szemben, akkor az al­kalmazott még teljes körű gyógykezelésben részesül. A korlátozás nem vonatkozik azokra az adósokra sem, akik már megegyeztek az adósság részletekben való törlesztésé­ben, és rendesen fizetik a rész­leteket. A biztosító intézkedésének betartásával szemben azonban az egészségügyi minisztérium­nak vannak fenntartásai. „A törvények nem írják elő a gyógyszerészek számára, hogy ellenőrizzék, a páciens fizeti-e a járulékot - válaszolta lapunk kérdésére Zuzana Čižmáriková, a tárca szóvivője. - Az egész­ségbiztosító pedig köteles kifi­zetni a recept alapján kiadott gyógyszer árát.” Igaz ugyan, hogy hozzáteszik: a biztosító­nak jogában áll követelni a be nem fizetett járulékot, illetve a jogalap nélkül nyújtott gyógy­kezelés árát közvetlenül a biz­tosítottól illetve a munkaadójá­tól. Az adósnak kiadott gyógy­szer árát - ha tehát halasztható kezelésről van szó - behajthatja a biztosító az adóson. Nem fizeti a halasztható keze­léseket az egyéni adósainak az Union egészségbiztosító sem. „Ez azt jelenti, hogy a tervezett gyógykezelést, mint például a gyógyfürdői kezelés, a tervezett kivizsgálások, műtétek teljes költségét az adós fizeti” - tájé­koztatta lapunkat Judita Sma- tanová, azUnionszóvivője. A biztosítók szerint igazság­talan a rendesen fizető ügyfe­leikkel szemben, hogy ugyan­azt a kezelést megkaphatják azok is, akik nem fizetik a járu­lékokat. „Nem tolerálhatjuk azoknak az embereknek a vi­selkedését, akik átlagosan több mint ezer euróval tartoznak” - jelentette ki Mar­tin Kultan, a Dôvera igazgató­ja. Felmérésük szerint a bizto­sító ügyfelei ennél is szigorúb­bak lennének a nem fizetőkkel szemben. Az Focus közvéle­mény-kutató által végzett fel­mérés szerint ugyanis a meg­kérdezettek 52,7 százaléka szerint semmilyen gyógykeze­lést nem kellene nyújtani az adósoknak, mindössze 13,6 százalék véli úgy, hogy akkor is teljes körű ellátást kellene kapniuk, ha nem fizetnek járu­lékokat. (lpj) Magyar szakemberek szerint jól együtt lehetett dolgozni az ŠPU most leváltott igazgatójával Tisztogatás az oktatási minisztériumban MÓZES SZABOLCS Pozsony. Közel hároméves megbízatása után távoznia kell posztjáról Viliam Kratochvíl- nak, az Állami Pedagógiai Inté­zet (ŠPÚ) igazgatójának. A hírt Vajda Barnabás, az ŠPÚ egyik szakbizottsági tagja írta meg blogjában. Kérdésünkre a mi-' nisztérium nem kommentálta az információt. A tárcához kö­zeli forrásokból úgy tudjuk, hétfőn hivatalosan is nyilvá­nosságra hozzák a váltás té­nyét. Kratochvílt hivatalosan a „menedzseri képességek elégtelensége” miatt mozdítot­ták el. „A valós okok közt sze­repelhet az a tény, hogy az ok­tatási minisztériumot az elmúlt hetekben elég intenzív kritika érte szlovákiai magyar szakmai részről azért, hogy egy politikai döntés miatt február végén az utolsó pillanatban meghiúsult az önálló magyar állami művelődési program történe­lemből” - állítja Vajda Barna­bás történész, a komáromi egyetem oktatója. Kratochvílt meghívták az SZMPSZ ma kezdődő országos találkozójára, ahol a kerettan- tervekről kellene beszélnie. Még nem tudni, elmegy-e Rozsnyóra. „Végtelenül sajnál­juk, hogy leváltották. Nagyon jó volt vele dolgozni” - mondta la­punknak Ádám Zita, a pedagó­gusszövetség alelnöke. A tárcát az új kerettanter- vek miatt is sok kritika érte. Ezeket az ŠPÚ készítette, ám információink szerint a ma­gyar iskolákkal kapcsolatos negatív változások a miniszté­riumban kerültek bele, Kra- tochvílék elfogadták a magyar pedagógusok észrevételeinek többségét. „Igazgatóként bát­ran képviselte szakmai érvek­kel a szlovákiai magyar isko­lák ügyét, a minisztérium el­lenében is, ráadásul a magyar és a szlovák sajtóban zajlott diskurzusból világossá vált, hogy a miniszter alaptalan po­litikai döntést hozott” - véli Vajda Barnabás. A módszer­tani szakember szerint Kra- tochvíl ennek és más politikai játszmáknak az áldozata lett. Kratochvíl docensként a po­zsonyi Komenský Egyetemen oktatja a történelemoktatás módszertanát, a téma egyik elismert szakértője. 2012-ben Dušan Čaplovič akkori mi­niszter hívására érkezett az ŠPÚ-ba. Brüsszel: a földtörvény nem egyeztethető össze az EU-s alapszabályokkal Uniós eljárás indult Szlovákia ellen ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Pozsony. Az Euró­pai Bizottság kötelezettségsze- gési eljárást indított Szlovákia, Magyarország, Bulgária és Lit­vánia ellen az említett orszá­gokban elfogadott földtörvé­nyek tulajdonszerzési korláto­zásai miatt. A bizottság szerint a felsorolt négy ország földtör­vényeinek az egyes rendelke­zései nem összeegyeztethetők a letelepedési szabadsággal és a tőke szabad áramlásával. Az EB megállapítása szerint a szlovák, a magyar, a bolgár és a litván jogszabályok olyan kor­látozásokat is tartalmaznak, amelyek lehetőséget teremte­nek a diszkriminációra más or­szágokból származó befekte­tőkkel szemben. Ilyen például, hogy a kifogásolt jogszabályok esetenként az adott országban bejelentett lakcímet, korábban ott folytatott üzleti tevékeny­séget követelnek meg. Az uniós testület minden érintett tagor­szágnak hivatalos felszólító le­velet küldött, megindítva ezzel a hivatalos eljárást. A tagálla­moknak két hónapjuk van arra, hogy válaszoljanak és meg­küldjék észrevételeiket. A szlovák földtörvény tavaly júniusban életbe lépett módosí­tásával a Fico-kabinet a külföl­diek tömeges földvásárlását kí­vánta megakadályozni, az el­lenzék szerint azonban valójá­ban a szlovákiai földtulajdono­sok életét nehezítette meg, hi­szen nemcsak a külföldi állam­polgárok, hanem mindenki ne­hezebben vehet földet, ha nem a saját lakóhelyének kataszteré­ben akar vásárolni. Az ellenzék ezért az Alkotmánybírósághoz fordult, amely azonban máig sem hozott döntést. Simon Zsolt (Híd) szerint az elhibázott jog­szabály miatt Szlovákia több ré­giójában is csökkent a mezőgaz­dasági telkek ára, ezáltal a tulaj­donosok százezreinek a vagyo­na értékelődött le. „Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárása egy újabb indok arra, hogy az Alkotmánybíróság mi­hamarabb hozza meg döntését az ellenzéki képviselők beadvá­nyáról” - figyelmeztet a képvise­lő, (mi, TASR, MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents