Új Szó, 2015. március (68. évfolyam, 50-75. szám)
2015-03-28 / 73. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. MÁRCIUS 28. Közélet-hirdetés 3 Az 1995-ben aláírt szlovák magyar-szlovák alapszerződés normalizálta a két ország viszonyát 20 éves az alapszerződés Húsz évvel ezelőtt írták alá a magyar-szlovák alapszerződést. A ratifikálás - szlovák oldalról - egy évet késett. A dokumentum normalizálta a két ország kapcsolatait, ám kisebbségi téren nem sok eredményt hozott. MÓZES SZABOLCS Két évtizeddel ezelőtt ezekben a napokban írta alá Vladimír Mečiar szlovák és Horn Gyula magyar kormányfő a két ország közötti alapszerződést. A komplikált tárgyalások eredményeként létrejövő dokumentumot 1995. március 19-én Párizsban látták el kézjegyükkel. A dokumentum létrejöttében komoly szerepe volt az akkori francia kormányfőnek. Az 1990-es évek eleje óta tartó egyeztetéseknek Édouard Balladur adott lendületet - az ő elképzelése az volt, hogy a közép-európai államok az európai integráció előtt kössenek egymással kétoldalú alapszerződéseket, még mielőtt problémáikat az EU-ba „cipelnék”. Késéssel ratifikálták A szerződést a szlovák parlament csak egyéves késéssel ratifikálta. A fennmaradó egy évben több kisebbségellenes törvényt is elfogadott. A „köztes” jogszabályok egyike volt az államnyelvtörvény - amelyet 1997-ben alkotmány- ellenesnek minősített az AB valamint a nyolc megyét létrehozó új közigazgatási beosztás. Az ajánlás ellenére az akkori szlovákiai magyar pártok több okból is bírálták az alapszerződést. A szerződésnek a kisebbségi jogok csak egy részét képezték - általában rendezte a két ország viszonyát, és ezzel hozzájárult az államközi kapcsolatok normalizálásához. „Ha a fő céljának a szlovák-magyar kapcsolatok standardizálását tekintjük, akkor sikeresnek tekinthetjük az alapszerződést. A kisebbségi jogok terén viszont nem hozott áttörést” - mondta lapunknak Fiala-Butora János jogász, aki több tanulmányt is írt az alapszerződésről. A dokumentum nem szolgált hivatkozási alapul, nem váltotta fel sem a nemzetközi multüaterá- lis egyezményeket. „Rövid távon éppen ellentétes hatású volt: részben annak hatására, hogy az aláírása és a ratifikációja között fogadta el a szlovák parlament az államnyelvtörvényt vagy az új, magyarokat hátrányosan érintő közigazgatási beosztást. Ezt azóta sem sikerült kompenzálni, az egyes, kisebbségi jogok terén azóta elért eredményeknek nem sok közük volt az alapszerződéshez” - tette hozzá a Kerekasztal Jogsegélyének Szakértője. Kisebbségi gittegylet? „Az elmúlt tíz évben elég sok projekt valósult meg és még többet terveznek. De ezek elsősorban nem kisebbségi jellegűek. A legfontosabb kérdésben, a kettős állampolgárság kérdésében is van azonban hallgatólagos megállapodás, bár szlovák részről a törvény módosítását nemigen akarják elfogadni” - mondta lapunknak Jarábik Balázs külpolitikai elemző, aki korábban szintén foglalkozott a szerződés elemzésével. A szerződés eredményeként több vegyes bizottság is létrejött, hazai magyar szempontból az egyik legfontosabb a kisebbségi vegyes bizottság - ennek parlamenti képviselők és kormányzati tisztviselők a tagjai. A kormányok felé ajánlásokat tevő testületek eredményességével kapcsolatban szinte mindenki kritikus. „A kisebbségek számára fontos érdemi kérdések közül, amelyekben tényleges ellentét van a két fél között, egyet sem sikerült a vegyes bizottságok segítségével rendezni. Sokkal inkább a probléma eltüntetésének a színterei lettek” - véli Fiala-Butora János. „Ez abszolút kormányfüggő: ha komolyan veszik a vegyes bizottságokat, akkor működnek is. A bizottságokban azon múlott a hangulat és a konst- ruktivitás, hogy müyen volt a kormányok megrendelése” - mondta lapunknak Berényi József, a bizottság egyik volt tagja. „A szerződés alapcélja az volt, hogy elősegítse a két ország integrációját az EU és a NATO felé, ez teljesült. Az elmúlt 20 évben többször hivatkozási alap volt a kisebbségi kérdésekben, az más kérdés, hogy a honi magyarok helyzete nem javult sokat” - tette hozzá az MKP elnöke., Arra jó, hogy megnevezzük, hol van probléma. Ám a megoldásra nagy ráhatása nincs. Hatékonyabbá kellene tenni a rendszert, a legutóbbi ülésen a jegyzőkönyvet sem sikerült aláírni, mert a két fél nem tudott megegyezni” - nyilatkozta lapunknak Sólymos László (Híd), aki 2012-től tagja a bizottságnak. Az utóbbi három évben két ülésre került sor. VILLÁMINTERJÚ Petőcz Kálmán emberjogi szakértő, volt diplomata Jó lépés volt, hogy 1995- ben aláírták az alapszerződést? Igen. Akkor is azt gondoltam és most is úgy vélem. Függetlenül attól, hogy ki és milyen körülmények között irta alá. Figyelembe véve az elmúlt 20 évet, mik az alap- szerződés pozitívumai? A diplomáciai eszközök és intézmények arra jók, hogy civilizálják a nemzetközi környezetet. Az az értelme, hogy fórumokat és csatomákatbiz- tosít, amelyeket be lehet vetni a kapcsolatok kulturált rendezése érdekében. Egy ilyen szerződést nem egy évre kötnek, hanem több évtizedre. Vitathatatlan, hogy jó ha van ilyen szerződés, még akkor is, ha közben felvettek minket az EU-ba és a NATO-ba, habár most már sok funkciót átvettek ezek a szövetségi rendszerek. Ám ez önmagában nem jelentékteleníti el a szerződést. Volt olyan konkrét eset, amelynek a megoldásában kiemelt szerepe volt a szerződésnek? A szlovákiai magyar közélet nagyon szereti egysíkúan látni ezt a történetet. Elsősorban mindig azt figyeli, a kisebbségi vegyes bizottság mit ért el. A szerződés sok mindennel foglalkozik, és tagadhatatlan, hogy más részterületeken az előrelépés elég nagy volt. A kisebbségi bizottság eredményességét vagy eredménytelenségét nem lehet elvonatkoztatni attól, hogy a szlovákiai magyar közélet mennyire hatékonyan tudja általában képviselni ügyeit, vannak-e specializált, bevethető magyar kisebbségi szakemberek. Ez árnyalja a képet. Beváltotta a hozzá fűzött reményeket? Sokszor úgy tűnik, a kényes és nehezen megoldható ügyeket a vegyes bizottságoknak dobják a politikusok, amelyek úgysem tudnak semmit sem tenni az ügyben. Az alapszerződés kisebbségi bizottsága egy eszköz, amelyet ki lehetne használni a többi eszköz mellett. A szlovákiai magyarság a tárcaközi egyeztetésen keresztül legiűm módon hozzászólhat minden olyan tervezethet, amelyet a minisztériumok beterjesztenek, ám ezt a lehetőséget is csak nagyon ritkán használjuk ki. Vagyis nem csak a kisebbségi bizottság adta lehetőség maradt kihasználatlan. Mindezért nem okolhatjuk az alapszerződést. Élni kell tudni minden lehetőséggel - ez hiányzik. Ettől függetlenül kijelenthető, hogy a kisebbségi vegyesbizottság gittegyletként működött? A szlovákiai magyarság helyzetének javításán itthon kell dolgozni, az alapszerződés csak egy segédeszköz. Nem fordított a dolog. Ezért problémás kijelenteni, hogy a bizottság egy gittegylet volt, mivel ahhoz, hogy ne legyen az, itthon kell többet tenni. (MSz) Továbbra is keresik a repülőgép második, a repülési adatokat rögzítő fekete dobozát, amelytől újabb részleteket remélnek a katasztrófáról Súlyos depresszióban szenvedhetett az öngyilkos másodpilóta ÖSSZEFOGLALÓ Párizs/Berlin. A düsseldorfi egyetemi klinika péntek délután kiadott közleményében azt írta: Andreas Lubitz másodpilótát idén februárban kezelték, utoljára pedig március 10-én járt a kórházban. A közlemény szerint diagnosztikai vizsgálatokat végeztek, de ennél többet az orvosi titoktartásra hivatkozva nem mondhatnak. Ha sikerülne igazolni, hogy a Germanwings tudott Lubitz rossz egészségi állapotáról, s elhanyagolta az orvosi kivizsgálásokat, a gép fedélzetén elhunyt személyek hozzátartozói még nagyobb kártérítést kaphatnának. A berlini Tagesspiegel korábban úgy értesült, hogy Lu- bitzot depresszióval kezelték. A német Bild is úgy tudja, hogy Andreas Lubitz „súlyos depresszióban” szenvedett 2009-ben, és pszichiátriai kezelésben részesült. A lap betekinthetett a német szövetségi légiközlekedési hivatal dokumentumaiba. Ezek szerint Lubitz 2008-ban kezdte meg a pilótakiképzést, de közben többször is visszaminősítették. 2009-ben egy „lecsengőben lévő súlyosabb depresszív epizódot” diagnosztizáltak nála. Emiatt hat hónapra félbe is kellett szakítania a képzést, tehát nem igaz a korábban megjelent hír, mely szerint Lubitz önszántából szakította félbe a képzést. Később tesztelték, és Lubitz folytathatta a kiképzést. A Spiegel azt írja, repülésre alkalmas (fit to fly) minősítést kapott. Sikeresen letette a vizsgákat, majd 2013-ban megkapta a pilótaengedélyt. A Lufthansa vezetői szerint kiválóan dolgozott. A férfi azóta is „különleges és rendszeres kezelésben” részesült - írta a lap, amely szerint ezekről az információkról a Germanwings anyavállalata, a Lufthansa tájékoztatta a légiközlekedési hivatalt. A hivatal az ARD német közszolgálati televíziónak megerősítette, hogy Lubitz neve mellett a nyilvántartásban az „SIC” megjegyzés szerepelt, ami rendszeres felülvizsgálatokat írt elő. A Süddeutsche Zeitungnak az öngyilkosságokkal foglalkozó Manfred Woltersdorf pszichiáter azt mondta: extrém és rendkívül szokatlan, hogy valaki 149 másik embert rántson magával a halálba. Húsz-harminc évente fordulnak elő ilyen esetek, amelyek mögött az állhat, hogy „egyre kevésbé tisztelik mások életét”. A pszichiáter szerint ugyanakkor az ilyen kiterjesztett öngyilkosságokat általában olyanok ellen követik el, akik közeli kapcsolatban állnak az öngyilkossal. A szakértő szerint nem zárható ki valamilyen drog, például kristály (kristályos metamfetamin) használata, ami perceken belül pszi- chotikus állapotot idéz elő, de jelentkezhetett nála egyszerű rosszullét és öntudatvesztés is. A katasztrófa helyszínén negyedik napja tart a helyszínelés és az áldozatok maradványainak felkutatása. Továbbra is keresik a repülőgép második, a repülési adatokat rögzítő fekete dobozát, amelytől újabb részleteket remélnek az út utolsó perceiről. Az első, a pilótafülkében zajló beszélgetéseket rögzítő fekete dobozt már megtalálták. A helikopterek derült időben tudtak elindulni pénteken a Tété de l'Estrop hegycsúcs felé, amely mögött a német légitársaság repülőgépének roncsai találhatók a sziklás terepen szétszóródva. Az 1500 méteres tengerszint feletti magasságban elterülő szakadékos, meredek hegyvidék csak helikopterrel közelíthető meg. Több száz csendőr, rendőr és mentő vesz részt a kutatásban. (dp, index.hu, mti) HIRDESSEN ÖN IS 4 az áprilisból megjelenő esküvői mellékletben! Használja ki lehetőségeinket: • felületi hirdetés • reklámcikk • névjegykártya elhelyezése! Az aláírás pillanata
