Új Szó, 2015. március (68. évfolyam, 50-75. szám)
2015-03-25 / 70. szám, szerda
4 Külföld ÚJ SZÓ 2015. AAÁRC1US 25. www.ujszo.com Cameron egy ciklust vállal London. David Cameron brit miniszterelnök közölte, már csak egy miniszterelnöki időszakot vállal. A konzervatív párti kormányfő kijelentette, ha a május 7-én esedékes választások után is ő lesz Nagy-Britannia miniszter- elnöke, a következő öt évre szóló mandátumát kitölti, de utána távozik a Downing Streetről. A 2010 óta kormányfő Cameron példátlan módon utalást is tett arra, hogy kiket tartana alkalmas utódjelöltnek. Megfogalmazása szerint a Konzervatív Párton belül rengeteg a tehetség, mint Theresa May belügyminiszter, George Osborne pénzügyminiszter, vagy Boris Johnson, London polgármestere. (MTI) Kivégeztek három ujgurt Peking. Tegnap kivégeztek három ujgur férfit Kínában, akiket felelősnek tartanak és bűnösnek találtak a kunmingi pályaudvarnál tavaly elkövetett terrorcselekmény ügyében. A késes támadásban 31-en vesztették életüket, és több mint 140-en sebesültek meg. A Jünnan tartomány székhelyén tavaly márciusban elkövetett akcióban a támadók válogatás nélkül estek neki várakozó civileknek. A helyszínen négy támadót lelőttek, egy nőt elfogtak. A nő és az ügyben őrizetbe vett további három férfi tavaly szeptemberi közös bírósági tárgyalásán három halálos ítéletet mondtak ki, a nő, aki várandós volt, életfogytig tartó szabadság- vesztést kapott. (MTI) Lekaszabolták a busz utasait Kabul. Tüzet nyitottak egy buszra és két másik gépjárműre ismeretlen fegyveresek keddre virradóra a kelet-afganisztáni Vardak tartományban, a Kabult Kandahárral összekötő úton. A támadásban 13 utas meghalt. A támadók szándékosan civil utasokat választottak célpontnak, és egyenként végeztek velük. Az említett régióban a tálib lázadók nagy területet tartanak ellenőrzésük alatt. Mozgalmuk szóvivője, Zabihulla Mudzsahid ugyanakkor minden felelősséget elhárított az esettel kapcsolatban. Hétfő óta 25 halálos áldozatot követeltek különböző támadások az ország keleti részén. Gazni tartományban hétfő este hat gyerek életét oltotta ki egy kerékpárra rögzített pokolgép. (MTI) Békülékeny hangnemben tárgyalt Merkel német kancellár és Ciprasz görög kormányfő, aki a háborús jóvátételt sem erőlteti Berlin megértő, de munkára kéri Athént Elvtársak egymás között. A szélsőbalos Sziriza vezére, Ciprasz a német Gregor Gysivel, a Die Linke baloldali párt főnökével. (TASR/AP) Berlin. Nem Németország dönt a görög államadósság-válság kezelésének ügyében - mondta a német kancellár Berlinben a görög kormányfővel folytatott megbeszélése után. Alekszisz Ciprasszal tartott sajtótájékoztatóján Angela Merkel hangsúlyozta, Németország csak egy az euróövezet 19 tagállama közül. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Békülékeny hangnemet ütött meg Merkel német kancellár és Ciprasz görög kormányfő Berlinben. Szóba került az előítéletek felszámolása is - miközben a két ország között változatlanul feszültséget okoz a második világháborús német jóvátétel körüli vita. Már maga a találkozó is jelképes volt: Angela Merkel kancellár és Alekszisz Ciprasz kormányfő azután tárgyalt Berlinben, hogy a médiát és a közbeszédet mindkét oldalon elárasztották a német- és a görögellenes megnyilvánulások. Legutóbb a Janisz Varufakisz athéni pénzügyminiszterről előkerült 2013-as videó borzolta a kedélyeket: ezen a politikus a középső ujját felmutatva int be Németországnak... Angela Merkel hangsúlyozta, hogy a görög válság kezelését szolgáló nemzetközi hitelprogram ügyében az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsának kell döntenie. A találkozónak ebben az értelemben nincsen konkrét intézkedésekben megmutatkozó eredménye. Merkel hozzátette: Németország azt szeretné, hogy Görögország túllendüljön a válságon, meginduljon a gazdasági növekedés és csökkenjen a munkanélküliség. Alekszisz Ciprasz azt mondta, nem azért utazott Berlinbe, hogy pénzügyi segítséget kérjen, hanem hogy a német kancellárral feltárják, mely kérdésekben értenek egyet és milyen ügyekben vannak nézeteltéréseik. Az új görög kormány megörökölte elődeitől a pénzügyi, gazdasági gondokat, amelyek igen súlyosak, mert az utóbbi öt év válságkezelő munkája „nem volt sikertörténet”. A lakosság legszegényebb tíz százalékának jövedelme 80%-kal csökkent, ráadásul a megszorítások nem voltak eredményesek, hiszen az államadósság tovább emelkedett - mondta Ciprasz. A válságkezelés következő fejezetéhez „új politikai mix” szükséges, a költségvetési kiigazítást a társadalmi igazságosság elvének tiszteletben tartása mellett kell tovább folytatni, így határozottabban kell küzdeni a korrupció és az adókerülés ellen - fejtette ki a görög kormányfő. Szakítani kell az előítéletekkel is, hiszen „a görögök nem lusták, és nem a németek okozták Görögország bajait” - emelte ki Ciprasz, aki tiltakozott az ellen, hogy a mai Németországot bárki párhuzamba állítsa a náci Németországgal. AII. világháborús jóvátétel ügyével kapcsolatban hozzátette, az athéni vezetés számára főleg erkölcsi, és nem pénzügyi kérdésről van szó, amelyről ugyan kell beszélni, de nem az adósságválsággal összefüggésben. Merkel a jóvátétel ügyéről szólva hangsúlyozta, kormánya jogilag és politikailag is lezártnak tekinti a kérdést. Készül a görög reformcsomag Athén. Legkésőbb a jövő hétfőig bemutatja euróövezeti partnereinek a tervezett reformcsomagot a görög kormány - közölte tegnap az athéni kabinet szóvivője. Gabriel Szakel- ladirisz szóvivő jelezte, Ciprasz és Merkel nem tárgyalták meg részleteiben a reformcsomagot, csupán nagy vonalakban beszéltek róla. A csomag nem tartalmaz majd a gazdasági visszaesés irányában ható elemeket, de strukturális jellegű intézkedéseket igen - tette hozzá. Szakelladirisz elmondta azt is, hogy a miniszterelnök görögországi hivatalos látogatásra hívta meg a német kancellárt, de látogatás tervezett időpontjára nem tért ki. (MTI) Példátlan nagykoalíciós erő indulhat Tikrít ellen Együtt harcol Irán és az USA MTl-HÍR Az amerikai képviselőház megszavazta a fegyverszállításokat Ukrajnának Obama dönthet a fegyverekről Bagdad. Az USA felderítő repülőgépekkel segíti Bagdadot a Tikrít város visszafoglalására elindított hadműveletben, és a terrorellenes koalíció egyik országának diplomatája azt mondta, küszöbön áll az iraki kormány kérése a szövetséghez, hogy légi csapásokkal segítse az ostromot. Ha a terrorellenes koalíció elfogadná Bagdad felhívását, ez lenné a szélsőségesek ellen fellépő eddigi legszélesebb szövetség: iraki kormányerők, Irán által támogatott milíciák, iráni katonai tanácsadók, az USA és szövetségesei. A Washington vezette szövetség eddig nem vett részt a három hete Tikrít visszafoglalására indított, ám most leállított hadműveletben, amelynek keretében húszezer irald katona és Teherán támogatását bíró síita milíciák harcolnak az Iszlám Állam (IÁ) ellen. SehvánAbdal- láh, a bagdadi parlament képviselője közölte, „körülbelül 30 ezer” iráni vesz közvetlenül részt az IÁ elleni harcokban mint katona vagy katonai tanácsadó. Teherán hivatalosan elismerte, hogy fegyverekkel és tanácsadókkal segíti Irakot. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Kijev. Az amerikai képviselőház határozatban szólította fel hétfőn Barack Obama elnököt, hogy szállítson fegyvereket Ukrajnának. A képviselőházi határozatot nagy többséggel fogadták el a honatyák, 348-an szavazták meg, 48-an ellenezték, ami azt jelenti, hogy a képviselőházban kétpárti támogatást élvez a fegyverszállítások engedélyezésének kérdése. A határozat azonban csupán javaslatszerű, és semmire se kötelezi az amerikai elnököt. Az amerikai kongresszus mindkét háza egyhangúlag hagyta jóvá tavaly azt a törvényt, amely felhatalmazza az elnököt a fegyverszállításra, de Obama még nem döntött a kérdésben. Amerikai külügyi illetékesek szerint az Obama-kormányzat fontolgatja az emberélet ldol- tására alkalmas fegyverek szállítását Ukrajnának, de egyelőre vár, mert meg akar győződni arról, hogy a szemben álló felek érvényt szereznek-e vagy sem a februári minszki tűz- szüneti megállapodásnak. Pavel Klimkin ukrán külügyminiszter tegnap üdvözölte az amerikai képviselőház döntését, és fontosnak nevezte, hogy azt a kongresszus két pártja, a demokraták és a republikánusok közösen fogadták el. Az orosz állami duma külügyi bizottságának elnöke, Alekszej Puskov ugyanakkor agresszívnek nevezte és bírálta a washingtoni kongresszus határozatát. Ha az Egyesült Államok valóban szállítana fegyvereket Ukrajnának, az csak kiélezné a konfrontációt - vélekedett Puskov. Katonai beavatkozásra szólította fel a Perzsa-öböl menti országokat a polgárháborúba süllyedő Jemen külügyminisztere Jemen belharca veszélyezteti a fő kereskedelmi útvonalat Szunnita milicisták őrjárata Ádenben. A szétesőben levő Jemen a síita Irán és a szunnita Szaúd-Arábia között őrlődik. (TASR/AP) MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Szanaa/Áden/Rijád. Jemeni katonai beavatkozásra szólította fel a Perzsa-öböl menti államokat Abed Rabbo Manszúr Hádi jemeni elnök nevében a polgárháborúba süllyedő ország külügyminisztere. A siíta húszik növelik területeiket, repülőtereket és városokat foglalnak el, repülőgépekkel támadják Ádent, bárkit elfognak, aki nem tetszik nekik, és egyre csak gyűjtik a csapatokat - mondta Rijád Jaszin jemeni külügyminiszter. A politikus arra utalt, hogy hétfőn a húszik és az Ali Abdalláh Száleh korábbi jemeni elnökhöz hű milíciák elfoglalták az Áden közelében lévő Taizz városát. Emellett vasárnap harci repülőgépek mértek csapást Hádi elnök ádeni rezidenciája közelében. Hádi arra kérte az ENSZ-t, hogy minden eszközzel avatkozzon be azért, hogy Jemen és lakossága megmeneküljön az iráni befolyástól. Hétfőn a síita milíciák újabb erősítést küldtek Dél-Jemenbe, céljuk Áden elfoglalása, ahova a jemeni elnök menekült február 21-én, miután az Irán támogatását bíró húszi felkelők arra kényszerítették, mondjon le tisztségéről. Tegnap tüntető tömegbe lőttek a síita felkelők Jemen déli tartományában, Torba városában - a lövedékek hat demonstrálót megöltek. A tüntetők azt követelték, hogy a síita felkelők vonuljanak ki a tartományból. Á szaúdi külügyminiszter felszólította a stratégiai fontosságú Báb-el-Mandeb-szorost fenyegetőjemeni húszi síita mili- cistákat, hogy vessenek véget az államcsínynek, és állítsák vissza az Abed Rabbo Manszúr Hádi elnök képviselte törvényes hatalmat. Szaúd al-Fejszál kijelentette: a válságot úgy lehet megoldani, hogy véget vetnek a február 6-án kezdődött államcsínynek. A síita milícia vezetője elutasította a rijádi javaslatot. Biztonsági illetékesek szerint egyes húszi milicista egységek immár a Báb-el-Mandeb-szo- rosba közvetlen kijárást biztosító el-Muha kikötőváros felé vonulnak. A Vörös-tenger és az Ádeni-öböl között átjárást biztosító Báb-el-Mandeb-szoroson keresztül halad a világ tengeri kereskedelmének jelentős része. A partvidék húszi ellenőrzés alá kerülése nemzetközivé tágítaná a jemeni konfliktust, a nagyhatalmak ugyanis nem nézhetnék tétlenül, hogy a Hormuzi-szorost ellenőrző Iránnal feltehetően kapcsolatban álló erők megvessék a lábukat Báb-el-Mandebnél. A szoros stratégiai fontosságú Egyiptom és Izrael számára is. A Szuezi- csatornába bejárást biztosító Báb-el-Mandeb-szoroson „a világkereskedelem több mint 38 százaléka halad át” - mondta Juszef as-Sarkaui, Egyiptom jemeni nagykövete.
