Új Szó, 2015. március (68. évfolyam, 50-75. szám)
2015-03-25 / 70. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. MÁRCIUS 25. Gazdaság és fogyasztók - hirdetés 5 Idén 3,7 milliárd euróval nagyobb összeget sajtolnak ki az adófizetőkből, mint 2011-ben Az állam elherdálja az adónkat Pozsony. Az adózóknak nem egész egy hetük maradt az adóbevallás benyújtására és az adó befizetésére. Míg a lakosság nagy része az elviselhetetlen adóterhekre panaszkodik, a kormány a befolyt összeggel még mindig nincs megelégedve, és egyre több pénzt próbál meg kisajtolni a cégekből és a lakosságból. Az elemzők egy része szerint a kormánnyal van a gond. ÖSSZEFOGLALÓ Szlovákiában tíz éve hajtották végre az adóreformot, amellyel az ország versenyképességét próbálták meg javítani. A kezdeti sikereket követően azonban Szlovákia - elsősorban az első és második Fico- kabinet elhibázott gazdaságpolitikája miatt - lemaradt a nemzetközi versenyben. A környező országokhoz viszonyítva ma a szlovák társasági adó a legmagasabb. Csehországban és Lengyelországban az adókulcs 19, Magyarországon 20,6, Szlovákiában pedig 22 százalék. Egy átlagos alkalmazott a munkában töltött ideje nagy részében az államra dolgozik, hiszen ez utóbbi az alkalmazottak által megkeresett összeg több mint felére teszi rá a kezét. Ha ez még nem lenne elég, Szlovákiában szinte minden terméket és szolgáltatást 20 százalékos áfával terhelnek, és a környező országokhoz képest csak a termékek elenyésző hányada után fizetünk kedvezményes áfát. „Szlovákia esetében így egyáltalán nem beszélhetünk alacsony adóterhekről” - nyilatkozta Radovan Ďurana, az INESS gazdaságkutató intézet elemzője, aki szerint évről évre rosszabb a helyzet. Az állam szerinte idén 3,7 milliárd euróval nagyobb összeget sajtol ki az adófizetőkből, mint 2011-ben, vagyis négy év alatt 20 százalékkal növelte az adóbevételeit. Ďurana szerint így szó sem lehet arról, hogy az államkasszába kevés pénz folyna be, az állam legnagyobb problémája szerinte az, hogy a befolyt pénzt nem használja fel elég hatékonyan. Részben a magas adóterhek a felelősek azért is, hogy az Európai Unióban Szlovákia küszködik az egyik legnagyobb munkanélküliséggel. „A nagyobb adóterhek ugyan statisztikailag hozzájárulnak a termelékenység növekedéséhez, ami akár jó hír is lehetne. A gyakorlatban azonban ez azt jelenti, hogy a cégek több automata gyártósort szereznek be, elbocsátva a felesleges alkalmazottakat. Az egy főre jutó termelékenység ezzel ugyan nő, ami azonban a lakosság szempontjából nem számít pozitív hímek”-vallja Ďurana. Szerinte az adócsökkentésnek köszönhetően több céget lehetne Szlovákiába vonzani, ami a foglalkoztatottságra is pozitív hatással lenne, és nem feltétlenül járna az állam adóbevételeinek a csökkenésével. A leghatékonyabb megoldás az lenne, ha uniós szinten koordinálnák az adómódosításokat - nyilatkozta Michal Pále- ník, a Foglalkoztatási Intézet (IZ) igazgatója. A gondot szerinte ugyanis az okozza, hogy ha az egyik állam hirtelen csökkenti az adóterheit, a tőke a környező országokból oda menekül, (mi, TASR) A forint erősödni kezdett az euróval szemben - a 300-as lélektani határt is sikerült áttörnie Két százalék alá csökkent a magyar alapkamat ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. A magyar jegybank új kamatcsökkentési ciklust indított el -jelentette be Ma- tolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, miután tegnap 0,15 százalékponttal 1,95 százalékra, újabb történelmi mélypontra csökkentették a jegybanki alapkamatot. Matolcsy szerint a következő 6-8 hónapra várt infláció alacsony, ezért döntött a jegybank az új lazítási ciklus mellett. „Ezt addig érdemes folytatni, amíg az inflációs célkövetés keretében nem sikerül elérni a célt” - mondta a jegybank elnöke. Magyarországon hónapok óta nem volt kamatvágás: 2014. július 23-a óta állt a mutató 2,10%-on. Piaci elemzők további kamat- csökkentésre számítanak. Kiss Mónika, az Equilor senior elemzője egy rövidebb sorozat első lépésének tartja a jegybank keddi döntését. Szerinte 1,6 százalékos minimum szinten állhat meg az alapkamat, és addig több, kisebb csökkentésre lehet felkészülni, a következő már áprilisban megtörténhet. Az Erste Bank elemzői szerint a döntést a nemzetközi befektetői hangulat is támogatta. „Talán az jelzi a legjobban a kedvező piaci hangulatot, hogy a kamatvágás ellenére a forint erősödni kezdett az euróval szemben, és a 300-as lélektani szintet is áttörte, tegnap késő délután 299,97 forinton jegyezték” - írták a döntéshez fűzöttkommentárjukban. Matolcsy beszélt a bróker- botrány alatti eddigi hallgatásáról is. Eszerint azért nem szólalt meg az ügyben, mert az MNB nem lát rendszerszintű kockázatot a 3 brókerügyben. Az MNB lefolytatta a jogi elemzést: ennek nyomán kezdeményezi, hogy a fiktív Quaestorkötvények esetén fizessenek kártalanítást a kötvényeseknek. (MTI, hvg.hu) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Alvó cégeket javasol a Híd Pozsony. Az egyéni vállalkozókhoz hasonlóan a kft.-k számára is lehetővé kellene tenni a vállalkozás időleges felfüggesztését - javasolja Ivan Svejna, a Híd gazdasági alelnöke. Szerinte ezzel elkerülhető lenne, hogy a mini- máladó bevezetése miatt a kft.-k tömegesen menjenek csődbe. A minimáladót ugyanis először idén kell befizetni a 2014-es adóév alapján, az összege a cég bevételétől függően 480, 960 és 2880 euró. Ez azokra a cégekre is vonatkozik, amelyek adójukat nem mesterségesen csökkentik, ennek ellenére veszteségesek, és egyáltalán nem fizetnének adót. Švejna ezt alkotmányellenesnek tartja, ezért már tavaly az Alkotmánybírósághoz fordult. Ez utóbbit ismerve azonban a végső döntés jelentős mértékben elhúzódhat. Hogy a minimáladó miatt ne induljon meg egy tömeges cégfelszámolás, Švejna lehetővé tenné az időleges felfüggesztést, amely során a kft.-k nem végeznének semmilyen tevékenységet, és cserébe a minimáladót sem kellene befizetniük, az Alkotmánybíróság pozitív döntése után pedig újra beindíthatnának a vállalkozást. A Híd alelnöke szerint az alvó cégek az államkassza számára sem jelentenének terhet. Švejna a javaslatát a parlament legközelebbi ülésén szeretné benyújtani. (ú) Perrel fenyegetik a Tescót London. Jókora per elé nézhet a Tesco, miután brit intézményi befektetők kártérítési eljárást akarnak indítani ellene tavalyi könyvelési botránya miatt. A Scott and Scott ügyvédi iroda, amely felvállalná a befektetők képviseletét, azt állítja, a csalás hosszú időre elértéktelenítet- te a részvényesek papírjainak értékét. Az ügy előzménye, hogy a hipermarketlánc tavaly szeptemberben kénytelen volt elismerni egyes alkalmazottai pénzügyi csalását. A vétkesek 263 millió fonttal (357,8 millió euró) magasabb féléves profitot mutattak ki, hogy javítsák a munkájukról alkotott képet. E bejelentés nyomán a Tesco részvényei 14 éves mélypontra zuhantak. (napi.hu) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM I Angol font 0,7344 CT Lengyel zloty 4,1131 □ Cseh korona 27,390 ' ■ Magyar forint 302,26 n Horvát kuna 7,6480 . Román lej 4,4110 □ Japán jen 130,89 7 Svájci frank 1,0491 D Kanadai dollár 1,3649 H USA-dollár 1,0950 n VETEL - ELADAS BANK FORINT Sberbank 1,13-1,06 28,14-26,50 316,62-289,35 OTP Bank 1,14-1,05 28,59-26,18 317,36-290,61 Postabank 1,13-1,05 28,31-26,40Szí. Takarékpénztár 1,13-1,05 28,09-26,53 316,84-289,56 Tatra banka 1,13-1,06 28,15-26,51 315,02-291,08 ČSOB 1,12-1,06 28,05-26,66Általános Hitelbank 1,13-1,06 28,16-26,52 316,93-289,64 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) A több mint 136 millió euros tartozásából csak 43,9 milliót fizet vissza Nem éri meg a Váhostawal üzleteim ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. „Társaságunk csődeljárása nem mindenki számára főnyeremény” - ismerte el tegnap Marián Moravčík, a Váho- stav vezérigazgatója. Szlovákia egyik legnagyobb építőipari társasága tavaly ősszel kért csődvédelmet maga ellen, aminek a célja a fizetésképtelen helyzetben lévő társaság fizetőképességének a helyreállítása, vagyis a vállalat további működtetését hivatott biztosítani. A Váhostav helyzete azt követően vált bizonytalanná, hogy a 2012-es 6,6 millióról 2013-ra 13,5 millió eu- róra növelte veszteségeit, miközben a tartozásai saját tőkéjének a sokszorosára nőttek. A csődeljárásnak a Váhostav kisebb beszállítói isszák meg a levét. Moravčík tegnap elismerte, hogy a több mint 136 millió eurós tartozásukból csupán 43,9 milliót, vagyis az adósság alig 32 (Képarchívum) százalékát fizetik vissza. Nem mindenkire vonatkoznak azonban azonos feltételek. A bankok például ilyen esetre be voltak biztosítva, vagyis ők a pénzük száz százalékához hozzájutnak. A többieknek, vagyis a cégeknek és a magánvállalkozóknak az említett 43,9 millió euróból csak 15,7 millió euró jut, vagyis a pénzük alig 15 százalékához juthatnak hozzá, miközben a cégeknek nagyjából 100, a magánvállalkozóknak 4,3 millió euróval tartozik a Váhostav. Az építőipari társaság csaknem 600 társaságnak és 90 magánvállalkozónak tartozik. A Váhostav vezetője most azzal* próbálja nyugtatni a kedélyeket, hogy a csődeljárás során a cég sokkal jobban ki tudja elégíteni a hitelezőit, mint ha hagyták volna csődbe menni. „Amíg a Smerhez közel álló Juraj Široký Váhostavja továbbra is pályázhat az állami megrendelésekre, a kisvállalkozókat csőd fenyegeti. A jelenlegi helyzethez a Smer és Robert Fico tétlensége vezetett, a hitelezők helyzetének orvoslására ugyanis saját megoldással nem jött elő, sőt elutasította az összes ellenzéki javaslatot, beleértve a Híd két módosító javaslatát is” - nyilatkozta Lucia Žitňanská, a Híd alelnöke. (mi, SITA) A melléklet tartalmából: Az oszt búza JturaM/ihfi ribb • Nyolcévente új gépet?! • Az őszi búza leggyakoribb betegségei • Szója hatvan hektáron • Hogyan érjünk el 3,71 tonnás hozamot a napraforgónál? Senkőcön tudják! Március 26-án! Keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál! Az állam az alkalmazottak által megkeresett jövedelem több mint felét viszi el (Képarchívum
