Új Szó, 2015. március (68. évfolyam, 50-75. szám)

2015-03-21 / 67. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2015. MÁRCIUS 21. www.ujszo.com ■HBI Litvinyenko: lehet vallomás London. Az Alekszandr Litvinyenko orosz kém el­leni gyilkosság egyik gya­núsítottja részt szeretne venni a nyomozásban és videokapcsolaton keresz­tül vallomást is tenne. Ja­nuárban vizsgálat indult Londonban annak kiderí­tésére, ki és hogyan gyil­kolta meg radioaktív anyaggal 2006-ban Alek­szandr Litvinyenko orosz kémet. A gyilkossággal vádolt egyik férfi, Dmitrij Kovtun jelezte, részt ven­ne a vizsgálatban és segí­teni szeretné a nyomo­zást, melynek vezetője, Robert Owen támogatta Kovtun kérését. Kovtun, és a másik gyanúsított, az időközben parlamenti képviselővé választott Andrej Lugovoj mindvé­gig tagadták, hogy közük lenne Litvinyenko meg­gyilkolásához. (NOL) Sydney: nyitott a kávéház Sydney. Újra megnyi­tották tegnap azt a Sydney belvárosában lévő kávé­zót, ahol három hónappal korábban egy magányos túszejtő több embert fog­lyul ejtett, és a támadás végül két túsz és az elkö­vető életét követelte. Mike Baird, az ausztráliai Új- Dél-Wales állam kor­mányfője úgy nyilatko­zott, a kávézó újranyitása arra emlékeztet, hogy Ausztrália nem a múltba, hanem előre tekint. Ta­valy december 15-én a nagyváros zsúfolt üzleti negyedében egy magá­nyos túszejtő akcióban Man Harun Monisz 17 tú­szát tartotta fogva órákon keresztül a Lindt Chocola­te Café kávézóban. (MTI) A Boko Haram vérvesztesége Niamey. A nigeri és a csádi hadsereg a Boko Ha­ram szélsőséges szervezet több mint kétszáz harco­sával végzett az utóbbi tíz napban Nigéria északkele­ti részén. A nigeri hadsereg szóvivője szerint a tíz nap­pal ezelőtt indított száraz­földi és légi offenzíva kere­tében összesen 228 Boko Haram-tagot öltek meg, emellett páncélosokat, au­tókat és motorkerékpáro­kat semmisítettek meg. A terrorista csoport szerdán támadást indított a Gam- boru város ellen, a rajta­ütésben 11 embert gyilkol­tak meg. A Boko Haram sok harcosa megölte fele­ségét, akit hónapokkal ko­rábban kényszerített ma­gához, mert attól tartott, hogy a nők a kormányhad­sereg katonáinak fogságá­ba kerülnek. (MTI) A minszki megállapodástól függ az Oroszországgal szemben bevezetett európai uniós szankciók meghosszabbításának sorsa Döntés az energiaunió megteremtéséről Robert Fico brit kollégájával, David Cameronnal beszélget a brüsszeli uniós csúcson. Angela AAerkel kancellár figyel. (TASR/AP) Brüsszel. Az Európai Unió állam-, illetve kormányfői elkötelezték magukat az energiaunió megteremté­se mellett-jelentette be a csúcstalálkozón Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. Tegnap az Európa szomszédságában kiéle­ződött konfliktushelyze­tekről és a növekvő terror­fenyegetettségről tanács­koztak az uniós vezetők. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unió állam-, illet­ve kormányfői kivétel nélkül el­kötelezték magukat az energia­unió megteremtése mellett - je­lentette be az uniós csúcstalál­kozón Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. A lengyel politi­kus úgy vélte, hogy egy haté­kony energiaunió alapvetően javíthatja az energiaellátás helyzetét Európában, olcsó, biz­tosított és fenntartható ener­giaellátást garantálva a tagor­szágok, a vállalatok és az ál­lampolgárok számára egyaránt. A tagállami vezetők mind bele­egyeztek abba is, hogy felgyor­sítják a kapcsolódási pontok ki­építését, ami kulcsfontosságú a jól működő egységes piachoz. Emellett azt is minden állam- és kormányfő támogatta, hogy a gázpiacon nagyobb áttekinthe­tőség jöjjön létre. „így beszállí­tóink nem élhetnek vissza hely­zetükkel, hogy megsértsék az uniós jogot és rontsák ener­giabiztonságunkat” - húzta alá Donald Tusk. A tagállamok ve­zetői által elfogadott zárónyi­latkozat első helyen emeli ki, hogy fel kell gyorsítani az infra­struktúraépítést, amelyet a ha­tályos energiaszabályozás teljes és szigorú alkalmazása követ. Az Oroszországgal szemben bevezetett európai uniós szankciók sorsa világosan kap­csolódik az ukrán válság politi­kai megoldását szolgálni hiva­tott minszki megállapodás tel­jes megvalósításához. A minsz­ki megállapodás szerint az ab­ban foglaltaknak az év végéig kell maradéktalanul teljesülni­ük. , A közös szándék nagyon vi­lágos: a szankciókat mindaddig fenn kell tartani, míg a minszki megállapodás maradéktalanul meg nem valósul” - mondta Donald Tusk, az Európai Ta­nács elnöke az Angela Merkel német kancellárral és Francois Hollandé francia elnökkel foly­tatott külön megbeszélésekről beszámolva. Hozzátette, hogy az Európai Tanács kész további lépéseket is tenni, ha a helyzet úgy kívánja. A tagállamok veze­tői által elfogadott zárónyilat­kozat minden felet a megálla­podásokban foglaltak mielőbbi megvalósítására szólít fel, kü­lön kiemelve ebben Oroszor­szág felelősségét. A nyáron le­járó szankciók meghosszabbí­tásáról szóló jogszabályt az uniós intézmények a következő hónapok során hozzák meg. Az uniós csúcs tegnapi záró­napján az Európa szomszédsá­gában kiéleződött konfliktus­helyzetekről és a növekvő ter­rorfenyegetettségről tanács­koztak. Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője Iránról, az iszlám köztársaság atomprogramjá­ról, illetve az arról folytatott tárgyalások állásáról egyezte­tett Angela Merkel német kan­cellárral, Francois Hollandé francia elnökkel és David Ca­meron brit miniszterelnökkel tartandó különtalálkozóján. Üres Athén kasszája, újra ígérget Brüsszel. Görögország tegnap ígéretet tett arra, hogy fel­gyorsítja a neki szánt pénzügyi mentőcsomag feltételének tekintett intézkedések megvalósítását, és az elkövetkező na­pokban eurózónabeli partnerei elé terjeszti reformelképze­léseinek teljes, részleteket is tartalmazó listáját - közölte Angela Merkel német kancellár. Az uniós csúcson szűkebb körben tanácskoztak a görög hitelválságról, melyen jelen volt Alekszisz Ciprasz görög kormányfő is. Athén és a hitele­zők egyetértésének hiányában Görögország az államcsőd közvetlen peremére sodródott. A hitelezők csak akkor haj­landóak további pénzügyi támogatást nyújtani, ha a görög kormány kötelezettséget vállal a szükséges reformok vég­hezvitelére. Pénzügyi körökben úgy hírlik, Athénnak csak április elejéig áll rendelkezésére elég pénz. (MTI) Amerikaiak képezik ki az ukrán gárda egységeit Ejtőernyősök Lvov mellett MTl-HÍR Obama gratulált Netanjahunak és kiállt a kétállami rendezés mellett Az USA újraértékelheti pozícióit Washington. Április végén 290 amerikai ejtőernyős kezdi meg az ukrán Nemzeti Gárda egységeinek kiképzését Lvov környékén-jelentette ki Steven Warren ezredes, a Pentagon szóvivője. Az ukrán Nemzeti Gárda hat egységét belbizton­sági és a területvédelmi felada­tokra fogják kiképezni. Az Egyesült Államoknak továbbra is az az álláspontja, hogy az Uk­rajna és az oroszbarát szakadá- rok közötti konfliktusnak nincs katonai megoldása, de „Ukraj­nának joga van megvédenie magát”. Miközben az USA az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás keretében továbbra sem szállít halált okozó eszkö­zöket, Joe Biden amerikai alel- nök március 11-én közölte Pet­ro Porosenko ukrán elnökkel, hogy az ukrán hadsereg 75 mil­lió dollár értékben Raven típusú felderítő drónokat, 30 nehéz páncélzaté és 200 szabványos Humveet, valamint rádiókat, aknavető elleni radarokat és más felszerelést kap majd. MTl-HÍR Washington. Barack Obama amerikai elnök telefonon gratu­lált Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek ahhoz, hogy a pártjának a kneszetben sike­rült viszonylagos többséget el­nyerni, és egyúttal megerősítet­te az USA hosszú távú elkötele­zettségét a két állam létén ala­puló izraeli-palesztin rendezés mellett. Ennek a rendezésnek az eredménye a kommüniké szerint egy biztonságos Izrael és egy szuverén és életképes Pa­lesztina kell, hogy legyen. A két vezető megállapodott abban, hogy folytatja az együttmű­ködést egy sor kérdésben, „be­leértve az izraeli-palesztin kon­fliktus megoldása felé vezető nehéz utat”. A közlemény ki­adása után a Fehér Ház egy név nélkül nyilatkozó tisztségvise­lője kijelentette: az Egyesült Ál­lamok újraértékeli politikai op­cióit azt követően, hogy az izra­eli kormányfő a választási kam­pány során a palesztin állami­sággal és a kétállami megoldás­sal szemben foglalt állást. A két vezető az illetékes szerint meg­vitatta Netanjahunak az izraeli arabokkal kapcsolatban tett ki­jelentéseit is. Washingtonban az elmúlt napokban „nyugta­lanságot keltett”, hogy Netan­jahu az izraeli választási kam­pány finisében kijelentette: a miniszterelnöksége alatt _ nem jön létre palesztin állam. Az amerikai kormányzat szerint az izraeli kormányfő megosztó re­torikát használt. Kurd harcosok lefejezéséről tettek közzé videót a dzsihádisták - az Iszlám Állam vállalta a jemeni merényletek elkövetését A tuniszi támadók Líbiában kaptak fegyveres kiképzést MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Tunisz/Szanaa/Washington A tunéziai terrortámadás két el­követője Líbiában kapott fegy­veres kiképzést a dzsihádisták egyik táborában - közölte a tu­niszi kormány. Az észak-afrikai ország belügyminisztere szerint a két merénylő még tavaly szep­temberben utazott Líbiába, mi­után tunéziai mecsetekben be­szervezték őket a szélsősége­sek. A rendőrök csütörtökön elővigyázatosságból körülkerí­tették a közszolgálati rádió székházát Tunisz központjá­ban, miután terrorfenyegetése­ket kaptak - jelentette be a tár­saság első embere; a rendfenn­tartó erők lezárták a forgalmat a környéken. A terroristák szer­dán támadták meg a tuniszi Bardo Múzeumot, ahol több száz turista tartózkodott. A lö­völdözésben 23 ember vesztette életét, legalább 47-en megsebe­sültek. A biztonsági erők a szer­dai túszszabadító akció során le­lőtték a két merénylőt. Három iraki kurd fegyveres lefejezéséről tett közzé tegnap videofelvételt Iszlám Állam (IÁ) szunnita csoport. A hatperces felvétel tanúsága szerint a föl­dön térdeplő, narancsszínű ke­zeslábast viselő férfiakat fekete csuklyás fegyveresek végezték ki. Mind a három hóhér kurd nyelven beszélt. Az áldozatok az IÁ ellen harcoló iraki kurd önvédelmi erők (pesmergák) tagjai voltak. A terrorszervezet tagjai a felvételen azzal fenye­getőztek, hogy tucatnyi újabb foglyukat fogják kivégezni, ha a pesmergák nem hagynak fel az IÁ állásainak bombázásával. Steven Warren ezredes, a Pentagon szóvivője közölte, az amerikai légierő tavaly augusz­tus 8. óta 2320 légi csapást haj­tott végre az Irak és Szíria terü­leteit ellenőrzése alatt tartó IÁ ellen, ami 1,83 milliárd (napi 8,5 millió) dollárba került. Áz IÁ elleni szövetséges koalíció légi csapásainak mintegy 80%-át az amerikaiak hajtottak végre. Összesen 5314 célpontot találtak el, köztük 73 tankot, 282 Humvee típusú páncélozott harcjárművet, az IÁ 1003 harc­állását, valamint 87 olajgyűjtő pontot. A Pentagon szerint a támadásoknak köszönthetően már nem az olaj az IÁ fő bevételi forrása. A szóvivő kijelentette, hogy Irak nem kért légi támoga­tást a Tikrit város felszabadítá­sára indított offenzívájához. Közel 150-re emelkedett a jemeni fővárosban a tegnapi imák idején elkövetett merény­letek halálos áldozatainak szá­ma, a sebesültek száma túllépte a 300-at. A támadásokat két szanaái mecsetnél követték el. Mindkét muzulmán imahely a síita húszi felkelők ellenőrzése alatt áll. A Badr mecsetnél két öngyilkos merénylő robbantot­ta fel magát. Egyikük a mecset belsejében hozta működésbe a testére erősített robbanószer­kezetet, másikuk az épület bejá­ratánál tette ezt, amikor a hívek menekülni próbáltak. Az al-Ha- sahus mecsetnél történt me­rényletnél sokakat a mecset ab­lakaiból kitört és szétszóródott üvegszilánkok sebesítettek meg súlyosan. A merényleteket az Iszlám Állam vállalta magára. Az Ádeni-öböl menti országban tevékenykedik az al-Kaida ter­rorszervezet egyik legerősebb szárnya, és az utóbbi időben az Iszlám Állam jemeni támogató­inak száma is megugrott. Vértócsa a tuniszi Bardo Mú­zeum előtt. Fokozott rendőrségi óvintézkedéseket foganatosítot­tak Tunéziában. (SITA/AP)

Next

/
Thumbnails
Contents