Új Szó, 2015. március (68. évfolyam, 50-75. szám)

2015-03-04 / 52. szám, szerda

6 Kultúra ÚJ SZÓ 2015. MÁRCIUS 4. www.ujszo.com Holnap lesz a Rükverc szlovákiai ősbemutatója Egy lecsúszott polgár vallomásai a Tháliában Badits Ákos új mesefilmje a legendás magyar alkotások hagyományait viszi tovább A szépség mint szutyok Krisztik Csaba a bátor Richárd szerepében ÚJ SZÓ-HÍR Kassa. Szlovákiai ősbemu­tatóra készül a fennállásának 45. évfordulóját ünneplő Thá- lia Színház: Kerékgyártó Ist­ván Rükverce - Egy (lecsú­szott) polgár vallomásai al­címmel - egy ember életének hatvan évét meséli el, fordított A darabban a személyes sors hátterében a társa­dalom utóbbi hat évti­zedének fontos esemé­nyei is megjelennek. időrendben, egészen a szüle­téséig. A szerző a Thália kéré­sére kifejezetten kassai viszo­nyokra dolgozta át a tragiko­médiát. Tizennégy jeleneten keresztül követhetjük végig a főhős, az örök vesztes prototí­pusaként is jellemezhető Vidra Zsolt apró örömökből és ha­talmas kudarcokból álló életét, miközben a személyes sors hátterében a társadalom utób­bi hat évtizedének fontos ese­ményei is megjelennek. Beve­zetik az eurót, megalakul a Híd és az MKP, visszaköszön­nek a Mečiar-éra történései... A Kerékgyártó István azonos című regényéből készült dara­bot egyszerre jellemzik a per­gő dialógusok, a hűvös, acél­kemény helyzetrajz, a penge­éles fogalmazás, a kegyetlen, lényegre törő jellemzés, a gro­teszk hangvétel és a fekete humor. A mű mintegy 80 ka­rakterét 11 szereplő jeleníti meg. A Rükverc főszerepére visszatér a kassai Tháliába Gál Tamás, a további szerepekben Varga Lívia, Rab Henrietta, Szoták Andrea, Latócky Kata­lin, Dégner Lilla, Öllé Erik, Benkő Géza, Petrik Szilárd, Bocsárszky Attila és Madarász Máté látható. A tragikomédiát Czajlik Jó­zsef rendezésében holnap este mutatja be a kassai Thália Színház, (nr) Mesefilmben Magyaror­szág sosem volt nagyha­talom. Sem annyit, mint a csehek, sem annyit, mint a szlovákok nem gyártot­tak. Václav Vorlíček, Ju­raj Herz vagy Miloslav Luther olyan, immár le­gendás alkotásokkal gazdagították a műfajt, mint a Három mogyoró Hamupipőkének, A cso­dálatos kalocsni vagy a Rigócsőr királyfi. SZABÓ G. LÁSZLÓ Badits Ákos, a rendezői pá­lyáján most induló, és máris remek kvalitásokat felmutató fiatal filmes Boglárka című, most elkészült, tizenöt perces alkotásával a legjelesebb elődei nyomdokaiban jár. Nádasdy Kálmán és Ranódy László Ludas Matyija, Markos Miklós Csillag­szemű Jankója jut eszébe an­nak, aki Istók és Hilda társasá­gában indul útnak a szépséges Boglárka kiszabadítására és a barlanglakó szörny legyőzésé­re. A történet azonban ennél ki­csit bonyolultabb, hiszen Bog­lárkába nemcsak a szörny által megnyomorított Istók, hanem annak bátyja, a jóvágású Ri­chárd is szerelmes, aki iránt vi­szont Hilda táplál heves érzel­meket. Lidérc is van a filmben, meg ökölharc is természetesen, sötét erdő, kísérteties barlang, minden, ami egy izgalmas tör­ténethez szükséges. „Olyan filmet szerettem vol­na készíteni, amilyenekért gye­rekkoromban én is rajongtam - mondja Badits Ákos. - Édes­anyám nagyon sokat olvasott nekem, valahol ott ébredhetett fel bennem a vágy, hogy az el­képzelt képeket majd mások­nak is megmutathassam. An­dersen meséit szerettem a leg­jobban, mert nem éreztem ma­gam becsapva a történetek vé­gén, még ha ez a főhős halálát jelentette is. A magyar népme­sék is közel állnak hozzám, tisz­taságuk és humoruk miatt.” A Boglárka forgatókönyvét Benedek B. Ágotával írta a ren­dező. Több változattal is elké­szültek már, és a mélypontot is megbeszélték, amikor egészen véletlenül a kezükbe akadt Lá­zár Ervin A hétfejű tündér című műve. „Szinte egy az egyben megegyezett a történettel, amit írtunk. Hirtelen akkora bátor­ságot adott nekünk, hogy nem is fogtuk vissza többet a fantá­ziánkat. Lázár karakterei ár- nyaltabbak, jó és rossz tulaj­donságokkal vannak felruház­va, ezáltal sokkal átélhetőbbek, igazabbak, mint a mesék több­ségében, amelyekben kitétel, hogy a rossznak el kell pusztul­nia. Ezzel már gyerekkorom­ban sem tudtam azonosulni. Élveztem a meséket az elkép­zelt világ miatt, de többnyire kívül maradtam a karakterek túlzott kategorizálása miatt. Vagy a gonosz mostoháért ra­jongtam, valószínűleg az ár­nyaltsága miatt.” Nem csak irodalmi alapja van Badits Ákos filmjének. Utal a nyolcvanas-kilencvenes évek fantasyfilmjeire is., A klasszikus mesék alapkarakterei jelennek meg a filmben, de elcsúsztatva. Ezt formailag is szerettük volna megtenni. Tasnádi Zsófia lát­ványtervezővel külső helyszíne­ket válogattunk, de a nyolcvanas években stúdiókban forgatott fantasyfümek látványát is meg akartukidézni. Balázs István Ba­lázs operatőrrel az éjszakai er­dőt úgy vüágítottuk meg, mint­ha stúdióban forgatnánk, köz­ben természetes fényekre töre­kedtünk. A Seres Bálint által szerzett zene is a nyolcvanas éveket idézi meg modern stílus­sal keverve. A legnehezebb az volt, hogy a rövid időtartam el­lenére ne legyen hiányérzet a nézőben, és egy teljes egész, le­zártmesét kapjon.” A forgatás a Bokodi-tónál zaj­lott, amelynek festői stégrend­szerén olyan kis horgászkuny­hók állnak, amelyekben megvan az a fajta időtlenség, amit a tör­ténet megkívánt. ,A családom mindenben támogat. A filmben látható házikót az édesapám és az öcsém építette fel egy üres stégre. Tasnádi Zsófi aztán úgy rendezte be, hogy a legszíveseb­ben odaköltöztem volna. Sajnos csak két napig állt a csoda, aztán le kellett bontani.” Hosszú folyamat volt a színé­szek megtalálása. Badits Ákos­nak azonban, ahogy ezt már ko­rábbi munkájában, a Képmás­ban is bizonyította, rendkívül fi­nom érzéke van ehhez is. .An­nak ellenére, hogy a filmben ka- rikaturisztikus mesei karakterek jelennek meg, fontos volt az is, hogy hús-vér emberek benyo­mását keltsük. Ez a kettősség mért rám nehéz feladatot. Istó- kot és Richárdot, a főhőst és a bátyját alakító Fehér Lászlót és Krisztik Csabát elsősorban a te­hetségük miatt választottam. Nem görcsöltem rá, hogy fizikai­lag is hasonlítsanak egymásra, ez csak plusz volt. A történet leg­szélsőségesebb karaktere Hilda, ezért fontos volt, hogy olyan va­lakit találjak, aki átélhetővé és szerethetővé teszi őt. Az ő bol­dogságáért legalább annyira drukkolhat a néző, mint a főhő­séért. Rainer-Micsinyei Nóra ál­tal több lett a figura, mint egy comic relief karakter. A szépsé­ges Boglárka - Hilda szerint a szutyok - szerepére sem csupán egy gyönyörű színésznőt akar­tam választani, hiszen a leg­többször pont ez zavart a me­sékben, hogy a királylány csak egy nyeremény a főhős számára, semmi sincs belül. Trokán Nórá­ban megvan az a talpraesettség és vagányság is, ami a karakter­hez elengedhetetlen.” Semmi sem hiányzik a film­ből. Mindent felsorakoztat, ami egy jó mesének a sajátja. Végig­fut benne a szerelmi szál, ott a humor, a feszültség, a termé­szetfeletti erő. Egyetlen pillana­ta sem üresjárat, képileg pedig egyszerűen lenyűgöző. Harry Potter, Eragon, Á Gyűrűk Ura - maradjon még hely a szívünk­ben. Jön Boglárka! Gál Tamás és Rab Henrietta a Rükverc egyik jelenetében (Németi Róbert felvétele) Az Out filmterve Meghívás az Atelier-be Budapest. Meghívást kapott Kristóf György szlovák-magyar koprodukcióban, cseh és fran­cia partnerekkel készülő Out című filmterve a cannes-i film- fesztivál Atelier filmterv-fej- lesztő fórumára. Az Out egy öt- venen túli családapa kelet-eu­rópai utazásának és útkeresé­sének történetét mutatja be. Az Atelier-t 2005-ben alapították azzal a céllal, hogy a művészi minőségük és eredetiségük által kiemelkedő filmtervek létrejöt­tét előmozdítsák. A rangos szakmai fórumra idén 14 or­szágból érkező 15 filmterv alko­tója kapott meghívást. (MTI) FULVIDEK Mindenkinek igaza van PUHA JÓZSEF Kritikus nem, csak ezt-azt előszeretettel kiveséző zenera­jongó vagyok, de az Intim Tor­na Illegál a harmadik nagyle­meze címadó dalában való­színűleg nekem is üzent. ,A zenekritikus a legnagyobb ze­nész. Most tényleg, tőle mit remélsz? A hentesnek jobb az ízlése.” Elképzelhető, hogy így van. Az együttes elfogultság­gal is vádolhatna, hiszen úton- útfélen dicsérem. Már a Hip­notizőr királlyal belopta magát a szívembe, amellyel a zené­szek az egykori főnöküknek, Kollár-Klemencz Lászlónak üzentek. Az ITI-t a Kistehén Tánczenekar négyötöde: Do­rogi Péter énekes-gitáros, Kiss Sándor basszusgitáros, Ná- dasdi János ütőhangszeres és Gálos Ádám dobos alkotja. Nem kell „a sötét kamrából előhívnom a pozitív hajla­mom” ahhoz, hogy jókat írjak az együttes új albumáról. (Idé­zet a Hiába nézel a szemembe című zeneszámból.) Dorogi szerint a Kistehén Tánczenekar nem tudott való­di koncertegyüttessé válni. A fellépésein nem alakult ki a várt hangulat. Ezt az ITI pár év alatt orvosolta: vezető kon­certzenekar lett, fesztiválok ál­landó szereplője, a tizen- és huszonévesek nagy kedvence. Az Ördögöd van angyalom, a Számon a szívem és az Örökké című slágerekkel felvezetett Mindenkinek igaza van című CD dalaiból fiatalos lendület és határtalan energia árad. La­zább, bulisabb, energikusabb, mint az előző, a Kísérlet című. A pop és a rock a punk, a hiphop, a ska, a reggae, a cigány és a mu­latós zene elemeivel vegyül. A zenéhez erős szövegközpontú­ság társul, ha kell, hétköznapi, ha kell, elgondolkodtató. A hétköznapiakat a minimális igényekből fakadó életöröm és optimizmus jellemzi. Dorogi Péter szövegíró pontosan tudja, mi kell a célközönségnek. A lds- sé pátoszos Nélküled, a fülbe­mászó Tegyen erősebbé, a rap- betétes Parazéró vagy az első nagylemezen szereplő Kedvenc mindenem a biciklim mintájára készült Jár az autó mind-mind beépülhet az ITI idei koncert­programjába. Az együttes zené­je élőben hasít, de nem csak élőben érvényesül, a CD az ott­honunkba, autónkba is be­csempészi a bulihangulatot. Ez nagy érdem, mivel a kettő együtt ritkán működik. „Vicces, szabad, zabolátlan, kissé őrült” - ezzel jellemezte magát a zenekar egy interjú­ban, és ezekkel a jelzőkkel il­lethetjük a harmadik albumát is. A Mindenkinek igaza van testi-lelki felfrissülés. (Tom-Tom Records, 2014) Értékelés: •••••O Rainer-Micsinyei Nóra és Fehér László a nagy kaland előtt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents