Új Szó, 2015. március (68. évfolyam, 50-75. szám)
2015-03-20 / 66. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2015. MÁRCIUS 20. www.ujszo.com ■■MEBi Sorkatonaság Litvániában Vilnius. A megnövekedett orosz katonai fenyegetettségre való tekintettel Litvániában ideiglenesen visszaállították a kötelező sorkatonai szolgálatot - az erről szóló előterjesztést szinte egyhangúlag szavazta meg tegnap a balti ország parlamentje. Jozas Olekas védelmi miniszter azt mondta, a hadsereg nincs az előírásoknak megfelelően feltöltve, és a sorkatonai szolgálat visz- szaállítása nélkül nem lehet betölteni a megüresedett tisztségeket. A tervezet szerint 19 és 26 év közötti férfiakat hívnának be 9 hónapos fegyveres szolgálatra, és így öt év alatt 16 ezer tartalékost képeznének ki - az első sorozásra augusztusban-szeptem- berben kerülhet sor. Az általános hadkötelezettséget 2008-ban szüntették meg Litvániában. (MTI) Erősebb francia titkosszolgálat Párizs. A francia kormány a terrorveszély miatt a titkosszolgálatok jogköreinek megerősítését előíró törvénytervezetet terjeszt a parlament elé - jelentette be Manuel Valis miniszterelnök. Valis a 17 áldozatot követelő januári párizsi terrortámadásokat követően már kilátásba helyezte a hat titkosszolgálati szerv megerősítését. Azok a tervezet szerint ezentúl előzetes bírói engedély nélkül beépülhetnek a feltételezett terroristák közé, megfigyelhetik és lehallgathatják őket. A titkosszolgálatok e-mailek és telefonbeszélgetések tartalmához is hozzáférhetnek. Számítógépes kémprogramokat is igénybe vehetnek, amelyekkel a felhasználó tudta nélkül a billentyűzeten végrehajtott minden leütést rögzíteni lehet. (MTI) Nincsenek irániak Irakban Bagdad. Irak nem működik együtt más or-, szág csapataival az Iszlám Állam elleni harcban - szögezte le az iraki külügyminiszter. Ibráhim al- Dzsaafari azokat a híreket cáfolta, amelyek szerint külföldi katonai erő harcolna Irakban. Azt mondta, országa semmiképpen sem működik együtt „harmadik országok fegyveres erőivel”. Az Egyesült Államokban azt feltételezik, hogy iráni katonák harcolnak Irak területén. Felmerült, hogy a Tikrít elleni ostromban is segédkeznek iráni forradalmi gárdisták. (MTI) Két spanyol turistát tegnap élve találtak meg a tuniszi múzeum épületében - sikerült azonosítani a két megölt támadót Huszonháromra nőtt az áldozatok száma Szerdán este sok ezer tunéziai tüntetett a támadások ellen, zászlókkal vonultak a múzeumhoz és gyertyát gyújtottak az áldozatokért. Bé- dzsi Káid esz-Szehszi elnök azt mondta, „az ország háborúban áll a terrorizmussal." Azt ígérte, harcolni fognak a terror ellen. (TASR/AP) Tunisz. Huszonháromra nőtt a tuniszi Bardo Múzeum elleni szerdai merénylet áldozatainak száma, a halottak között 20 külföldi turista van, a két megölt támadó tunéziai volt, egyikük ismert volt a helyi titkosszolgálatok előtt. A rendőrség tegnap 9 gyanúsítottat hallgatott ki a terrorakció kapcsán. AATl-ÖSSZEFOGLALÓ A két megölt támadót tegnap már azonosították. Jaszin Abidi és Hátem Hasnávi nevük alapján vélhetően tunéziaiak voltak. Egyikük már ismert volt a helyi titkosszolgálatok előtt - közölte Habíb Eszid tunéziai kormányfő. Az Iszlám Állam terrorszervezet tegnap vállalta a tuniszi merénylet elkövetését. Az internetre feltett hangfelvételében dicsőíti a két lelőtt tettest, akit „az Iszlám Állam lovagjainak” nevezett, a támadást pedig „áldott inváziónak” minősítette „a hitetlenek egyik odúja ellen a muszlim Tunéziában”. A hatóságok szerint a támadóknak további két vagy három bűntársa volt, őket még keresik. A támadásban legalább 47-en megsebesültek. Két spanyol turistát tegnap élve találtak meg a múzeum épületében a spanyol kormány bejelentése szerint. A pár elbújt az épületben, és egész éjszaka nem jött elő a rejtekhelyről. A két túlélő egyike egy négy hónapos terhes nő. Jósé Manuel Garda Margal- lo külügyminiszter elmondta, a két spanyol halálos áldozat szintén egy pár volt, akik 50. házassági évfordulójukat ünnepelték Tunéziában, és ez volt az első alkalom életükben, hogy külföldre utaztak. Tuniszban tegnap a biztonsági erők őrizték a főbb közlekedési útvonalakat, míg a Bardo Múzeumot szögesdrót kerítéssel vonták körbe. A tunéziai kulturális minisztérium ugyanakkor közölte, ma már újra kinyit a múzeum. „Tunézia rendkívüli körülmények közé került, a terrorakciók áthelyeződtek a hegyekből a városokba” - mondta Bédzsi Káid esz-Szebszi államfő. Az elnöki hivatal azt is bejelentette, hogy katonaságot vezényelnek ki a nagyobb városokba a biztonság fokozása céljából. A Bardo Múzeum megtámadása több műit egy évtizede a legsúlyosabb merénylet volt az észak-afrikai országban, amely négy évvel az autokrata rendszer megdöntése után befejezte az átmenetet a demokráciába. Tunézia a 2011-es januári forradalom óta iszlamista terroristákkal küzd, akik az Iszlám Állam és az al-Kaida terrorszervezet szövetségesei. Szíriában és Irakban mintegy 3000 tunéziai harcol az Iszlám Állam oldalán. A szerdai merénylet súlyos csapást jelent Tunézia erőfeszítéseire, hogy fellendítse idegen- forgalmát, amely a forradalom előtt kimagasló bevételeket hozott. A tunéziai terroristák eddig főként rendőröket és katonákat vettek célba, turistalátványosságokat évek óta nem, viszont2012-ben megtámadták az amerikai nagykövetséget. Uniós csúcs az oroszok elleni újabb szankciókról Úton az energiaunió felé MTl-HÍR Nem erősíti meg az EBESZ a kelet-ukrán nehézfegyverek teljes kivonását Britek képezik ki az ukrán katonákat MTl-HÍR Brüsszel. Az Európai Bizottság által bejelentett, az energiaunió létrehozására vonatkozó javaslat és a Keleti Partnerség májusi csúcstalálkozója, továbbá az Oroszországgal szemben hozott szankciók kérdése van napirenden az Európai Unió állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács tegnap késő délután kezdődött és máig tartó ülésén. Az energiaunióval kapcsolatban a tagállamok vezetői elé kerülő zárónyilatkozat-tervezet elfogadható, vita akörül lehet, hogy a kétoldalú, a tagállamok és unión kívüli országok közötti energiavásárlási szerződések terén milyen fokú átláthatóság jöjjön létre. Vita lehet akörül is, hogy már most döntsenek-e az Oroszországgal szemben, az Ukrajna elleni agresszió miatt bevezetett gazdasági szankciók meghosszabbításáról. Két forgatókönyv lehetséges. Vagy már a héten bejelentik, a nyáron lejáró gazdasági szankciókat az év végéig meghosszabbítják, és gyorsan megszületik az erről rendelkező jogszabály, vagy a formális döntést a júniusi csúcsra halasztják. London/Kijev. Megkezdte az ukrán hadsereg katonáinak kiképzését egy kis létszámú brit egység a kelet-európai ország déli részén - jelentette tegnap a BBC brit közszolgálati média. A hosszú távú kiképzési program, amelyet David Cameron brit kormányfő február végén jelentett be, az első ilyen kezdeményezés egy nyugati ország részéről a kelet-ukrajnai válság kitörése óta. A 35 fős brit kiképzőegység a dél-ukrajnai Miko- lajiv városában kezdte meg a munkát. A kiképzők két hónapig fognak Ukrajnában tartózkodni, ahol az oroszbarát sza- kadárok ellen harcoló alakulatok tagjait harctéri védekező taktikák elsajátításában segítik és segítségnyújtásra készítik fel. A brit kormány különböző halált nem okozó eszközökkel, így például éjjellátó szemüvegekkel, elsősegély-csomagokkal és hálózsákokkal is támogatja az ukrán erőket. A következő hetekben további brit kiképzőcsapatok érkeznek majd Ukrajnába, de a lépés jelképes jellegű, amely nem fogja megváltoztatni az ukrajnai válság katonai erőviszonyait - közölte a BBC. A szemben álló felek együttműködésének hiánya miatt az Európai Együttműködési és Biztonsági Szervezet (EBESZ) még nem tudja megerősíteni a nehézfegyverek teljes mértékű kivonását a keletukrajnai Donyec-medence harci övezeteiből - közölte Alexander Húg, az EBESZ ukrajnai megfigyelő missziójának vezető-helyettese. Húg szerint még mindig előfordulnak olyan esetek, amikor akadályozzák a megfigyelők munkáját. Egy azonositatlan katonai repülőgép tegnap csapást mert a jemeni elnöki palota környékére Összecsapások miatt lezárták Áden repterét MTl-HÍR Áden. Tegnap lezárták a Jemen déli részén fekvő Áden repülőterét, miután a térségben heves összecsapások törtek ki a városba menekült államfő támogatói és ellenfelei között. Az összecsapásban öten meghaltak és 13-an megsebesültek. A harcok azután törtek ki Jemen második legnagyobb városában, hogy csütörtökre virradó éjszaka a jemeni különleges erők parancsnoka csapatokat vezényelt ki Áden főbb közlekedési útvonalainak ellenőrzésére. A parancsnokot, Abdel Háfez al-Szakafot a hónap elején menesztette Abed Rabbo Manszúr Hádi elnök, de ő közölte, hogy nem fogadja el a döntést, és csak a fővárost, Szanaát elfoglaló .síita húszi lázadók kormányától fogad el utasításokat. A különleges erők egységei reggel megostromolták a repülőteret és betörtek annak egy részére. A reptér ostromát megelőzően harcok folytak a biztonsági erők egy bázisánál, amely a légikikötő közvetlen közelében van. A repülőtérre vezető utakat fegyveresek lezárták, és egy kairói járatról a reggeli órákban több mint száz utast leszállítottak, miután a gép a harcok miatt nem tudott felszállni. A reptéri terminálépületből nagy robbanások és gépfegyverropogás hallatszott. Később a városból a hadügyminiszter vezetésével két tucat páncélozott jármű érkezett a reptér védelmének megerősítésére. Tegnap egy azonosítatlan katonai repülőgép légi csapást mért az Ádenben található elnöki palota környékére, a biztonsági erők légelhárító rakétákkal lőttek vissza. Az épület felett átrepülő harci gép nem találta el a palotát, a lövedék egy közeli domboldalba csapódott be, személyi sérülés nem történt. Jemenben síita húszi felkelők tavaly szeptemberben megszállták a fővárost, és februárban lemondásra kényszerítették Hádit, majd feloszlatták a parlamentet és átvették a hatalmat. Azóta az országban politikai káosz uralkodik. A politikai instabilitás következtében a külföldi tőke kétségbeesve menekül az országból, a gazdaság rohamléptekben zsugorodik, az állami beruházások 2011 óta szünetelnek, a lakosság több mint fele éhségtől és munkanélküliségtől szenved. Amennyiben rövid időn belül nem születik megállapodás, Jemen a polgárháború áldozata lehet. A jelenleg ideiglenes fővárosnak tartott jemeni Ádenben harcok törtek ki a volt kormányhoz lojális erők és a húszikhoz húzó alakulatok között (SITA/AP) Nyemcov-gyilkosság Erősödött az iszlám szál Moszkva. Kiszivárogtatott nyomozati adatok szerint Borisz Nyemcov ellenzéki orosz politikust ötmillió rubel (bő 70 ezer euró) fejpénzért azért ölték meg a bérgyilkosok, mert „aktívan támogatta” a Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap Mohamed-karikatúráinak közzétételét. Ezt a Roszbalt orosz hírügynökség szellőztette meg, arra utalva, hogy „alkalma volt betekintenie a nyomozati anyagokba”, és belőlük az derül ki, hogy a politikussal a Mohamed-karikatúrák közzétételének „aktív támogatása miatt végeztek”. A gyilkosság feltételezett végrehajtója, a csecsen Zaúr Dadajev olyan, egyelőre nem ismert személyek megrendelésére gyilkolta meg Nyemcovot, akikkel azonos vallási meggyőződése. (MTI)
