Új Szó, 2015. március (68. évfolyam, 50-75. szám)

2015-03-19 / 65. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. MÁRCIUS 19. Vélemény És háttér 7 * Fico repül, Kiska itthon marad, és ezzel mindketten elégedettek, sőt még Putyin is Irány Moszkva! Mindenki elégedett lehet: Robert Fico elutazhat Moszkvába, együtt inte­gethet a dísztribünről Vlagyimir Putyinnal, And­rej Kiskának pedig nem kell tovább az időt húznia, a meghívás elutasításához megvan a kellő ürügy. MÓZES SZABOLCS Amikor hónapokkal ezelőtt a moszkvai diplomáciai futár díszmaslis meghívót kézbesí­tett a Grassalkovich-palotába, az elnök és emberei komoly di­lemma elé lettek állítva. Menni vagy nem menni? Májusban lesz 70 éve, hogy véget ért a II. világháború, a nácik elleni küzdelem az orosz történelmi tudat egyik legfontosabb ese­ménye. A május 9-i moszkvai parádé a kerek évfordulón még jelentősebb esemény, mint máskor, ám mindezt beárnyé­kolja az ukrán-orosz konflik­tus, azon belül is a Kreml által játszott (fő)szerep. Figyelmen kívül hagyni az aktuális ese­ményeket, ' s a felszabadító (most azt inkább ne firtassuk, mennyiben voltak felszabadí­tók és mennyiben megszállók) ország elesett katonái előtt tisztelegni, vagy a kvázihábo- rúra való tekintettel elutasítani a meghívást, szolidaritást vál­lalva a megszállt szomszédos állammal? Andrej Kiska államfő és ta­nácsadói köre ezt a dilemmát oldotta hónapok óta. Legin­kább viszont kivártak: arra, hogy a nagy nyugati államok vezetői közül minél többen ki­fejtsék véleményüket, utána mérleget lehet vonni, s eldön­teni: elegen mondták le, tehát mi is „büszkén” mondhatunk nemet, avagy sokan mégiscsak elmennek, üljünk hát mi is fel a repülőgépre. Úgy tűnik, a feladványnak egyszerűbb megoldása lesz. Vlagyimir Putyinnak tökélete­sen megfelel Robert Fico, sőt, még jobb is - hiszen a kormány feje, nem egy reprezentatív funkciókat ellátó államfő. Azt pedig a Kremlben is tudják, hogy Ficóra mindig lehet számí­tani, ha az orosz érdekek unión belüli képviseletéről van szó. így kézenfekvőbb volt őt (is) meghívni, ha pedig hinni lehet az orosz külügyminiszternek - ebben az esetben miért hazud­na? -, akkor a miniszterelnök már meg is vette a moszkvai re­túrjegyet. Fico persze még ta­gad, ám lehet, hogy ez csak az uniós csúcs előtti taktikai póz. Fico utazásának bejelenté­sével egy csapásra megoldód­tak Kiska dilemmái, így tegnap az államfő már büszkén jelent­hette ki, hogy visszautasítja Pu­tyin meghívását. Kíváncsiak vagyunk, hogy a kormányfő lá­togatásának kvázi bejelentése nélkül meddig kellett volna er­re a karakán nyilatkozatra vár­ni. Persze lehet, hogy a háttér­ben a két politikus egyezsége áll: mindketten szívességet tesznek egymásnak: az egyik azzal, hogy átengedi a moszk­vai szereplést, a másik pedig azzal, hogy átvállalja a moszk­vai utat. Kiska jól járt, ám rólunk ez nem mondható el: Szlovákia mi­niszterelnökét eddig is oroszba­rátként könyvelték el a nyugati partnerek, moszkvai útja pedig csak megerősíti majd bennük ezt az érzést. (Cubomír Kotrha karikatúrája) KOMMENTAR A mi kutyánk kölyke KOCUR LÁSZLÓ Bár a törvényhozás keddi tárgyalási napjá­ról a közéleti történéseket követő ember­nek elsősorban a sokat vitatott hulladék- törvény jut az eszébe, ezen a napon a par­lament összeférhetetlenségi bizottsága is ülésezett. A testület két meghatározó sme- res káder ügyéről határozott. Mindkét esetben úgy döntött, hogy a bizottság nem fog vizsgá­lódni sem Peter Pellegrini házelnök, sem Pavol Pavlis gazdasági miniszter ügyében. „Péter és Pál (tudjuk) nyárban/ Összeférnek a naptárban”, na meg a bizottsági ülésen is. Pellegrini ügye szimbolikus, s a szimbolikus ügyek min­dig rosszabbak, mintha csak simán késett volna két hetet a vagyonnyilatkozata leadásával. A házelnök ugyanis (reklám)arcát adta a The School Dance táncos vetélke­dőhöz. Az összeférhetetlenségi alkotmánytörvény erről egyértelműen fogalmaz: közszereplő nem adhatja az ar­cát reklámhoz. Punktum. Nincs ott apró betűvel, hogy kivéve, ha nem sört vagy autót, hanem egy jó ügyet akar reklámozni. Azt sem teheti. A törvénysértés Pellegrini részéről tehát megtörtént. A Smer spindoctorai azonban a törvénysértést igyekeznek felpuhítani. Pellegrini azzal védekezik, hogy a gyermekek érdekében vállalt szerepet a reklámban, és ha kellene, megtenné még egyszer. Szinte látjuk a párthoz oly hű, a nőnapi haknikat is rendszeresen látogató nyugdíjas női szavazótábort, akik a Smert a parlamentbejuttató voksolók egy jelentős ré­szét teszik ki. „Micsoda? Törvénysértés? Hát ez egy arany ember, nem, Mariska? Hisz a gyerekekért tette!” - érvelnek. De e következmények nélküli országban haj­lamosak lehetünk úgy általában is relativizálni a törvé­nyek szigorát. Hisz ennél sokkal nagyobb dolgokat úsz­nak meg emberek büntetlenül, ugyan, ne kicsinyesked­jünk már. Annak pedig nagyon rossz üzenete van, hogy a szabályok nem egyformán érvényesek mindenkire. Pavol Pavlis ügye korántsem ennyire szimbolikus. A gazdasági tárcavezető korábban pénzt kölcsönzött egy olyan vállalatnak, amely most 60 milliót szeretne kipe­relni az államtól. A 2006-ban kölcsönadott 22 ezer euró a politikus egyetlen vagyonnyilatkozatában sem bukkan fel, semmilyen formában. Erős a gyanú, hogy Pavlis ab­ból a pénzből is segítette a társaságot, amit a Nemzeti Vagyonalap felügyelő bizottságának tagjaként kapott. Az ügy nem új keletű, februárban már megpróbálta levál­tatni emiatt az ellenzék, „értelemszerűen” sikertelenül. Az elérhető információk alapján finoman szólva is él a gyanú, hogy Pavlis nem az állam érdekeit képviselte. A bizottság mindkét ügyet elkente, pedig kedden nem arról kellett volna döntenie, hogy a két káder vétkes-e, csupán arról, hogy induljon-e eljárás. Sokkal elegánsabb lett volna, ha beleegyeznek az eljárásba, majd ezt köve­tően mondták volna ki, hogy Pellegrini és Pavlis egy­aránt fehér, mint a hó (mert azt már az óvodások sem gondolják, hogy akár a felelősségüket is kimondhatták volna). Ugyanitt tartanánk, mint most, csak kevesebben gondolnák, hogy ez egy ennyire arrogáns társaság. Az orosz katonai doktrína része, hogy konvencionális támadásra nukleáris csapással válaszolhat A kardcsörtetéstől az atomháborúig FELEDY BOTON D Aknaszedő hajók, tenger­alattjárók, repülők - a 40 ezer fős katonai hadgyakorlat által vert hullámok hátán tért vissza a reflektorfénybe az orosz el­nök. Putyin utasítására az orosz Északi Flottát harcké­szültségbe helyezték és több kisebb gyakorlatot kezdtek szerte Oroszországban hétfőn. Ki ijesztget kit? Ä lépésre a balti államok ért­hető módon nagyon érzéke­nyen reagáltak, mivel a hozzá­juk közel eső területeken zajlot­tak az orosz katonai csapat- mozgások. Az is tény, hogy az Egyesült Államok már 2014 kö­zepe óta rengeteg pénzt és energiát fektetett abba, hogy a kelet-európai NATO-szövetsé- geseket megnyugtassa saját ka­tonai jelenlétével és a közös hadgyakorlatokkal. Az ukrán válság kitörése óta egyre szaporodó NATO- és orosz hadgyakorlatok között a leglátványosabb különbség a résztvevő katonák száma. A NATO részéről a húszezer főt nem nagyon haladta meg a lét­szám, ám az orosz oldalon az elmúlt két év során háromszor is 150 ezer feletti létszámot mozgattak meg. Ez természete­sen nem fordítható le egy az egyben erőfölényre, sőt. A pro­fesszionális alapokon nyugvó NATO-csapatok tréningje és felszereltsége jelentősen kü­lönbözik a továbbra is nagyrészt sorozáson alapuló orosz hadse­regétől, illetve az oroszok ebből adódó gondjaitól. Mégis, miért volt a mostani harckészültség ennyire látvá­nyos? Elsősorban azért, mert ezzel tért vissza 11 napos titko­lózás után az orosz elnök, s egy­ből elterelődött a szó arról, hogy vajon hol és mivel töltötte az előző napokat. Ezt továbbra sem tudjuk. Másrészt azért volt szimbolikus Putyin hétfőn ki­adott parancsa, mert aznap, március 16-án volt egy éve, hogy a krími „Patyomkin- népszavazásra” hivatkozva megindult a félsziget orosz be­kebelezése. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy az orosz állami té­vében vasárnap vetített doku­mentumfilmben arról nyilatko­zott Putyin, hogy a krími bevo­nuláskor még az atomfegyvere­ket is készültségbe helyeztette. Az orosz katonai doktrína kon­vencionális - tehát nem nukleá­ris - fenyegetés esetén is bevet­hetőnek tartja az atomfegyvert. Ez azt jelenti, hogy nemcsak az ellene indított atomtámadáskor válaszolna atomrakétákkal, hanem a föderációt veszélyez­tető hagyományos fegyveres támadás esetére is fenntartja magának ezt a lehetőséget. Pu­tyin továbbra is több ezer atom­töltet ura. Az elmúlt évben mind a NATO-szövetségesek, mind Moszkva rengeteg gyakorlatot tartott. Előbbi azért, hogy a ke­leti NATO-tagállamok lakossá­gának biztonságérzetét növelje, s a velük való szolidarizálásról egyértelmű üzenetet küldjön Moszkvába. Egyelőre ezek a gyakorlatozások a kardcsörte- tés és a figyelemelterelés szint­jén maradtak, de semmi jót nem vetítenek előre. A kakaskodás­ból könnyen kakasviadal lehet. FIGYELŐ Csúcs előtti erődemonstráció Fegyveres erőinek mozgó­sításával Moszkva a ma kez­dődő EU-csúcs döntéseit akaija befolyásolni az orosz szankciók ügyében - jelentet­te ki Ewa Kopacz lengyel kor­mányfő az újabb orosz alaku­latoknál elrendelt legmaga­sabb készültségi fokozat kap­csán. Az oroszok harcászati ballisztikus rakétákat csopor­tosítanak át a Krímre, vala­mint Lengyelország és a Balti­tengeri NATO-tagállamok közé ékelődött orosz Kali- nyingrádi területre. Lengyel sajtóértesülések szerint orosz erőket vezényelnek az északi sarkkörön túlra is, ahol a nor- végseťegtart hadgyakorlatot. „Oroszország ezt azért teszi, hogy befolyásolja az EU dön­tését a szankciók meghosz- szabbítására” - hangsúlyozta Kopacz. Az EU-elnökséget adó Lettország külügyminisztere úgy nyüatkozott, a brüsszeli tanácskozáson várhatóan nem lesznek napirenden Oroszország elleni szankciók. Veszélyt jelent az orosz ra­kéták átcsoportosítása Kali- nyingrád térségébe. Meg kell mutatni Oroszországnak, hogy a NATO-szövetségesek készek megvédeni egymást - jelentette ki Stephen Mull, az USA varsói nagykövete. Rá­mutatott: az európai célpon­tokra irányított orosz rakéták nem jelentenek újdonságot, a hidegháború idején a Nyu­gatnak ugyanezzel kellett szembenéznie, s a NATO-nak most ugyanúgy kell reagálnia, mint annak idején. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents