Új Szó, 2015. március (68. évfolyam, 50-75. szám)

2015-03-19 / 65. szám, csütörtök

8 Kultúra PENGE Nyelvében él Ardamica Zorán legfris­sebb prózakötetének, az Örökországi és más történe­teknek kétségkívül az ab­szurd az egyik kötőanyaga, melynek egy sajátos kelet­európai keverését kapja az olvasó. A műfaji önmeghatá­rozás - abszurdiádák- is erre utal: abszurd epizódok tabló­ja. A kötet írásai arról tanús­kodnak, hogy a többszörösen kisebbségi, peremvidéki, ki­szolgáltatott létforma per­manens bizonytalansága fa­nyar humorral, szarkazmus­sal és iróniával sem elvisel­hetőbb. Meglepő módon a kötet első részében található, rö­vid szövegek olvasása után maradt bennünk némi hi­ányérzet; egy-egy poénra, reflexióra építő szövegnél vagy az új tapasztalat közve­títése, vagy a nyelvi meg- formáltság ereje emelhette volna az írásokat a publicisz­tikai stílus fölé. Noha ezek között is találunk megraga­dó, szuggesztív megoldáso­kat, mégis úgy érezzük, hogy a hosszabb szövegekben tud igazán kibontakozni a szerző mesélőkedve és ereje, jólle­het, ezt a jóízű mesélést oly­kor megakasztják az utalá­sok az értelmiségi lét fonák­ságaira. Hiszen egy olyan abszurd ország térségének fölgyülemlett tapasztalata szorongatja a szerzőt, amely nem enged örülni, és folya­matosan emlékeztet: „Pedig jobb lettvolna tán óvatoskodni kissé, mert azért mindig gya­nús, ha túl jól mennek itten a dolgok. ” A legizgalmasabb szöveg­helyeket és a legerősebb ké­peket ott találtuk, ahol az ab­szurd helyzetek szociografi­kus éleslátással és a részletek érzékletes kimunkálásával párosulnak (pl. A civil, Tor). Végig bizonytalanok voltunk, vajon a mondatok végére odakent, helyenként olcsó poénok mögött tudatos írói döntés munkál-e; elképzel­hető, hogy igen, mivel a mi­liő, a teremtett fiktív világ ontja magából ezeket. Ardamica írásainak egyik tétje a nyelvi kísérletezés, egy olyan gazdag nyelvi tér meg­alkotása, ahol a területi nyelvváltozatok mellett a nyelv társadalmi rétegzettsé­ge is megjelenik. Több szöveg is olyan ízes, változatos nyel­ven szólal meg, hogy az olva­só elégedetten csettint. Ardamica Zorán: Örökor­szági és más történetek. Media Nova M, 2014. 200 oldal. Értékelés: MMMGQQQ RÖVIDEN Roncsol László elismerése Budapest. Szombaton adják át a Magyar Örökség Díjakat - a kitüntetettek között van Roncsol László szlovákiai ma­gyar író, költő, műfordító, helytörténész, aki sokoldalú kö­zösségi szolgálatáért veheti át a díjat. Az elismerést hét ki­emelkedő személyiségnek, illetve csoportnak adják át a Ma­gyar Tudományos Akadémia dísztermében. A további díja­zottak: Halász Judit színész-énekes; az elismert Corvina-ku­tató házaspár, Csapodi Csaba (1910-2004) és Csapodiné Gárdonyi Klára (1911-1993); Tolcsvay László, a Tolcsvay Trió és a Fonográf egykori tagja; Jáki Sándor Teodóz bencés szerzetes (1929-2013), a „csángók apostola”; Bálint Tibor erdélyi magyar író, műfordító (1932-2002); a Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkar. (MTI) A világ legboldogabb dallistája New York. Sztárok - többek között Pharrell Williams, Ja­mes Blunt, Charlize Theron és Michael Douglas - is részt vesz­nek „a világ legboldogabb dallistájának” összeállításában a március 20-i boldogság napja alkalmából. Az ENSZ által meg­hirdetett világnap alkalmából számos híresség egy-egy számmal járul hozzá a listához, Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár például Stevie Wonder Signed, Sealed, Delivered című dalát javasolta. A Twitteren keresztül a közönség is javasolhat szá­mokat, ezek közül ötöt válogatnak be a hivatalos listára. Az eredményt holnap teszik közzé. A boldogság napjának ötlete Bhutántól származik. Az ázsiai ország 2008-ban a világon el­sőként vezette be és rögzítette alkotmányában a bruttó nem­zeti boldogság fogalmát lakosai jólétének mérésére. (MTI) t Hajdú Szabolcs westernjével nyit a fesztivál, de Jancsó Miklós és Gaál István klasszikusát is vetítik ÚJ SZÓ 2015. MÁRCIUS 19. www.ujszo.com Magyar filmesek a Febiofesten Pozsony. Hajdú Szabolcs Délibáb című westemjé- vel nyitják meg holnap 22 órakor a Lumiere mo­ziban a Febiofest Nem­zetközi Filmfesztivál 22. évfolyamát, mely márci­us 26-ig 11 szekcióban 126 filmet kínál, köztük több új és klasszikus ma­gyar alkotást is. TALLÓS1 BÉLA A fesztiválnak Pozsonyban a belvárosi Lumiere és Mladosť mozi, a Ligetfalu városrészben lévő Artkino za zrkadlom, va­lamint a Kortárs Kultúra A4-es Tere ad otthont. A szemle fővá­rosi programjából később válo­gatást mutatnak be több vidéki városban is, köztük április 9. és 11. között Kassán, a Bábszín­házban, április 8. és 11. között pedig Léván, a Junior moziban. A fesztivál megnyitóján, Hajdú Szabolcs Délibáb című filmjének vetítését követően a közönség az alkotóknak is tap­solhat. A bemutatón jelen lesz a rendező, a színészek közül pedig Mokos Attila, valamint a főszerepet alakító Isaach De Bankóié, akinek személyében világsztár vendége lesz a Febio- festnek. Az elefántcsontparti születésű, Franciaországban nevelkedett színész elsősorban független filmekből vált is­mertté: Jim Jarmusch és Lars von Trier történeteinek megha­tározó figurája. Isaach De Ban­kóiénak külön szekciót szentel a fesztivál: a Délibábon kívül Jarmusch Éjszaka a Földön és Az irányítás határai című alko­tásában, valamint Claire Denis francia színekben forgatott, White Material című filmjében láthatja a Febiofest közönsége. A fesztivál fő szekciója a vi­segrádi országok rövidfilmjei­nek versenye, amelybe idén fe­hérorosz produkciókat is meg­hívtak. A magyar színeket La­kos Nóra, Szőcs Petra, Domb- rovszky Linda, Fabricius Gá­bor, Szemző Tibor egy-egy al­kotása képviseli a versenyben. Egyéb szekciókba is beválo­gattak magyar mozgóképeket. Ez évben a program összeállítói a legújabb termés mellett a ré­gebbi, digitalizált klasszikus alkotásokból is válogattak. A filmarchívum gyöngyszemei elnevezésű programrészben Jifí Menzel Szigorúan ellenőr­zött vonatok és Vera Chytüová Százszorszépek című klasszi­kusa mellett a régebbi magyar filmek közül Jancsó Miidós 1967-es Csend és kiáltás, va­lamint Gaál István 1970-es Magasiskola című alkotását ve­títik. A V4-es panoráma szekció­ban a magyar filmművészet Zomborácz Virág Utóélet, No­vák Erik Fekete leves és Pálfi György Szabadesés című mun­kájával lesz jelen. Bár nem magyar produkció, van magyar vonatkozása Milo­slav Luther 1989-es, Átkelő a Dunán című csehszlovák film­drámájának, melyben a női fő­szerepet Tarján Györgyi játssza, de Dráfi Mátyásnak is jelentős szerepe van a történetben. A szlovák rendező filmjét a Tisz­telgés szekcióban vetítik. Korunk legeredetibb kana­dai rendezője, Xavier Dolan kü­lön szekciót kapott a szemlén. A rajongók újranézhetik a fiatal filmes eddigi munkáit (Megöl­tem anyámat, Képzelt szerel­mek, Tom a farmon, Mommy). Végezetül pedig a szemle Panoráma szekciójából érde­mes válogatni. Ezt a tömböt neves rendezők - Michael Win- terbottom, Alan Rickman, Alekszej German, Nadav Lapid - legújabb munkáiból és olyan produkciókból állították össze, amelyek sikeresen szerepeltek más fesztiválokon. Először láthatja a hazai kö­zönség az Aferim! című román drámát, amelyért Radu Jude az idei Berlinalén megkapta a leg­jobb rendezőnek járó díjat. A dokumentumfilmek közül Hubert Sauper francia-osztrák produkciója, a We Come as Fri­ends felkavaró élményt kínál. A film a rendező Szudánban, „a sötétség szívében” tett látoga­tását örökíti meg. 2014-ben Európai Filmdíjra jelölték, a Sundance fesztiválon pedig a zsűri különdíjával jutalmazták. Különleges kísérlet Alekszej German fekete-fehér filmje, a Nehéz istennek lenni, amely ti­zenhárom évig készült, a bemu­tatóját viszont nem érte meg a neves orosz rendező. A külön­leges, stilizált képi világot te­remtő sci-fi egy idegen bolygón játszódik valamikor a közép­korban, s a formálódó rene­szánsz elleni támadásról szól. A Febiofest kísérőprogra­mokat is kínál. Március 23-án az A4-es Térben 19.30-kor kezdődik a Cinema Experi­ment: Analóg verzús digitális című program, mely a cseh és a szlovák kísérleti filmmel fog­lalkozik. Az est egyik résztve­vője, saját munkáinak prezen­tálásával, Cséfalvay András fia­tal szlovákiai magyar képző­művész. Új könyvért újat, használtért használtat választhatnak az olvasók a hétszáz kötetes kínálatból Megnyílt a Közért, a magyar könyvcserélde Nagy a választék (A szerző felvétele) JUHÁSZ KATALIN Pozsony. Több mint hétszáz magyar nyelvű kötet közül vá­laszthatnak azok, akik megunt vagy felesleges könyveiket sze­retnék új olvasnivalóra cserélni a tegnap megnyílt Közértben. A Minorma Polgári Társulás könyvcseréldéje és kulturális találkozóhelye ideális helyen, Pozsony szívében, a Lőrincka- pu utca (Laurinská) 19. szám alatt működik. A zsúfolt köny­vespolcokon szerzők szerint, ábécérendben sorakoznak a kötetek, vadonatúj és használt példányok egyaránt. A csere­berélni vágyók új könyvért újat, használtért használtat vá­laszthatnak. Baranyovics Bo- risztól, a társulás tagjától meg­tudtuk, hogy elektronikus nyil­vántartást is vezetnek a könyv- állományról, akik tehát nem böngészni térnek be hozzájuk, hanem konkrét kiadványt ke­resnek, gyorsan és egyszerűen tájékozódhatnak. A köteteket a Pozsonyi Ma­gyar Intézet, a Madách Egyesü­let, a Szlovákiai Magyar Kultú­ra Múzeuma és más intézmé­nyek, valamint magánszemé­lyek ajándékozták a Minormá­nak. Á társulás továbbra is vár felajánlásokat, nagyobb meny- nyiségben is szívesen átvesz magyar nyelvű könyveket. A Közért keddtől csütörtökig dél­előtt 10 órától 17.30-ig (csü­törtökön 17 óráig) látogatható. Zomborácz Virág Utóélet című filmjét a V4-es panoráma szekcióban vetítik (Képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents