Új Szó, 2015. március (68. évfolyam, 50-75. szám)
2015-03-17 / 63. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. MÁRCIUS 17. Szín folk 17 í f k ....í ,. 1 w f f V ' n ŕÄ \ WKörtomácos ház mellvéddel és máriarácsokkal (Jahlonca) A Felföldre jellemző, megemelt tomácos ház (Jósvafő) A tornác eredete A tornácot joggal tekinthetjük építészetünk egyik nemzeti karakterének, állapítja meg Gilyén Nándor Erdély népi építészete - Kölcsönhatások című munkájában. Már csak azért is - teszi hozzá mert a tornác a szomszédos népek építészetére sokkal kevésbé volt jellemző. Ha azonban ismerjük a történelmi előzményeket, megállapíthatjuk, hogy a tornác, főleg annak látványosan szép, íves-oszlopos formája csak a 19. század végén válik gyakorivá a magyar nyelvterületen (egyes területeken például el sem teijedt). Az íves-oszlopos tornácokat valószínűleg a reneszánsz és barokk árkádok ihlették, tehát nem magyar találmány. Kezdetben csak a főúri kastélyokon jelent meg, a 19. század gabonakonjunktúrája, a parasztság anyagi helyzetének javulása a népi építészetben is szinte általánossá tette. Az a tény viszont, hogy a magyarság körében a tornác olyan gyorsan elterjedt, mégis értelmezhető a nemzeti karakter megnyilvánulásaként, vélekedik Gilyén Nándor. Díszes faragott vinklilécek (Jósvafő) A tornác hatása egy emeletes házon (Jahlonca) Veranda muskátli nélkül, minta Dallas Boby nélkül (Lekenye) Külön jellegzetesség a Szilicei-fennsíkon, hogy a faoszlopos tornác túlmegy a ház bejárati oldaláról a homlokzati részre, és részleges körtornácot alkot Gömöri verandák alakváltozásai Tornác, veranda, gang. Népi építészetünk jellegzetes eleme, amely a 20. század közepétől tendenciaszerűen már nem jelentkezik a házakon. Szlovákiában a magyar nyelv- területen még mindig jócskán találunk verandás házakat, jobb-rosszabb állapotban. A leggazdagabb díszítésűeket például a gömöri falvakban. VERES ISTVÁN Akik az országot járva figyelik a házakat, tudják, hogy a legszebb verandákat Gömörben találni. Persze nincs olyan, hogy legszebb, mégis tény, hogy a gömöri verandák olyat tudnak, amit más tájegységek verandái nem. Ennek okai a térség földrajzi adottságaiban keresendők: a szlovákiai magyar nyelvterületek között éz az egyetlen igazi hegyvidék, és mivel a kiterjedt erdők jóval több faanyagot adtak a helyieknek a múltban, mint mondjuk a Csallóköz, a könnyen hozzáférhető fa köny- nyebben megtalálta a helyét a népi építészetben. Elég, ha a gömöri verandák jellegzetes díszítőelemeit, a faragott deszkákból berakott mellvédeket, máriarácsokat és a vinkliléceket nézzük - ilyeneket sehol máshol nem találunk. A tornácok oszlopai egyébként nem mindenhol készültek fából Gömörben. Nógrád felé haladva, Rimaszombat és Fülek környékén a falazott verandaoszlopok gyakoribbak, helyenként részben beépítve. De Tornaija és Rozsnyó térségében, ahol gyakoribb a fagerendás veranda, szintén megtalálhatók a falazott oszlopok, és ha nem is az összes, legalább az első verandaoszlop van téglából, hogy szerves egészet képezzen a homlokzattal. Külön jellegzetesség a Szilicei- fennsíkon vagy a magyarországi oldalon, hogy a faoszlopos tornác túlmegy a ház bejárati oldaláról a homlokzati részre, és részleges körtomácot alFelújítottgömörszőllősi tornác teljes pompájában (A szerző és Somogyi Tibor felvételei) kot. Ez a megoldás a verandák fénykorában is csak Erdélyben terjedt el szélesebb körben, ott nem volt ritkaság az úgynevezett valódi körtomác sem, amely mind a négy oldaláról körülfogja a házat. Nagyon praktikus megoldás, a homlokzat előtt húzódó tornác például teraszként is funkcionálhat. Jabloncán láttuk is egy helyen, ahogy az egyik ház homlokzati részén két műanyag szék volt a tornácra készítve kis asztallal, hamutartóval. Szintén Jabloncán láttunk egy házat, amely a 70-es években épülhetett: emeletes épület, amelyhez kétszintes tornácot építettek, igaz, a faoszlopok helyét vascsövek vették át. A népi és a modem építészetnek ezek a spontán ele- gyei valódi ritkaságok. Ha a környéken járunk, további ritkaságokért érdemes átsurranni a határ déli oldalára, Jósvafőre vagy Gömörszőllősre. Igazi skanzenfaluk, amelyekben az utcaképek szinte teljesen megőrződtek, és hiányoznak a szocializmus megalomániáját idéző két-háromemeletes családi házak is, amelyek a határ északi oldalán meglehetősen elterjedtek. Akit érdekel a téma, meg minden, ami Gömörrel kacsolatos, látogassa meg É. Kovács Laci bácsit és falumúzeumát Gömörszőllősön (szilvapálinkáját például semmiképpen nem ajánlatos visszautasítani).
