Új Szó, 2015. március (68. évfolyam, 50-75. szám)
2015-03-16 / 62. szám, hétfő
EGESZSEG ■ 2015. MÁRCIUS 16 www.ujszo.com GYÓGYHÍREK T3 U ^ az állapot pedig . _ rontja életminőf M ségünket. A ku- M tatások során ki- M ./derült: ilyenkor aktivizálódnak az agyalap, a közti agy és a hipotalamusz területén található sejtcsoportok. Ezek felelősek egyebek mellett az éhségért, a szomjúságért, a fáradtságérzetért, az érzelmek és a szexualitás minőségéért. Az alváshiány nappali álmosságot okoz, az összpontosító képesség, sőt a munkavégzés, az agy elvont (absztrakciós) képességének, sok esetben a memória romlását vonja maga után. Növeli a reakcióidőt, így súlyos balesetek, egészségkárosodások is előfordulhatnak, emellett jelentősen megváltoztatja a fájdalomküszöböt is. A veszélyes narkolepszia A legújabb kutatások összefüggést fedeztek fel az alvászavar, valamint a szív- és érrendszer, továbbá az immunrendszer csökkent működése között. A rövid, akár néhány másodperces nappali alvásroham, amelyet narkolepsziának nevezzünk, az alvás és az ébrenlét szabályozásának olyan zavara, mely leküzdhetetlen alvási kényszerrel, fáradtsággal és álmossággal jár. Rendkívül veszélyes helyzetet teremthet motorizált világunkban, amikor a „mikroalvás” súlyos köza nappalok és éjszakák ritmusának felborulása Világszerte több 100 millió ember, vagyis a népesség 30%-a alvászavarban szenved. Ez azt jelenti, hogy a lefekvés és az elalvás között több mint 30 perc telik el, vagy éjszaka több mint négyszer felébred az ember, emiatt reggel fáradtan ébred és szervezete nem képes regenerálódni. W A csecsemő akár 18- 20 órát is alszik, de a felnőttnek is 7-8 órát kellene aludnia... lekedési balesetet okozhat. Ezek aránya igen magas: 35-50%-os. A narkolepszia a kutatók szerint a lakosság 6%-át érinti. Rendkívüli ménékben korlátozza az ember munkateljesítményét, a szabadidő ésszerű eltöltését, ráadásul a partnerkapcsolatot is rontja. A fájdalomküszöb csökkenésével megnőnek a gerinc eredetű fej-, nyak-, hátfájások és a migrénes fejfájások is. Felerősödik a depresszió, a szorongás kialakulásának kockázata. Emiatt gyakoribb lesz a gyógyszer-, a drog- és az alkoholfogyasztás is. A bizonyos típusú gyógyszerektől (hipnotikumok) függőség alakul ki, ezért az elalvást segítő gyógyszert rövid időn belül más csoportból származó altatókra kell cserélni, nehogy gyógyszerfüggőség alakuljon ki. A RÉM és non-REM fázis Agyunk soha nem alszik, akkor is dolgozik, érzékel, szűri az információkat, amikor alszunk. Az alvásnak két fázisa van. Az első az ún. RÉM fázis. Ilyenkor álmodunk, szívverésünk, szemgolyónk mozgása a lehunyt szemhéjak alatt felgyorsul. Ez az alvás legmélyebb szakasza, amit álom- paralízisnek is hívnak. A második szakasz az ún non-REM fázis, amikor agyunk vált és a következő álomra készül. Nagyon fontos a nappalok és az éjszakák megfelelő ritmusa. Nemcsak az alvás, hanem a mellékvesekéreg hormonjai, továbbá a melatonin és egyéb, hormonhoz hasonló molekulák mennyisége is a nappalok és éjszakák ritmusának függvényében változik vérünkben. Amikor alszunk, csökken a test- hőmérsékletünk, a vérnyomásunk, a pulzusunk, az ébrenlét pedig az élelem megszerzésére (az ember nappali ragadozó) készít fel bennünket. E folyamatokért belső biológiai óránk a felelős, mely rendkívül érzékenyen reagál a napfényre. A napfény vagy egyéb mesterséges fény hiányának hatására a tobozmirigyben megkezdődik a melatonin hormon termelése. Éjszakánként akár 1000-szer is magasabb a szintje, mint nappal. Az agy magas melatoninszintje az éjszaka eljövetelét, így az alvás szükségességét jelzi. Reggelre pedig csökken a melatonin termelődése, viszont megkezdődik a stesszhormonok és a mellékvese hormonjainak kiválasztása. Rendkívül fontos a nappalok és éjszakák ritmusának betartása! Adjunk esélyt a melatonin ter» Mit tehetünk? • Próbáljunk éjszaka aludni! Hozzuk egyensúlyba biológiai óránkat a valós idővel. • Alakítsunk ki szilárd rendszert az alvás időpontjában és hosszában. • Aludjunk éjfél előtt is, ne. hagyjuk az alvást későbbre, még akkor se, ha az alkotómunka akkor jobbnak tűnik. • Mozogjunk rendszeresen, mert a mozgás befolyásolja a stresszhormonok és az egyéb vízben oldódó vegyületek összetevőinek finom harmóniáját. • A gondokat és lelki terheket megfelelő pszichohigiéné segítségégével oldjuk fel, keressük a megoldást (medicina, család, szociális háló, jog). • Ha betegség váltja ki az alvászavart, azt mihamarabb orvosolni kell. • A túlzott nappali alváskényszert pedig meg kell mondani a szakorvosnak, mert életveszélyes helyzeteket . - s ^ teremthet. • A lehetséges megoldások egyik útja lehet az agykontroll és a testkontroll is. 100 101 102 103 104 105 10ťj U _ A M H 52 SJ M / melődésének! Legyünk összhangban a nappalok és az éjszakák, valamint belső biológiai óránk működésével. Szervezetünk állapotának romlásával párhuzamosan változik alvásszükségletünk és -igényünk. A csecsemő akár 18-20 órát is alszik, de a felnőttnek is 7-8 órát kellene aludnia. Sajnos napjainkban ez a mennyiség 7 óránál is kevesebb. Idős korban még kevesebb alvásra van szüksége a szervezetnek. Például ha napközben szunyókál, éjszaka nem tud aludni. Hogyan gyógyítható? Az egyetlen megoldás a melatonin tartalmú gyógyszer kifejlesztése lenne. Viszont fontos, hogy feltárjuk, elemezzük, eltávolítsuk az alvászavart kiváltó okokat. Ez pedig már sok szakorvos együttműködését megkövetelő folyamat, amelyben a pszichológus, a sebész, az onkológus és a rehabilitációs szakorvos is részt vesz. Ezt világszerte immár 40 éve alváslaboratóriumokban önálló szakterületként gyakorolják. Mivel a í növekedési hormon is az éjjeli órákban szabadul fel, a fiatal szervezet éjszaka gyorsabban fejlődik. A családi tragédiák, szomorú események éppúgy vezethetnek álmatlansághoz, mint a nagyobb mennyiségű kávé, tea, kakaó, energiaitalok, esetleg alkohol fogyasztása, vagy a kevés mozgás. Az álmatlanság lelki és testi zavarok megnyilvánulása is lehet. A felmérések szerint Európában az emberek 48-50%-a szenved al- v vásza varban. Dr. Balázs Tibor A szerző az aneszteziológia, az intenzív medicina és az akupunktúra szakorvosa MAR NAPI 9 MÁSODPERC ALATT KÁROSÍTJA A HALLÁST A VUVUZELA A túl hangos zenehallgatás miatt 1,1 milliárd fiatal van veszélyben A WHO szerint a közepesen fejlett és a fejlett országokban végzett különböző tanulmányokból kiderült, hogy a 12-35 év közötti korosztály mintegy fele túl hangosan hallgat zenét. A tinédzserek és a fiatal felnőttek mintegy 40 százaléka pedig az éjszakai klubokban, bárokban és sportrendezvényeken a hallásra káros szintű zajnak van kitéve. Nyolc órán át 85 decibel, 15 percen át 100 decibel fölötti zaj káros a hallásra - hívták fel a figyelmet a szervezet szakemberei a hallás és a hallással való törődés világnapja (március 3.) alkalmából kiadott jelentésükben. Példaként említették meg, hogy a vuvuzela hangja 120 decibelen szól, ami azt jelenti, hogy naponta 9 másodpercnyi hallgatása képes visszafordíthatadan halláskárosodást okozni. Az új típusú zenei lejátszók hangos és hosszas hallgatása is visszafordíthatatlan halláskárosodást okozhat. Csakúgy, mint a napi nyolc órán át 85 decibelnyi folyamatos zaj, ami számos munkahelyen előfordul. Sokan dolgoznak olyan helyeken, éjszakai bárokban, klubokban, sporteseményeken, ahol nemritkán 100 decibelnél nagyobb zajnak vannak kitéve. Ilyen zajszintben naponta csupán negyed órán át lehetne tartózkodni - vélik a szakemberek. A világszervezet ezért javasolja a zenei lejátszók, okostelefonok hangjának lehalkítását, használatuk korlátozását, legfeljebb naponta egy óra zenehallgatást fülhallgatóval az ilyen eszközökön, illetve füldugó használatát a zajos helyeken. Felhívja a kormányokat arra, hogy hozzanak szigorú szabályokat a zajszint korlátozására a közterületeken, a bárok, zenés szórakozóhelyek tulajdonosait pedig ana, hogy halkabban szolgáltassanak zenét, (informed) Hajlamosabbak a férfiak az önimádatra, mint a nők A férfiak általánosságban véve hajlamosabbak a nárcizmusra, mint a nők - állapították meg a Bufialói Egyetem kutatói, akik több mint 475 ezer embertől származó, mintegy három évtizednyi adat alapján vonták le következtetéseiket A Psychological Bulletin című folyóiratban megjelenő tanulmány készítői 31 évnyi kutatás eredményeit összegezve arra jutottak, hogy a férfiak nemzedékekre visszamenőleg és kortól függetlenül is „jobban teljesítettek” önimádat terén. ,A narcizmus különböző személyek közötti diszfunkciókkal van összefüggésben, úgy mint az egészséges, hosszú távú kapcsolatra való képesség hiánya, az etikádan viselkedés és az agresszió” - mondta Emily Grijalva, a tanulmány vezető szerzője. Mint hozzátette: „a narcizmus ugyanakkor növeli az önbecsülést, az érzelmi stabilitást és a vezetői szerep betöltésére való hajlamot”. A kutatók több mint 355 újságcikket, értekezést, kéziratot és technikai segédletet elemezve tanulmányozták a nemek köztí különbségeket a narcizmus három aspektusa szempontjából: irányítás/ tekintély, grandiozitás/exhibicioniz- mus és bizonyos dolgokra való jogosultság. A szakemberek az utóbbi tekintetében észlelték a legnagyobb szakadékot a két nem között, ami azt sugallja, hogy a férfiak hajlamosabbak mások kihasználására és sokkal inkább jogosultnak érzik magukat bizonyos kiváltságokra. Grijalva szerint a nőkhöz képest a férfiak továbbá jobban vágynak a hatalomra. Exhibicionizmus tekintetében azonban nincs különbség a két nem között, ami azt jelenti, hogy mind a férfiak, mind a nők hajlamosak az önteltségre. A kutatások már kimutatták, hogy a narcizmushoz hasonló személyiség- zavarokat az idők folyamán rögzülő nemi sztereotípiák és elvárások is kiválthatják - olvasható a ScienceDaily ismeretterjesztő hírportálon. ,Az emberek már egészen fiatalon elkezdik megfigyelni és elsajátítani a nemi szerepeket, és akár annak a következményeit is megtapasztalhatják, ha szembemennek a társadalmi elvárásokkal” - mondta Grijalva, hozzátéve, hogy a nőket gyakran éri heves kritika azért, ha agresszíven vagy pa- rancsolóan viselkednek, éppen ezért a férfiakhoz képest rájuk nagyobb nyomás nehezedik annak tekintetében, hogy elnyomják a nárcisztikus megnyilvánulásaikat. A szakemberek szerint további kutatásokra van szükség a felsorolt nemi különbségekhez hozzájáruló társadalmi, kulturális vagy biológiai tényezők feltárásához, (informed)
