Új Szó, 2015. március (68. évfolyam, 50-75. szám)
2015-03-14 / 61. szám, szombat
20 Szalon ÚJ SZÓ 2015. MÁRCIUS 14. www.ujszo.com D'Annunzio a zsebkendőn Róma. A holttest kihanto- lása nélkül, 100 évvel ezelőtt egy zsebkendőn hagyott testnedvből azonosította Gabriele D'Annunzio (1863-1938) nagy olasz író, költő, drámaíró és háborús nemzeti hős DNS-ét az olasz csendőrség bűnügyi helyszínelő csoportja. Az író és költő emlékét ápoló alapítvány a költőtől származó használati tárgyakat, köztük egy elefántcsont fogkefét és egy szerelmeslevelet adott át a csendőrségnek. A legtöbb tárgyon nem találtak értékelhető DNS-nyomokat, egyedül annak a spermafoltos fehér zsebkendőnek a vizsgálata hozott eredményt, amelyet a különc személyiség egyik szeretőjének, Olga Levi Brunner grófnőnek hagyott emlékül 1916-ban egy szenvedélyes szerelmes éjszaka után. A zsebkendőn talált DNS-t a költő és háborús hős dédunokájának, Federico D'Annunziónak a DNS-ével vetették össze, és a vizsgálat igazolta a rokonságot. Az alapítvány elnöke, Giordano Bruno Guerri azt mondta, nem akarják „klónozni” Gabriele D'Annunziót, de senki sem tudhatja, hova fejlődik a társadalom és a tudomány, és ,jó, ha megvan a DNS”. D'Annunzio különleges helyet foglal el az olasz emlékezetben, személyét egyszerre övezi csodálat és vita. Nagyon népszerű hősies cselekedetei miatt, amelyeket rendkívüli vakmerőséggel hajtott végre az Osztrák-Magyar Monarchia ellen. Emblematikus alakja az olasz irrenden- tizmusnak is, a fasizmust megihlető áramlatnak, amely az elveszített isztriai területek visszaszerzését tűzte ki célul, bár ő maga később eltávolodott Mussolini rendszerétől. (MTI) A magyar szerző ügyesen szövi egybe a regény cselekményét Poe életrajzával, valamint műveinek figuráival és epizódjaival Egy ellopott levél az Usher-házban Egy író népszerűségének fokmérője az is, ha egyre gyakrabban látjuk őt viszont szereplőként az utókor irodalmi és más jellegű, elsősorban filmes és képregényes alkotásaiban. Ilyenkor nemegyszer megesik, hogy műveinek világa betüremkedik az élet- és korrajzi kulisszák közé. BENYOVSZKY KRISZTIÁN Edgar Allan Poe kétségkívül ezen szerzők közé tartozik, aminek több oka van, ezek azonban alapvetően kultikus eredetűek. Az író alakját mai napig övező kultusz kialakulásához egyrészt hányatott gyerekkora (az apja eltűnése, anyja korai halála, nevelőapjával való rossz kapcsolata), majd fiatal feleségének elvesztése, másrészt az „elátkozott költő” toposzához igazított, féligazságokkal és tévhitekkel átszőtt irodalomtörténeti portréja, harmadrészt pedig rejtélyekkel és félelmekkel teli elbeszéléseinek világa együttesen járult hozzá. Ezek az elemek gyakran bukkannak fel többé-kevésbé hiteles vagy módosított formában az őt szerepeltető irodalmi vagy vizuális narratívákban is. Sok ilyen ismeretes, elsősorban angol nyelvterületen. Ritkán történik meg, hogy egy magyar szerző alkotását hozhatjuk fel szemléltető példaként. Ezért külön öröm, hogy most ezt megtehetem. A Holló hatalmában alcímmel jelent meg Patrick J. Morrison (alias Bukros Zsolt) regénysorozatának (Nostradamus levelei) nyitó darabja. Poe-ról még szó esik a későbbiekben, de lássuk először a regény műfaji és tematikai paramétereit! Egy részben magyar, posztapokaliptikus környezetbe helyezett ifjúsági fantasysorozat első részéről van szó, mely nagyban épít az időutazáson alapuló sci-fik és a Í9. századot a technológiai vívmányok és találmányok felől újraképzelő ún. steampunk hagyományára. Ez utóbbi irányultságot a fejezetek élén található némely illusztráció stílusa is nyomatékossá teszi. A főhős, Noszter Ádám szüleinek tragikus elvesztése és néhány év lopással egybekötött kényszerű utcai csavargás után egy titkos szervezetnek lesz a tagja,- mely Nostradamus jóslatainak beteljesedését és a történelem „helyes” menetének megtartását felügyeli, mégpedig bizonyos levelek követésén keresztül. Vannak ugyanis, akik a múlt megváltoztatásán munkálkodnak, ami aztán - a pillangó-hatás elvét követve - szó szerint katasztrofális következményekhez vezet(het). Az egyébként is különleges képességekkel megáldott fiú első bevetésén azt a feladatot kapja, hogy menjen vissza 1844-be, Baltimore-ba, és akadályozza meg, hogy egy bizonyos levél illetéktelen kezekbe kerüljön. Nem, nem a híres Poe-novel- la (Az ellopott levél) fikciós világába kell bejutnia, hanem az annak a valóságalapját adó eseményekbe kell beavatkoznia. Ugyanis: „A novellában említett levél ténylegesenlétezett, és igazából Poe oldotta meg az esetet, ami ha kitudódik, hatalmas botrányt kavar, mivel egy Victoria Beckett nevű, felsőosztálybeli, férjes asszony vált a zsarolás célpontjává. Az akkor Baltimo- re-ban tartózkodó író titokban betört a bűnöshöz, megszerezte az ellopott iratot, és később megírta a novellát, természetesenje- lentősen átalakítva a lényeges' elemeket.” Egy világuralomra törő, gonosz szándékoktól vezérelt szervezet, a Corvus Societas azonban elhatározta - s ezért van szükség beavatkozásra -, hogy megakadályozza az író kegyes lopását, aminek így beláthatatlan következményei lehetnek, nemcsak az irodalom alakulása, hanem a történelem további menete szempontjából is: „így nem születik meg az eset ihlette novella, sőt, maga a de- tektívregény műfaja sem. Igaz, a szerző két korábbi krimit is írt Dupinről, de talán épp ez a harmadik nyitotta volna meg az utat a zsánernek. Ha így van, akkorirodalmi művekgarmadá- ja válik semmivé, ami hosszú távon sok mindent károsan befolyásolhat. ” Főhősünknek az időutazást követően a Poe-novellák világát idéző kalandokban van része, de az is előfordul, hogy az amerikai szerző valamelyik konkrét történetének díszletei között találja magát. Csupán egy esetre utalok ezek közül: Ádám akkor kerül a legszorultabb helyzetbe, amikor Made- lame Usher üres sírjába zárják, s nemsokára egy borotvaéles inga közeledik felé... Küldetése alatt nemcsak Az ellopott levél keletkezéstörténetébe nyer betekintést, hanem lelepleződik előtte Roderick és Made- laine Usher „valódi” kilétének titka is. Nem mellékesen: személyesen is találkozik Edgar Allan Poe-val, aki akkor még nem teljesen érti a sebesült fiú hozzá intézett zaklatott szavait C,JCérem, ne menjen az Usher- házba, itt van nálam az ellopott levél! Az épület halálos kelepce, összeomlik, és megöli, de ha nem, akkor a Holló végez magával...”), később azonban ő is a beavatottak sorába lép. Látható tehát, milyen ügyesen szövi egybe a magyar szerző az egyébként feszes tempójú, akciódús és meglepő fordulatokat sem nélkülöző regény cselekményét egyrészt Poe életrajzával, másrészt műveinek (Az ellopott levél, Az Us- her-ház vége, A kút és az inga) figuráival és epizódjaival. S akik valamennyire is tájékozottak a mű által követett zsánerűk) hagyományában, bizonyára felismerik a Charles Dickens (Twist Olivér) vagy Jasper Fforde (A Jane Eyre eset, Egy regény rabjai) műveivel való rokonságot, vagy eszükbe jut a Vadiúj vadnyugat (Wild Wild West) című klasszikus steampunk film egy-egy jelenete. Korai azonban még ezen és egyéb áthallások kapcsán az eredetiség kérdését feszegetni, különösen azért, mert az elődökre való ráhagyatko- zás mértékét illetően a populáris irodalom közegében mások az elvárások és az esztétikai játékszabályok. A témavilág, a karaktertípus és az elbeszélésmód terén érvényesülő ismét- l(őd)ések elkerülhetetlenek, sőt, bizonyos értelemben „kötelezők” is. Bár a regénynek nem az ismeretterjesztés az elsődleges rendeltetése, mégsem hagyhatjuk említés nélkül a szövegnek ezt a vonatkozását. A Holló hatalmában ugyanis egy kicsit be is vezeti az ifjú olvasókat Poe életének és különösen műveinek a világába, s így jó esély van arra, hogy nemcsak a sorozat folytatása, hanem az amerikai író elbeszélései és versei iránt is sikerül felkeltenie az érdeklődést. A regény mottója A holló 7. és 8. versszaka (Tóth Árpád fordításában), s amikor Ádám találkozik a költővel, az éppen ezt a költeményét szavalja. A szerző ezenkívül a magyar irodalom emlékezetét is mozgósítja a könyvben: a léghajót Toldinak hívják, az időgép indítási kódja a Milyen volt... első versszaka, és szó esik a híres francia látnok egy Zrínyi Miklósra vonatkozó próféciájáról is. A Könyvkritikák blog számára adott interjúban Bukros Zsolt elárulta, hogy a következő sztori Petőfi és a Nemzeti dal körül forog majd. Azt hiszem, nem kell ennél jobb kedvcsináló. Talpra magyar, olvasd hamar! Patrick J. Morrison: Nostradamus levelei 1. A holló hatalmában. Főnix Könyvműhely, 2014. ZENEBONA Egy igét elragozni már filozófia CSEHY ZOLTÁN Riccardo Piacentini és Tiziana Scandaletti, azaz a Duó Altemo (Képarchívum Az Olasz Kulturális Intézet és a Zeneművészeti Főiskola közös szervezésében a közelmúltban Pozsonyban adott koncertet a Duó Alterno, azaz Tiziana Scandaletti szopránénekesnő és Riccardo Piacentini zongoraművész-zeneszerző. A Duó Alterno Olaszország egyik legismertebb duója: az egyedi és hatásos zenei értelmezések mellett ragyogó színészi tehetséggel is megáldott kettős számos rangos lemezfelvétellel is dicsekedhet. A pozsonyi koncert két témakör köré szerveződött: részint a szerelmes életérzés alakváltozatait vette számba, részint a zene érzékiségébe bújtatott humor sokféleségéről adott számot. Lorenzo Ferrero 1983-ban komponált szerelmes énekei Pietro Metastasio klasszikus verseinek ihletésében fogantak: a zene azonban igyekezett kijátszani a klasszikus versszerkezet eredendő zeneiségét, és gyakran épp azzal teremtett feszültséget, hogy máshova tolta át a zenei hangsúlyokat, illetve a szövegeket fonetikai mikro- analízisnek vetette alá, s így felértékelődtek a lassító-gyorsító technikák is. A szenvedélyes szövegek érzelmi telítettsége megőrződött, ám a szerelmes lelkiállapot (ön)iróniája is érvényre jutott. Piacentini saját, tavaly komponált szerzeménye (A la vie) az első világháború korának hangulatát idézte meg Malevics, Bocconi alkotásainak, valamint Rilke verseinek „harmonizálásával”. Ez a parádés multime- diális gesztus (vetítés, suttogás, szavalás, magnószalagra rögzített felvételek, bejátszások) a különféle művészeti ágakban és a köznapi létezésben megbúvó költészetet hívta életre. (A magnószalagokon a zeneszerző azoknak a városoknak a zajtérképeit rögzítette, melyek jelentős szerepet játszottak Rilke életében.) Luciano Berio immár klasszikussá vált népdalfeldolgozásai hatalmas sikert arattak: az olasz zeneszerző bámulatos érzékenységgel kezelte a népi tradíciót, miközben a dialektá- lis nyelvváltozatok zeneiségének megőrzésére is fokozottan ügyelt. John Cage A virág és a Tizennyolc kikelet csodálatos ablaka című kompozícióit (ez utóbbi James Joyce szövegeken alapszik) lezárt zongorabillentyfi- zeten kell előadni. Cage gyakorta használta a zongorát totális zenei konfigurációként, azaz nem rendeltetésszerűen. A rendkívül humoros darabok szépségét a zongorajátékot imitáló kopogás fokozta. A koncert Ennio Morricone kifejezetten az előadók felkérésére írt frappáns darabjával zárult, mely Sergio Micelli humoros, groteszk, filozofikus szövegeire íródott. A „szerteszórt epitáfiumok” szövegvilága elképesztően spontán zenei invencióval társult. „Egy igét ragozni, az már filozófia” - énekelte tegyebek mellett Scandaletti, elnyúlva a zongorán.
