Új Szó, 2015. március (68. évfolyam, 50-75. szám)

2015-03-12 / 59. szám, csütörtök

1141 Vadászat 2015. március • www.ujszo.com Új szó HOBBI I A vadász márciusban Rengeteg a teendő a vadállomány­nyal a tél v^gén is. Takarmányozás u * * **' \/fin nélkül a vadak elpusztulnának, de a vadásznaktigyélnie kell airra is, hogy segítse a vadak átállásai a zöldtakarmányra. Sok1<árf^koz- hátnak az ilyenkor* megszaporodó <, kidobott házi kedvencek i$. A február végi, márci­us eleji napsütéses, langyos idő senkit se vezessen félre. Átél még tartogat­hat számunkra meglepetéseket! Ott, ahol télen sok hó hullott, az éjszakák nagyon zordak tudnak lenni. A nappal megolvadt és az éjjel újrafagyott hótakaró a csülkös és az apróvad számára szinte áthatolhatatlan jégaka­dályt jelent, nem jutnak hozzá a hó alatt maradt takarmányhoz. Mivel a hó visszaveri a napsu­garakat, ezért nagyon lassan olvad. Változást csak a langyos déli szelek hoznak majd, ame­lyek a böjt közepe felé szoktak betömi a Kárpát-medencébe. TÖBB SÓT, KEVESEBB REPCÉT Mivel a csülkös vad nőivarú egyedei az utódaikat várják, a vadász mindent elkövet a vadállomány védelmében. Ahhoz, hogy az anyák jól fejlett és egészséges szaporulatot hozzanak világra, az állandó nyugalmon kívül jó minőségű és elégséges mennyiségű táplálékra van szükségük. Márciusban ilyen táplálékhoz a vad csak az ember segítségével juthat hozzá. Rendszeresen takarmányozzunk és töltsük fel a sózókat is. Márciusban a csülkös vad (nem kivétel az apróvadnak számító mezei nyúl sem) szinte bódultán keresi a sót. Az alföldön vagy az olyan hegyvidéki völgyekben, ahol a hó visszahúzódásával kezd sarjadni a zöld növényzet, a vad csoportosan jelenik meg és fo­gyasztja a számára értékes, több hónapig nélkülözött csemegét. Ha tehetjük, a takarmányhoz keverjünk lédús és vitaminok­ban gazdag elemeket (pl. répát), ezzel segíthetjük átállni a vad emésztőrendszerét a száraz takarmányról a friss zöldtakar­mányra. A rendszeres sózással elkerülhető vagy legalábbis csökkenthető az első zöldta­karmány fogyasztása okozta hasmenés, ami nemegyszer vezetett már a vadak pusztulá­sához is. A só az emésztőrend­szerben leköti azt a káliumot, amely a frissen sarjadó zöldben igen nagy mennyiségben van jelen, és ez az elsődleges okozó­ja a hasmenésnek. A hasmenés még jobban legyengíti a téli nélkülözésben kimerült vad szervezetét. A só nem csak az erdőben fontos, mert ugyanúgy fogyasztja a mezei vad is, mint a mezőkön élő őz, a mezei nyúl és a kinigli (üregi nyúl). Az ország alacsonyabban fekvő területe­in, ahol nagy mennyiségben termesztik a repcét, ez a növény a vadgazda számára nagyon sok problémát okozhat. A kora tavaszi felmelegedés hatására az ősszel vetett és februárban nitrogén, valamint kéntartal­mú műtrágyával alaposan meghintett telelő repce azonnal hajtani kezd. A nagy kiterjedésű vetésterületeken a friss hajtások mágnesként vonzzák a vadat, szinte lehetetlen távol tartani őket a repcétől. A természetben télen felvett száraz takarmány után a gyorsan sarjadó repcét fogyasztva a vad egyik napról a másikra tér át a zöldtakar­mányra. A repcefogyasztásnak hamarosan megjelennek a következményei is. Ha csak a tavalyi egy évet ragadom ki a sokéves tapasztalatokból, akkor egy 160 ha területű repcetáblán és annak környékén 12 darab emésztőrendszeri zavarokban elhullott őzet (köztük ígéretes bakokat és hasas anyákat) találtunk. Évek óta igyekszünk nagy mennyiségű só kihelyezé­sével segíteni a helyzeten, vagy egyéb takarmánnyal elvonni a csülkös vad figyelmét a repcétől, ez ideig sikertelenül. A vad álta­lában tudja, mit ehet meg, és mi az, ami számára mérgező vagy kellemetlen mellékhatásokkal jár, de a repce esetében ez nem igaz. A repcét az ember művileg termesztette ki, és valószínű­leg ahhoz, hogy az evolúció reagálhasson a repce termé­szetben kifejtett hatásaira, még elenyészően kevés idő telt el. Trófeaszemlék ÓS fesztiválok Március a járási trófeaszemlék hónapja is. Az efféle rendezvények egy vadász számára nem lehetnek közömbösek! Vannak régiók, ahol a márciusi trófeaszemléket kulturális rendez­vényekkel tarkítják, és éves rendszerességgel rendeznek szakelőadásokat, biztosítva ezzel a vadászok rendszeres továbbképzését. E tekin­tetben az egyik legjelentősebb rendezvény a Lévai Vadásznapok, amelyet idén már 20. alka­lommal rendeznek meg, és húsz év óta töretlen népszerűségnek örvend. A március 24. és 28. közt megrendezett vadászok és természetba­rátok országos találkozója magába foglalja a Természetvédelmi és vadászfilmek országos fesztiválját, a Természet és a vadászat kiállítást, A természet gyerekszemmel irodalmi pályáza­tot és egy nemzetközi vadászati szimpóziumot Új ismeretek a vadászgyakorlatban címmel. E rendezvénysorozat része az Országos Ifjúsági Vadhívó Bajnokság is. Ezekre a rendezvé­nyekre minden érdeklődő számára díjtalan a belépés, és a laikus nyilvánosságot mindenről szakemberek tájékoztatják, (tf) ÓVATOSAN A VADDISZNÓKKAL! Február végén, március elején a vaddisznóknál már nem egy koca az idei malacait vezeti. Az újszülött malacok nagyon elevenek és életrevalók, ám mindenben az anyjuk segít­ségére szorulnak, és a koca egy pillanatra sem hagyja el őket. A vaddisznó nagyon jó anya, és malacai védelmében mindent megtesz. Ha a helyzet úgy kívánja, gondolkodás nélkül szembefordul az emberrel is! A malacos kocát zavarni nem va­Mire lőhetünk márciusban? A Szlovák Nemzeti Tanács 115/2013 törvénye alapján A márciusi hónapban a következő szőrmés vadra vadászhatunk: - pézsma­pocokra, rókára, mosómedvére, nyestkutyára, amerikai nyércre, nutriára, vadmalacra és süldő vaddisznóra. A szárnyas vadak közül március 15-től a vadpulyka kakasra vadászhatunk. lami bölcs dolog. Márciusban már nem ritka, hogy nyúlfiakat találunk. Az anyanyúl időnként felkeresi és megszoptatja őket. Ne nyúljunk hozzájuk, nem igénylik az emberi simogatást. A túlélési esélyük növelése érdekében a vadászok foko­zottan igyekeznek távol tartani a vadászterületektől a rókákat, kóbor kutyákat és kóbor macskákat. Március elején éb­rednek téli álmukból a borzok. Március 4-5. körül megérkezik az örvös galamb. 7-10-én kezd pacsmagolni (párzani) a vadmacska. Egy héttel később kezd párzani a mosómedve. A hónap közepén megérkeznek a szalonkák. Március 18-20. körül kezd fészkelni a nyári lúd és a tőkés réce. A hónap harmadik harmadában kezd párzani a pézsmapocok, és ekkor kezd fészkelni a vetési varjú is. Márci­usban kezdődik az Amerikából betelepített vadpulyka dürgése és a vadpulyka kakasok vadá­szata, mely május 15-ig tart. E hónap végén, március 28. körül érkeznek meg a gólyák és velük együtt már a nagybetűs tavasz is. Takács Frigyes rtyászgató „házi kedvencek A polgári életben a január-március az adók fizeté sének időszaka. Sajnos ennek van egy vadászokat érintő kísérőjelensége is. Ezekben a hónapokban ta­lálkozhatunk vadászterületünkön a legtöbb megunt házi kedvenccel - kutyával és macskával -, melyek a városokból és a falvakból lettek elűzve, hogy az eddigi „gazdáik” elkerüljék az ebadó fizetését. Ezek a szerencsétlen állatok gyakran csoportokba szerve­ződve próbálják vadászgatva eltartani magukat - nem kis sikerrel. A kutyáknál ez a génekbe kódolt tevékenység tökéletesen működik, és az alkalmi hajtásokra összeállt ebekből gyorsan sikeres vadá­szok válnak, amelyek szinte minden vadat kivadász­nak a területről. A lakott területeket rendszeresen elhagyó, egész télen békésen egerésző házi cicák tavasszal igazi ragadozóként a vad szaporulatának a legnagyobb pusztítói lesznek. A tapasztalat azt mutatja, hogy amelyik házi kedvenc vagy megunt és otthonából kirakott, elűzött háziállat egyszer rá­kapott a vadászatra, az magától már nem hajlandó abbahagyni. A vadász ezért kényszerül a számára is kellemetlen és csöppet sem népszerű cselekedetre, hogy fegyverrel tegyen rendet a területen, (tf)

Next

/
Thumbnails
Contents