Új Szó, 2015. március (68. évfolyam, 50-75. szám)

2015-03-11 / 58. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. AAÁRCIUS 11. Gazdaság és fogyasztók - hirdetés 5 A feldolgozók egy része húsból és csontból álló pasztát használ alapanyagként a termékeiben Ne vásároljunk hulladékhúst A fogyasztóknak figyelmesen el kellene olvasniuk a termékek csomagolásán található tájékoztatót (Ján Krošlák felvétele) Pozsony. Ajövő hónapban életbe lépő új uniós szabá­lyok szerint a hús szárma­zási helyét is fel kell tüntet­ni a friss, a hűtött és fa­gyasztott sertés-Juh-, kecske- és baromfihús csomagolásán. A szakem­berek szerint a fogyasztók­nak figyelmesen el kellene olvasniuk a termékek cso­magolásán feltüntetett tá­jékoztatót, az egyes gyár- tókközöttugyanisjelentős különbségekvannak. SUSLABÉLA „Ami eddig csak a marhahús­ra volt érvényes, április elsejétől valamennyi hús csomagolására vonatkozik, vagyis a sertés-, a juh-, a kecske-, valamint a ba­romfihús eredetéről, származá­si helyéről is többet megtudhat a vásárló. A fogyasztók körében végzett felmérésekből kiderül, hogy a megkérdezettek jelentős része kíváncsi egy-egy húster­mék származási helyére” - tájé­koztatta lapunkat Paulíná Komarová, az Állami Állat­egészségügyi és Élelmiszer-biz­tonsági Felügyelet igazgatósá­gának a hivatalvezetője. A 1337/2013-as számú rendelet szerint a hús eredete az állatok tenyésztési idejére vonatkozik. A vágóhidak működtetőinek a jövőben regisztrálniuk kell a húsok eredetének a helyét, ugyanúgy, mint jelenleg a mar­hahús esetében. Ezeket az in­formációkat aztán továbbítani­uk kell a húsfeldolgozás követ­kező láncszemeinek. A vágóhi- daknak emiatt jobban oda kell figyelniük a beszállítókra. Az utóbbi napokban a hús- és hústermékek ellenőrzésével kapcsolatban többször szóba kerültek bizonyos baromfihús­termékek, ezen belül pedig a gyártók kérdése. „Ma az üzlet­láncokban a baromfihústermé­kek 50 százalékát a vöröshús­feldolgozók kínálják, amelyek nem rendelkeznek saját ba­romfi-alapanyaggal, ennek el­lenére termékeikkel elárasztják az üzletláncok pultjaid’ - tájé­koztatta lapunkat Ľubomír Úr­ban, a szlovákiai baromfiszö­vetség sajtótitkára. Szerinte a vöröshús-feldolgozók a barom­fihústermékek alapanyagául sokszor a külföldről olcsón be­szerzett mechanikusan szepa­rált húst adagolják, ami csak annyira hús, hogy az a szövet valaha állati csontokon volt megtalálható. Gondok vannak a baromfi­virsli gyártásával is. „Néhány évvel ezelőtt a boltokban kizá­rólag a szlovákiai baromfi-fel­dolgozók által előállított virslit vásárolhatták a fogyasztók. Manapság azonban szinte na­gyítóval kell keresni ezek ter­mékeit, a vöröshús-feldolgo­zók ugyanis fele olyan áron kí­nálják a virslit, mint a baromfi­húst feldolgozó vállalatok” - erősítette meg Urban. A ba­romfiszövetség sajtótitkára azt is elmagyarázta, melyek a leg­lényegesebb különbségek a ba­romfi-feldolgozók és a vörös­hús-feldolgozók által készített baromfivirsli között. „Míg a ba­romfi-feldolgozók termékének alapanyaga a darált hús, a vö­röshús-feldolgozók húsból és csontból álló pasztát használ­nak alapanyagul” - hangsú­lyozta Úrban. Szerinte a fo­gyasztóknak figyelmesen el kellene olvasniuk az egyes termékek csomagolásán fel­tüntetett tájékoztatót. „Nem csupán a termékösszetételre, de a gyártó megnevezésére is oda kell figyelni” - hangsúlyoz­ta Urban. 150 milliárd forintnyi fiktív kötvényt adhatott el a Quaestor- veszélyben a befektetők pénze Az eddigieknél is nagyobb az új brókerbotrány ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Magyarországon tovább dagad a brókerbotrány. Tegnap reggel a Magyar Nemze­ti Bank (MNB) a Quaestor pénz­ügyi szolgáltató tevékenységi engedélyét vonta vissza, miután hétfőn este a cégcsoport egyik tagja, a Quaestor Financial Hru- rira Kft. öncsődöt jelentett. Az MNB arról tájékoztatott, hogy 150 milliárd forintnyi fiktív köt­vényt bocsáthatott ki a cég, ame­lyek többségét kisbefektetőknek adták el, ezért felügyeleti biztost rendeltek ki a vállalathoz. A Quaestor cégcsoport széles körű pénzügyi szolgáltatóként van jelen a magyar piacon. Ked­vező megtakarításokat kínált magas kamattal kisbefektetők­nek, de kiderült, hogy a kibo­csátott értékpapírok fiktívek voltak. Tegnap a vállalat több fiókja előtt is kígyózó sorok áll­tak, pánikba esett befektetők próbáltak a pénzükhöz jutni. Azt azonban nem tudni, hogy hozzájuthatnak-e megtakarítá­saikhoz. A kérdéses kötvények esetén sem az Országos Betét- biztosítási Alap (ÓBA), sem a Befektetővédelmi Alap (BEVA) nem téríti meg az ügyfelek ká­rát, ugyanis ezek az értékpapí­rok nem tartoznak egyik alap védelme alá sem. Az elmúlt két hét alatt felpö­rögtek az események a magyar- országi pénzügyi szolgáltatók világában. Február 24-én derült fény arra, hogy a Buda-Cash Brókerház 100 milliárd forint­tal nem tud elszámolni, március 6-án pedig az MNB azt közölte, hogy részlegesen felfüggesztet­te a Hungária Értékpapír Zrt. tevékenységi engedélyét, és felügyeleti biztost rendelt ki az intézményhez. Windisch László, az MNB al- elnöke szerint a Buda-Cashnél és a Quaestornál az informati­kai rendszereket hamisították meg, míg a Hungáriánál kockás füzetes módszerrel csaltak. A Buda-Cash által kezelt vagyon (Képarchívum) 102 milliárd forint (amiről nem tudnak elszámolni: 40 mrd Ft a brókercég ügyfelei felé, 62 mrd Ft a DRB Bankcsoport felé), az ügyfelek száma 15 600 fő volt. Az MNB gyanúja szerint 90-100 milliárd forinttal nem tudnak elszámolni a brókercégnél. A csalás részben fiktív számlák létrehozásával és azokon vég­rehajtott tranzakciókkal, illetve az ügyfelektől kapott megbízá­sok nem teljesítésével történt. A Hungáriánál Windisch elmon­dása szerint szintén az ügyfelek engedélye nélkül nyúltak az ügyfélpénzekhez. Itt körülbelül 1 milliárd forint lehet a feltárt kár. Emellett a társaságnak volt egy kötvénykibocsátása is, ami­ből további 5-6 müliárd forin­tos kár lehet. A Quaestornál eddig arról volt szó, hogy nagyjából 60 mil­liárd forint értékben bocsátot­tak ki vállalati kötvényeket, amelyből 5-6 milliárd forint járt le, ezt a cég nem tudta kifizetni. Az MNB mostani feltárása vi­szont már azt mondja, hogy ezen a 60 milliárdos vállalati kötvénykibocsátáson felül volt még 150 milliárd forint fiktív kötvény is, amit a felügyelet tudta nélkül, illegálisan dobtak piacra. Vagyis a mostani gyanú szerint összesen mintegy 210 milliárd forintos csalásról lehet szó. (MTI, hvg, Pf.) Reformok nélkül búcsút inthetnek a pénznek Ultimátum a görögöknek összefoglaló Brüsszel. Az eurózóna pénz­ügyminisztereit tömörítő euró- csoport hétfő esti tanácskozásán a miniszterek mindössze har­minc percet szántak a görög helyzet megvitatására, arra ösz­tökélve Janisz Varufakisz görög pénzügyminisztert, hogy Athén minél előbb kezdjen mélyreha­tó, részletekbe menő egyezteté­seket az Európai Bizottsággal, az Európai Központi Bankkal (EKB) és a Nemzetközi Valuta­alappal (IMF). Gyakorlatilag egy ultimátum született: vagy megteszik a görögök a szükséges intézkedéseket, vagy szedhetik a sátorfájukat. Jeroen Dijssel- bloem, az eurócsoport elnöke a tanácskozást követő sajtótájé­koztatón kifejtette, hogy az el­múlt két hétben mindössze arról esett szó, hogy ki hol kivel és mi­lyen felállásban tárgyal, ez pedig „teljes időpocsékolás”, ezért az egyeztetéseknek e héten szer­dán, vagyis már ma meg kell kezdődniük. Ez utóbbival Gö­rögország is egyetértett. Az EU a reformok beindításához köti a második mentőhitel utolsó rész­letének kifizetését. A 7,2 milli­árd eurós összeg nélkül Görög­ország ismét a fizetésképtelen­ség szélére sodródhat, a pénzpi­acokról ugyanis nem tudja fi­nanszírozni működését, az adó­bevételek pedig január óta csök­kennek. Dijsselbloem ugyanak­kor a költségvetési tervezés erő­sítését, a bürokrácia leépítését és az adófegyelem növelését elő­irányzó terveket távolról sem látja tökéletesnek. „Szó sem le­het a mentőcsomag következő részletének folyósításáról meg­állapodás és a reformok végre­hajtása nélkül” - szögezte le az eurócsoport elnöke. Alekszisz Ciprasz görög kormányfő pén­teken találkozik Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével, hogy megbeszéljék a vitás kérdéseket. (TASR, MTI) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Nagy változás a bankkártyáknál Strasbourg. Elsöprő több­séggel fogadta el tegnap Strasbourgban az Európai Parlament azt az uniós jog­szabályt, amely egységes fel­ső határt szab a bankkártyás fizetésnél a kereskedőkre ki­vetett bankközi díjaknak az Európai Unióban. Ä nemzet­közi és a belföldi tranzakciók esetében is a pénzmozgás 0,2 százaléka lehet a maximális bankközi díj. A belföldi tranzakció esetében a sza­bály csak öt év múlva lép életbe, ám akkor a tagálla­mok 5 eurócentes felső korlá­tot is bevezethetnek. Az új szabályokra még a miniszte­rek tanácsának is rá kell bó­lintani. (MTI) Dráguló lakások Pozsonyban Pozsony. Az utóbbi bő egy évben a fővárosban újra meg­lódultak az ingatlanárak. Napjainkban egy 1 szobás la­kás átlagosan 60-63 ezer, egy 2 szobás 85-100 ezer és egy 3 szobás lakás 110-115 ezer euróba kerül - közölte Dani­ela Danihel Rážová, a BOND Reality igazgatója. Alig fél éve még 5000 euróval keve­sebbe kerültek a 3 szobás la­kások. Ružinov városrészben több mint 10%-kal, Ligetfa­lun mintegy 10%-kal lódul­tak meg az árak. (só) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,7128 Hl Lengyel zloty 4,1368 n Cseh korona 27,285 Magyar forint 307,92 n Horvát kuna 7,6153 ľB Román lej 4,4465 n Japán jen 130,29 Q Svájci frank 1,0703 Kanadai dollár 1,3566 1 USA-dollár 1,0738 a VETEL - ELADAS BANK IK2MII CSEH KORONA FORINT Sberbank 1,12-1,05 28,07-26,44 319,19-291,70 OTP Bank 1,13-1,04 28,45-26,05 318,61-291,75 Postabank 1,12-1,05 28,21-26,30­Szí. Takarékpénztár 1,12-1,05 27,99-26,44 319,08-291,59 Tatra banka 1,12-1,05 28,08-26,45 317,50-293,38 ČSOB 1,11-1,06 , 27,96-26,57­Általános Hitelbank 1,12-1,05 28,08-26,45 319,27-291,78 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) pénteken ikárda! Március 13-án, feltűzkető kokárda! Keresse az újságárusoknál! Ez a lap jár Önnek!

Next

/
Thumbnails
Contents