Új Szó, 2015. március (68. évfolyam, 50-75. szám)
2015-03-11 / 58. szám, szerda
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2015. AAÁRCIUS 11. www.ujszo.com RÖVIDEN Gombaszögi hetijegy egy euróért Krasznahorkaváralja. Jelképes 1 euróért válthatnak bérletet a Gombaszögi Nyári Táborba azok, akik tavaly ellátogattak a rendezvényre, és rá tudnak beszélni két új táborozót a részvételre. Előbb a két új érdeklődőnek kell online megvásárolnia a hetijegyét a hamarosan induló jegyelővételi felületen. Itt meg kell adni a tavalyi résztvevő emailcímét. Az adatok ellenőrzését követően a veterán táborozó már szimbolikus áron juthat bérlethez az idei július 14-20. között zajló táborba. Az akció május 31-ig tart, a részletek és a feltételek a tábor honlapján találhatóak (www.gombaszog.sk). (k) Elhunyt A Simpson család egyik atyja Los Angeles. 59 éves korában, vastagbélrákban meghalt Sam Simon, A Simpson család (The Simpsons) című nagy sikerű amerikai rajzfilmsorozat egyik alkotója és számos más tévésorozat munkatársa. Már 23 éves korában kreatív producere volt a Taxi című sorozatnak. Dolgozott a Cheer- sen és a Tracey Ullman Show-ban is, ahol először jelentek meg a Simpson család karakterei. 1989-ben Matt Groening- gel és James L. Brooksszal indította útjára a rajzfilmsorozatot. Ö válogatta ki az írói stábot, és az első négy évadban maga is számos epizódot írt. 2012-ben diagnosztizálták nála a rákot, az orvosok akkor három-hat hónapra becsülték az életkilátásait. A The Associated Press hírügynökségnek adott 2013-as interjújában elmondta, hogy vagyonát - amelyet a média százmillió dollárra becsült - jótékonysági célokra akarja fordítani. Haláláról értesülve Matt Groening Simon „fenomenális tehetségét, intelligenciáját és agyafúrt humorát” méltatta, Brooks pedig „a legnagyobbak egyikeként” emlékezett kollégájára. (MTI, juk) Az OPUS Könyvek sorozat két újabb darabja Kettős könyvbemutató sok szerzővel A szerző nem próbálja egyetlen, kikezdhetetlen igazságként felmutatni az általa felvázolt históriát Az a bizonyos hat és fél év SIMON ATTILA Dunaszerdahely. Ma 18 órától az Arthe Caféban (Vállalkozók Háza, Kukučínova 459.) mutatja be a Szlovákiai Magyar írók Társasága az OPUS Könyvek sorozat két új darabját. A Költészet és... című antológia tizenhat szerzője tizenhat különböző aspektusból vizsgálja a lírát mint műfajt. Különösen érdekesnek ígérkezik Csehy Zoltán Költészet és opera, H. Nagy Péter Költészet és asztrofizika, Sz. Molnár Szilvia Költészet és vizualitás, Mizser Attila Költészet és teremtés, illetve Hegedűs Norbert Költészet és dark fantasy című tanulmánya. A ma este bemutatásra váró másik tanulmánykötet Közelmúlt címmel jelent meg, és tizennégy szerző, köztük Tóth László, Németh Zoltán, Bárczi Zsófia, Beke Zsolt és Jitka Rožňová egy-egy írását tartalmazza. Az est vendége Csanda Gábor, a kötetek szerkesztője, akivel Vida Gergely költő, az OPUS folyóirat szerkesztője beszélget, (juk) Hiánypótló munka Simon Attila Magyar idők a Felvidéken című kismonográfiája: viszonylag szűk terjedelme dacára hasonló ívű, a szélesebb közönségnek is szóló összegzés az adott korszakról mindeddig nem született. LAKATOS KRISZTINA Túl a témaválasztáson, a szerző vitathatatlan érdeme, hogy maximálisan árnyaltan rajzolja meg annak a hat és fél évnek a képét, amelynek nyitányát az első bécsi döntés, majd a díszkapuk alatt bevonuló magyar államhatalom jelentette, zárlata pedig egybeesett a második világháború végével. Konfliktusokkal teli és megítélésében is problémás időszak 1938-1945 a szlovákiai magyarok szempontjából. A legnyilvánvalóbb tanulsága talán az, mit jelenthet rövid húsz év egy közösség történetében. Bármennyire is átmenetinek tartotta a trianoni határokat a Csehszlovákiához került nemzetrész, bármennyire is korlátosnak tekintette a kisebbségi létet, az új állam mégis a társadalmi modernizációt jelentette a számára, s innen nézve a visszacsatolás felett érzett nemzeti lelkesedést bizonyos értelemben felülírta a neobarokkos, urambá- tyámos úri Magyarországgal történt találkozás számos szempontból kiábrándító valósága. Az akkor élesben megmutatkozó értékrendbeli (hangsúly) különbségek, az ambivalens érzések - ahogy ennek számos példája él nemzedékről nemzedékre hagyományozód- va a kollektív emlékezetben - hordozták azt a tapasztalatot, amelynek alapján a szlovákiai magyarok énképének egyik meghatározó elemévé vált a „magyarok vagyunk, de nem egészen olyanok” élmény (még ha nem is kívánjuk abszolutizálni ezt a tételt). Vélhetőleg részben ez az oka, hogy a szlovákiai magyarság történetében a „magyar idők” mind ez ideig a kibeszéletlen fejezetek közé tartoznak. S hogy miként látja mindezt a szerző? A Felvidék visszainteg- rálása nem volt sikertörténet, ugyanakkor természetes, hogy az emlékezetben elsősorban a nehézségek ragadtak meg, míg a működő dolgokról ritkábban születtek feljegyzések; a gondokat messze felülmúlták az előnyök, az öröm, „hogy a csallóközi, gömöri vagy kassai ember ismét magyar állampolgárrá vált” - írja előszavában Simon, majd a visszacsatolt területek történetének válogatott fejezetein vezeti végig olvasóit. Önmagában az is meggyőző teljesítmény, milyen terjedelmes ismeretanyag fér el alig 250 oldalon. A szerző világosan, logikusan tárgyalja egyebek mellett az első bécsi döntéshez vezető folyamatot, az arbitrázsterületek birtokba vételét, az új köz- igazgatás megszervezését, a korábbi szlovenszkói magyar politikai képviselet útkeresését, prioritásait és súlyát a megváltozott helyzetben, a társadalmigazdasági kérdések sorát (nem utolsósorban a földkérdést). Éppolyan tanulságosnak tartja megosztani a sportélet helyzetét, mint azt, mit hozott 1938-1945 a Felvidék metropoliszának megálmodott, sok- nemzetiségű, többes identitású Kassa életében. Simon Attila nem használ kozmetikai kisol- lót: fontosnak tartja elmondani azt is, milyen helyzetben találta magát a visszacsatolt terület nem magyar lakossága, vagy hogy miképpen jelentek meg az antiszemita hangok a felvidéki közbeszédben és mi történt a mózeshitű magyarokkal. A kötet legizgalmasabb vonása mégis az, hogy Simon az általa felvázolt históriát nem próbálja egyetlen, kikezdhetetlen igazságként felmutatni. Könyvét kaleidoszkópszerűen rakja össze (vagy talán még pontosabban: rakja ki), és arra kényszeríti olvasóit, hogy folyamatosan, előítéletek nélkül kövessék többszintű fókusz- és nézőpont- váltásait: igen, ez tény, de ha egy picit arrébb állunk és onnan nézzük, már változott is a kép... Egy-egy téma feldolgozásakor az alapvető tényanyagon túl forrásokat idéz, groteszk epizódokat emel ki, sztereotípiákat és általánosításokat jár körül. Ha szükséges, a felvidéki magyar szemszögből azonnal képes az anyaország „magyar nagy- politikájának” perspektívájába, ahol pedig az indokolt, a (cseh)szlovák fél nézőpontját is felvillantja, vagy éppen nemzetközi kontextusban értelmezi az eseményeket. Minden jó írás alapvető ismérve, hogy az olvasó sokkal többet is szívesen venne belőle. Mi most bizakodva tekintünk a jövőbe, remélve, hogy ez a jelen formájában valahol a tudományosság és az ismeretterjesztés határmezsgyéjén mozgó, egyszerre igényesen és közérthetően megírt munka előfutára lehet és későbbi nagymonográfiának. Addig pedig örülünk annak, ami van: mertnemkevés. Simon Attila: Magyar idők a Felvidéken 1938-1945. Az első bécsi döntés és következményei. Jaffa Kiadó, Budapest, 2014.247 oldal. A Pozsonyban a Film Europe és a Mladosť moziban holnaptól március 18-ig tartó szemlén Volker Schlöndorff és Jean-Luc Godard munkája is szerepel A francia filmek színe-javát kínálja a Creme de la creme TALLÓSl BÉLA A pozsonyi Francia Intézet és a Film Europe Media Company másodszor rendezi meg a francia filmek színe-javát kínáló Creme de la creme szemlét, melyet március 12. és 18. között tartanak az ország több városában. Pozsonyban a Film Europe és a Mladosť mozi vetíti majd a francia filmeket. Kassán a Kaszárnya-Kultúrpark, Nyit- rán pedig a Tatra klubmozi ad otthont a francia filmhétnek. Idén három szekcióban kínálja a francia mozi legjavát a Creme de la creme. Az Aktualitások szekció olyan produkciókat tömbösít, melyek az elmúlt évben készültek - közülük kettő (a Sils Maria felhői és A küzdők) a közelmúltban kapott színészi alakítás kategóriában Caesar-díjat. Volker Schlöndorff ismét második világháborús témához nyúlt Az utolsó éjszaka Párizsban című drámájával. 1944 augusztusában játszódik a történet. A német csapatok meggyengültek, a szövetségesek fokozatosan törnek előre. A többgenerációs katonai család sarja, Dietrich von Choltitz tábornok azt a feladatot kapja, hogy a legfontosabb épületeiben és hídjainál aláaknázott Párizst robbantsa fel. Nagy dilemma előtt áll: áldozza fel magát és családját vagy rombolja le Párizst? Thomas Cailley A küzdők című filmje négy díjat szerzett Cannes-ban. A fiatalokról fiatalos hangnemben készült romantikus vígjáték főhőse, a tinédzser Amaud nyáron a család asztalosműhelyében dolgozik. Itt ismerkedik meg Ma- deleine-nel, akinek magabiztossága egyszerre lenyűgözi és rabul ejti a fiút. Amikor a lány katonai kiképzőtáborba megy, Amaud is követi őt, és szenzációs kalandokat élnek meg. A szerelem mint tökéletes bűntény című francia-svájci thriller főszereplői, Marc (Mathieu Amal- ric) és Anna (Maiwenn) (Fotó: Film Europe Media Company) Arnaud Larrieu és Jean-Ma- rie Larrieu rendezők A szerelem mint tökéletes bűntény című francia-svájci thrillere hitchcocki izgalmakat ígér. A történet a francia-svájci határ hegyei között játszódik. A hófedte gyönyörű környezet nagyszerű hely arra, hogy bűntények bizonyítékait örökre elfedje. Marc (Mathieu Amalric) írásművészetet oktat az egyetemen, és bolondul a nőkért. Fiatal hallgatóját, Barbarát is behálózza. Első közös éjszakájuk után a lánynak azonban nyoma veszik. A férfit felkeresi Barbara nevelőanyja, Anna (Maiwenn), és nyomozni kezd a lány után. Kutakodása nyomán egyre rejtélyesebb dolgok kerülnek felszínre. Több film igazi sztárparádéval hódít. Benoit Jacquot Velencében bemutatott Három szív című munkájában Charlotte Gainsbourg, Chiara Mastroi- anni és Catherine Deneuve játékának örülhet a néző. Olivier Assayas rendező Sils Maria felhői című filmjében Juliette Binoche egy színésznőt alakít, aki asszisztensével (Kristen Stewart) Sils Maria hegyei közé, az Alpok eldugott szegletébe utazik szöveget tanulni. Az igényes filmek kedvelőinek a francia új hullám nagy öregje, Jean-Luc Godard 3D-s kollázsát, a mozgóképet búcsúztató Godard: Búcsú a nyelvtől című alkotását kínálja a Creme de la creme.
