Új Szó, 2015. február (68. évfolyam, 26-49. szám)
2015-02-28 / 49. szám, szombat
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2015. FEBRUÁR 28. www.ujszo.com Csirkefej slam Komárom. Slam poetry versenyt hirdet a Komáromi Jókai Színház és a Slam Poetry Felvidék csapata. A téma Spiró György Csirkefej című darabja, amelyet a színház januárban mutatott be. A versenyt március 6-án rendezik meg a komáromi Révben, 19 órai kezdettel. Vendégek: Pion István, Gábor Indiana Tamás, Bárány Bence és Laboda Róbert, azaz a műfaj nagyágyúi. Az est folyamán lesz open mic lehetőség is, azaz három perc erejéig bárki mikrofont ragadhat a közönség soraiból, akinek van szövege, illetve elég bátorsága. A versenyt Big Dilemmaz afterparty zárja Dilemmával és Arimmal, akik funk, hiphop és liquid drum and bass szetteket mixelnek. Információ és regisztráció: forgacs.attila @jokai.sk. (juk) Orgonakoncert Pozsonyban Pozsony. A Szlovák Filharmónia Orgona szólóhangversenyek II. sorozata keretében Magyarország egyik legkiemelkedőbb orgonaművésze, Pálúr János lép fel holnap Pozsonyban. Műsorán Mendelssohn, Antalffy-Zsiross, Duruflé művei és Kodály Adagio című művének orgonaátirata szerepel, valamint improvizációk 16. századi témákra. A koncert 16 órakor kezdődik a Szlovák Filharmónia épületében, a Pozsonyi Magyar Intézet szervezésében, (k) Partnerség született Budapest. A Hangszeresek Országos Szövetsége és a magyar nyelvterületek könnyűzenei tehetségeket gondozó rendszere, a KÖ- TEG partnerséget hozott létre a hangszeren játszó fiatalok számára, tehetséggondozó programok működtetése céljából. A KÖTEG tagjainak sorában a Kárpát-medencében működő összes fontos tehetségkutató szervezet fesztiválja megtalálható Székelyudvarhelytől Sopronig. Az Öröm a zene programban 16 tehetségkutató vesz részt. Hazánkból a Szlovákiai Magyar Zenészek Egyesülete, a Tumultus Polgári Társulás (és ezáltal a perbetei Tumultus Fesztiválon megrendezésre kerülő Szlovákiai Magyar Amatőr Zenekarok Szemléje) is tagja lett a KÖTEG-nek. A tehetségkutatók győztesei a Budapest Music Expo keretében megrendezett döntőn versenyezhetnek. (k) Alice Rohrwacher olasz rendezőnő Cannes-ban díjazott Csodák című filmdrámáját idehaza a klubmozik vetítik A cannes-i fesztiválon tavaly a zsűri nagydíját kapta Alice Rohrwacher rendező Csodák című, olasz, svájci és német koprodukcióban forgatott és mély szociális érzékről tanúskodó drámájáért. A film egy eldugott délolaszországi településre vezeti el a nézőt, és egy zord körülmények között élő, többgyerekes család mindennapi megélhetésért folytatott küzdelmét mutatja be. TALLÓS1 BÉLA A film fejlődéstörténet; a kamasz Gelsomina (Maria Alexandra Lungu) fejlődéstörténete. Ő áll a középpontjában annak a változásnak, amely egy forró nyáron megy végbe a meghaladott értékrend szerint, letűnt világban élő család életében. Rés a közösséget védő pajzson A német származású apa, Wolfgang (Sam Louwyck) elszigetelt birodalmat épített ki maga körül, távol a lakott területektől, tévé és telekommunikációs eszközök nélkül. Abban bízik, hogy az általa megteremtett elzárt kis szigeten feleségével és négy kiskorú lányával túlélhetik a világvégét. A kiöregedett hippi lazaságával vezeti birodalmának alapját, bioméhészetét, és vele együtt azt a kis műhelyt, amelyben a mézet feldolgozzák. Az apa félti a lányait a modem élet túlkapásaitól, ezért elzárja őket a világ elől, és Elzárva egy letűnt világban Lepusztult, mindentől elzárt vidéki tanyán várja a világvégét a sokgyerekes család (Fotó: ASFK) FILMKOCKA Csodák » Eredeti cím: Le meraviglie ■ Szlovák cím: Zázraky ■ Színes olasz-svájci-német filmdráma, 110 perc, 2014 ■ Rendező: Alice Rohrwacher ■ Forgatókönyvíró: Alice Rohrwacher ■ Operatőr: Héléne Louvart ■ Szereplők: Alba Rohrwacher, Maria Alexandra Lungu, Sam Louwyck, Sabine Timoteo, Agnese Graziam, Monica Bellucci szigorral, régimódi szellemben neveli őket. Mi több, úgy hajtja és dolgoztatja őket a méhészetben, mintha fiúk lennének. A legnagyobb teher legidősebb lányára, Gelsominára nehezedik - ő helyettesíti az apát, ha annak valamiért a közeli lakott településre kell mennie. Ezt a zárt kommunát azonban kétfelől is megzavarják a külső tényezők. Egy nevelőintézetből - valamiféle határokon átnyúló ifjúsági rehabilitációs program keretében - német kamasz fiút helyeznek el a családnál, akit zárkózottságából csak Gelsomina tud kimozdítani. A fiú csak felé nyit, s neki árul el titkokat az ő távoli, idegen világáról, amelyben bűnözésre kényszerült (ezért került nevelőintézetbe). A másik rést ezen a kommunán a nagyvárosból érkezett tévések ejtik, akik egy show-t készítenek elő. A lánytestvérek a tanyájukhoz közeli tengerpartról egy számukra tiltott, titkos ösvényen elindulva paradicsomi környezetbe jutnak. Oda, ahol a stáb külső felvételeket készít a kistermelőknek kiírt, Falusi csodák című televíziós vetélkedőhöz. Két ellentétes világ ütközése Gelsomina itt szembesül azzal, hogy másként is lehet élni, nem csak úgy, ahogyan ők, akik elszigeteltségük miatt szinte semmit sem tudnak a civilizációról. A lány szeme előtt ütközik meg a két világ: civilizációtól távoli életük és a tévéforgatás során feltáruló, civilizációs túlkapásokkal megfertőzött fogyasztói életstílus. (Mellbevágó a két véglet együtt szerepeltetése.) A két hatásra - vagyis hogy a német fiú és a tévések megbolygatják az apa által őrzött zárt világot - kezdenek felbom- lani azok a szigorú szabályok, amelyek eddig összetartották a családot. Gelsomina - miután megismerkedik a show műsorvezetőjével, a titokzatos Milly Catenával (Monica Bellucci) - rádöbben, hogy milyen lehetőségei vannak a modern világban, ha kilép a rákényszerített „rabszolgasorból”. Gelsomina engedelmes kislányból hirtelen lázadó felnőtt lesz, aki saját útját akarja járni. A lány sorsával, fejlődéstöréne- tével Alice Rohrwacher rendezőnő azt mutatja meg, hogy nem járható út a világból való kivonulás, a civilizációs és a fejlődés előli elzárkózás. Egyben elgondolkoztat a televíziós show-k hatásán is. Azon az illúzión, amit kínálnak, s amely (köz) ízlést és személyiséget formál. A Csodák elgondolkoztató, szép lassú, lélekelemző művészfilm bonyolult családi, emberi viszonyokról. A lemezboltok napját a bakelitlelőhelyek megmentésére találták ki Amerikában, ma már 30 Országban rendezik meg Dave Grohl rockzenész egy évre nagykövet lett „A K-Tel Blockbuster 20 című válogatás volt az a lemez, amely megváltoztatta az életemet, és arra sarkallt, hogy zenész legyek" - meséli Dave Grohl (Fotó: The Rolling Stone) JUHÁSZ KATALIN Számos érv szól amellett, mennyivel jobb bakelitlemezről zenét hallgatni, mint bármilyen más hanghordozóról. Mégis, lassan két évtizede különcnek számítanak azok, akik még mindig vesznek ilyen lemezeket. A lemezboltok napját (Record Store Day) a még működő bakelitlelőhelyek megmentésére találták ki Amerikában. Hagyományosan április harmadik szombatján rendezik, idén 19-ére esik. Erre a napra számos ismert előadótól jelennek meg bakelitlemezek ritka felvételekkel, valamint CD-k korlátozott példányszámban. A boltok akciókkal, minikoncertekkel, DJ-k szerepeltetésével is igyekeznek becsalogatni a vevőket. Világszerte több mint harminc ország mintegy ezer boltjában szerveznek programokat. A kezdeményezés az USA- ból indult, az első lemezboltok napját a Metallica nyitotta meg 2008-ban egy San Francisco-i boltban. Az idei Record Store Day nagykövete Dave Grohl, a Foo Fighters frontembere, a Nirvana egykori dobosa. A www.recordstoreday.com honlapon közzétett üzenetében Grohl azt írja, hogy a virginiai Springfieldben, ahol felcseperedett, a lemezboltok mágikus, misztikus helyek voltak számára. Ott költötte el fűnyírással keresett pénzét és ott töltötte minden szabad idejét. „Órákon át böngésztem, minden borítót megvizsgáltam, minden információt elolvastam a tasakokon, és kerestem azokat a zenéket, amelyek inspirálnak, hozzám szólnak vagy pusztán segítenek megszöknöm a valóság elől. Ezek a helyek lettek a templomaim, a könyvtáraim, az iskoláim. És nem tudom, mi lett volna belőlem nélkülük.” A rendezvénysorozat tavalyi nagykövete Chuck D, a Public Enemy tagja volt, tavalyelőtt pedig Jack White rockzenész szólt arról, mi a különbség a letöltés és a tapintható hanghordozó között: ,A méret, a forma, a szag, a textúra és egy bakelit- lemez hangzása - hogyan magyarázod el a tiniknek, akik nem értik, hogy ez sokkal nagyobb zenei élmény, mint egy klikkelés az egérrel? Kelj fel a fenekedről, ragadd őket karon és cipeld el a boltba. Adj egy lemezt a kezükbe, illesszék ők a tűt a barázdába. Akkor megtudják.” Magyarországról idén három budapesti bolt, valamint egy internetes lemezáruház csatlakozott a kezdeményezéshez. Szlovákiai résztvevőt nem találtunk a hivatalos honlapon. Börzék azonban nálunk is vannak, főleg a nagyobb városokban, több-kevesebb rendszerességgel. Ezeket elsősorban gyűjtők, illetve nosztalgiázni vágyók látogatják. Valódi ritkaságok azonban inkább az interneten bukkannak fel, vagyis az adásvétel a kis boltokból átköltözött a világhálóra. Viszonylag rövid keresgélés utániehet itt találni 150 euróért kínált Depeche Mode-lemezt, az ötvenes években kiadott soul-kislemezeket 300 euróért, ugyanennyiért orosz kiadású Beatles-kalózle- mezt, vagy a hetvenes években Japánban megjelent Queen-ba- kelitet240-ért. A gyűjtők és a kereskedők, azaz korunk megszállott csodabogarai persze nem naivak. Jól tudják, hogy a bakelit sosem fog visszatérni a mainstream zenepiacra, az idő előrehaladtával egyre inkább különlegességgé, nehezen beszerezhető kuriózummá válik. A világ amúgy is arrafelé halad, hogy lassan, de biztosan elfogynak a környezetünkből a tárgyak: a hanglemezek mellett a videokazetták és a DVD- k, majd lassan a könyvek is hiányozni fognak a 21. századi nappalikból.
