Új Szó, 2015. február (68. évfolyam, 26-49. szám)
2015-02-23 / 44. szám, hétfő
www.ujszo.com egészség ■ 2015. február 23. GYÓGYHÍREK 11 ről jön. Egy-egy ember viselkedéséÉtke leaven az orvossága Csökkentse a koleszterinszintjét! A magas koleszterinszint egyik legjobb terápiás kezelése az étrend megváltoztatása. Ha ön is hasonló problémákkal küzd, kövesse az alábbi egyszerű tanácsokat, eredményei meglepően gyorsan fognak javulni. óriási hazugság. Az alapos megtisztuláson átesett emberek súlya rendeződött, és egészen más formát öltöttek Marad a tiszta, egészséges test, a gondolkodásmód megtisztul és átalakul. • Ha másért nem, talán a fogyás miatt olyan népszerű az utóbbi időben ez a fajta táplálkozás? A fogyás, mint olyan, nem létezik. Arról van szó, hogy a test keresi eredeti formáját. Ha jó minőségű táplálékot kap, egyedül is saját formájára „programozódik át”. Nincs jogunk ebbe a folyamatba beavatkozni. De tudja, milyen a gyakorlat: tele vagyunk salakanyaggal, és mi akarjuk a formát diktálni. Még az örökletes tulajdonságok ellen is vétünk Az ember az egyedüli lény, amely túltáplálja magát. Egy állat sem csinálja ezt. A normális állat pontosan annyit eszik, amennyire szüksége van, sem többet, sem kevesebbet. Az sem jut egy állatnak sem az eszébe, hogy az ételt megfőzze, viszont tudni kell, hogy a növényevő állatok élnek a legtovább és ők a legerősebbek • Sokan a nyers étkezés nagy hátrányának tartják, hogy lehetnek benne kórokozók, amelyeket viszont főzéssel könnyen meg lehetne semmisíteni... Az egész probléma épp a már említett salakosodásban van. Hangsúlyozni kell, hogy a vírusok és baktériumok azért vannak, hogy lebontsák a halott anyagokat, hogy azok ne halmozódjanak fel. Bolygónknak ez a védő ciklusa állandóan kell hogy működjön, ez a környezetvédelem. Ha valakinak szervezetébe évente 40-45 kg méreganyag kerül, ott olyan környezet alakul ki, ahol a mikrobáknak azonnal működésbe kell lépniük, hogy a halott dolgokat lebontsák, és hogy segítsenek a szervezetnek túlélni ezt a helyzetet. A tiszta, méreganyagmentes szervezetben a vírusok és paraziták nem tudnak megélni, mert nincs megfelelő élelem számukra. Ők a holt anyagokon élősködnek, nem pedig az élőn. Ez a lényege az egész folyamatnak, de sajnos ezt még nem mindenki értette meg. Sokan túltáplálják magukat, s tele vannak halott anyagokkal. Ezután jönnek a vírusok és baktériumok, amelyek szeretnék megtisztítani a szervezetet, de az ember antibiotikumot vagy más anyagot vet be. Ezzel leállítja a természetes öntisztító folyamatot. Ez egy ördögi kör, amely az egyén hibájából indul el, aki a toxicitást normálisnak tartja, a segíteni akaró mikroorganizmusokat pedig nem kívánatosaknak. Az állatok miért kapnak csak nagyon ritkán vírusos és bakteriális fertőzést? Csaknem egész életükben egészségesek, s amikor megbetegszenek, elpusztulnak. A csorda nem vár a betegre, senki nem főz neki teát, nem gondozza. Vagy gondoskodik magáról, és azt eszi, amit kell, vagy elpusztul. Érdekes, hogy az ember által nem degenerált állatok - kölyökko- ruktól eltekintve - egész életükben ugyanúgy néznek ki. Csak az emberen látszik a kor. Ez tulajdonképpen az étkezés okozta degenerációnak a következménye. Azok, akik gondoskodnak magukról, egészségesen táplálkoznak, kevesebb salakanyagot visznek be szervezetükbe, fiatalabb- nak néznek ki. Az öregedés valójában a gondolkodás, a helytelen táplálkozás és a mozgáshiány következménye. Valójában a gondolkodásra is a táplálkozás hat. Ha a szervezet sok salakanyagot tartalmaz, a gondolkodás is „mérges” lesz. Ha a test tiszta, nagy a valószínűsége, hogy a gondolkodás sem lesz negatív, mert a méreg belülnek megváltozását gyakran a szervek károsodása okozza. A hagyományos kínai gyógyászat szerint ha valaki sokszor mérges, valószínűleg a mája nem egészséges, a félelem pedig a vese károsodását jelezheti. • Melyek a legismertebb salakképző élelmiszerek? Minden élelmiszer, amely már elfogyasztása előtt is „halott”, a szervezetben is ilyen marad. Ez általános szabály. Az állat nem főz meg semmit, több millió éve senki semmit nem főzött. Ön szerint logikus, hogy a kertben kitermeljük a vitamint, majd pedig a konyhában 100 C-fokos vízbe dobjuk? Elpusztítjuk a zöldséget, aztán megyünk a gyógyszertárba vitamint vásárolni? Véletlenül ezzel nem drágítjuk meg az ételt? • A nyers étkezés minden előnye ellenére nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy néhány élelmiszerből épp a főzéssel oldódik ki fontos tápanyag. Például a paradicsom fontos, zsírban oldódó antioxidánsáról, a likopenről van szó, amely fontos szerepet játszik számos betegség megelőzésében... Ha valaki változatosan táplálkozik, akkor a likopent más ételből is ki tudja vonni a szervezet, hiszen nem csak a hőkezelt paradicsomban található. Ha élő - ismédem - változatos ételt fog fogyasztani, a tápértékek teljes skáláját biztosítja a szervezetnek. Ugyanúgy, ahogyan az állatok vándorolnak és új legelőket keresnek, az embernek is változatosan kell táplálkoznia. • Fontos, hogy étlapunkon hány százalékot tesz ki a nyers koszt, hogy a kedvező hatást elérjük? Épp ezt próbálom a környezetemben lévőkkel meghatározni. Semmi esetre sem szabad azonnal átállni a teljes nyers étkezésre. Én nyolc évig szoktattam a szervezetemet, de ez nem szabály. Az a fő, hogy az éda- pon mindig legyen nyers étel. Mind a főtt, mind a nyers étrendben sok kárt tud okozni az ételek rossz kombinációja. • Ön szerint milyen a jó kombináció? A hús-burgonya például rossz. A krumpli tudniillik biokémiai szempontból cukor, keményítő, a hús pedig állati fehérje. Teljesen logikádan, hogy a húst és a cukrot egyszerre fogyasszam. Minden élelmiszer emésztési ideje más. Ha egyszerre esszük a különböző emésztési idejű ételeket, romlik az emésztés, kimerítjük a szervezetet a nem jó kombinációval. • Vagyis az osztott étkezés a jó? Inkább azt mondanám: az ésszerű étkezés. Az a fontos, hogy ne tegyek olyan ételt a tányérra, amely meghosszabbítja az emésztés idejét. Az ösztön étkezés részleges megoldásnak, köztes állomásnak tekinthető. Természetesen nem fejezi ki az egészséges táplálkozás lényegét, de hatására legalább a salakanyagmennyiség kisebb. A cukorról mondok még egy dolgot. Amikor cukor kerül a vastagbélbe, jó táptalajt teremt a gombák szaporodáshoz. Ezek rendkívül szívós mikroorganizmusok, amelyek mérgeket termelnek, s amelyek alapot jelentenek a betegség, például a rák kialakulásához. Gondoljunk arra, hogyan működik a természet: ha a magot megfőzöm, elültetem, valószínűleg nem nő ki. Tehát ha élni akarok, minél több élőt kell fogyasztanom. • Kezdjünk hát méregteleníte- ni, de hogyan? Elsősorban lassan és komplex módon. Minden a belekben kezdődik, ahöl az emésztés melléktermékei rakódnak le. Érdekes, hogy a tisztátalan fogsor miatt még nem halt meg senki, de a salakanyaggal teli belek miau már igen. A többrétegű salakanyag lassan erjedni kezd, a felszabaduló mérgek bekerülnek a nyirokrendszerbe és a vérbe, az ember rosszul érzi magát. Ezért fontos az alapos béltisztítás. Több méregtele- nítési módszer van, de az a lényeg, hogy a mérgeket lassan és fokozatosan kell kihajtani. Meg kell teremteni a sejtregeneráció feltételeit és fel kell készíteni a testet az egészséges étel befogadására. • Még a kitartó és fegyelmezett embernél is előfordul, hogy bizonyos idő után hiányoznak a nem túl egészséges, de ízletes ételek. Mit tanácsolna neki, mit tegyen, hogy az egészséges táplálkozás önként vállalt eredeti útján maradjon? Nem tanácsolok semmit, de fontosnak tartom elmondani, hogy az emberiség nagy része két kis ízlelőmirigy fogságában él. Ok még a régi szoftver szerint dolgoznak, és ez az íz. Emeri ugye a mondást: „miért ne ehetném meg, hiszen olyan jó”... Tehát nem egészséges, hanem jó. Mintha a zöldség és a gyümölcs nem lenne jó. A temetőben járva sokszor gondolok arra, hány olyan ember nyugszik ott, aki szerette az ízletes ételeket, de nem énékelte az életet, túl sokat evett, megbetegedett és a két ízlelőbimbó miatt halt meg. Sokszor megrémiszt, hogy ezek az ízlelőbimbók mennyire halálosak. Nem tanítottak meg bennünket arra, hogyan használjuk őket. Az ízlelést nem önpusztításra és szenvedésre kaptuk. Pedig az íz védelemre van, arra, hogy ne együnk romlott ételt! Az ízlelőmirigyek tökéletesek. Ugyanúgy tudjuk ízlelni a kolbászt, más toxikus vagy főtt ételt, mint a nyerset. Csak tudatosítani kell: az íz univerzális, s amilyen képzetet alakítok ki, azt fogom érezni. Javaslom: az ízlelő szoftvert az egészséges táplálkozás szellemében változtassuk meg! • Válaszai alapján már felesleges szót fecsérelni a nyers táplálkozás részarányára... így van. Nem kell rabszolgamódon az arányokhoz ragaszkodni, fontos, hogy megfelelően táplálom-e a szervezetemet, fáradt vagyok-e vagy nem, van-e túlsúlyom, van nincs, jól működik-e az agyam, vagy csak kínlódik. Ha állandóan fáradt, a szervezet rossz állapotát jelzi, vagyis hogy túl sok a szervezetben a salakw Hagyjuk abba testünk állandó figyelését, ne keressük folyton, hogy mi fáj. anyag. Méregteleníteni, táplálni kell a szervezetet, mozogni és egészségesen gondolkodni. Ehhez korrigálni kell a korábbi viselkedést. Tudatos lényként szelektálnunk kell az ételt, de mindent meg kell adni a szervezetnek. Az egészséges, élő étel fogyasztásával a szervezetet elegendő táplálékhoz juttatja, aminek a jutalma az életöröm, az életkedv, a nemes célok kitűzése. Hagyjuk abba testünk állandó figyelését, ne keressük folyton, hogy mi faj. Hiszen nem jajgatni és arra jöttünk erre a világra, hogy állandóan orvoshoz futkossunk, hanem azért, hogy örüljünk és élvezzük a fájdalommentes napokat. Hogy tíz gondolatunk közül kilenc az örömről, egy pedig a problémáról szóljon, nem pedig fordítva. Végig kell járni a megtisztulás útját, hogy a mennyországba jussunk. Kitérés, rövidítés nincs. Azt is mondhatnánk, hogy a mennyországba a poklon át vezet az út. Kovács Ilona A magas koleszterinszint kialakulása sok mindennel összefüggésbe hozható. Lehet örökletes faktor, de nagyban hozzájárul a feszült, stresszes, mozgásszegény életmód és a helytelen táplálkozás is, ami nehéz, zsíros ételekben gazdag, míg könnyű zöldségekben, gyümölcsökben és rostdús gabonákban szegényes. Ha táplálkozásunk mérlegét sikerül egy kicsit helyrebillenteni, és az emésztést, valamint a szív- és érrendszert támogató zöldségekből, gabonákból, gyümölcsökből több kerül abba a bizonyos serpenyőbe, máris sokat tettünk egészségünk érdekében. Az első lépések Ha fejben sikerült meghoznunk a döntést szokásaink megváltoztatásáról, ne hagyjuk, hogy a gyakorlatban bukjunk el. Ezért összeszedtünk néhány könnyen követhető tanácsot, amelyek megadhatják a kezdő lépést a koleszterinszint csökkentéséhez. • nem kell teljesen lemondanunk a zsírokról, de ne fogyasszunk napi 50-60 grammnál többet belőlük • elsősorban telítetlen zsírokat fogyasszunk, melyek jót tesznek a szív- és érrendszernek. Ennek érdekében fogyasszunk olajos magvakat, csonthéjas gyümölcsöket, olívaolajat, lenmagolajat és avokádót. Az olajos magvakból mindig csak egy maréknyit fogyasszunk naponta. • kerüljük a készételeket, melyek sokszor felesleges zsírokat tartalmaznak. Az ételeket ne bő olajban süssünk, inkább grillezzük vagy tegyük tepsiben a sütőbe. Mindkét módszerhez csak kevés zsiradék használata szükséges. • a salátát hidegen sajtolt olajokkal és balzsamecettel locsoljuk meg a kész salátaöntetek helyett • a túlzott sófogyasztás is növelheti a koleszterinszintet, de a vérnyomást is. Só helyett használjunk friss zöld- fűszereket, izgalmas és egészséges ízt adnak az ételeknek. • fogyasszunk minél több gabonát, melyek élelmi rostokban gazdagok, ezáltal segítik a koleszterin kiürülését a szervezetből. Élelmi rost található még a zöldségekben, gyümölcsökben is, együnk mindennap egy-egy adaggal belőlük. • a finomított alapanyagok (fehér cukor, fehér liszt, fehér rizs) helyett teljes értékű termékeket fogyasszon, így teljes kiőrlésű lisztből készítsünk kenyeret, péksüteményeket, tésztaféléket, a cukor helyett nyírfacukrot, sztíviát, mézet, a rizsből pedig barna rizst. • az elegendő folyadékfogyasztás szinten fontos, melynek mértéke emberenként változó, de egyszerűen kiszámolható: 10 kg-onként 3 dl folyadék elfogyasztása szükséges naponta, tehát egy 60 kg-os embernek 1,8 1 ajánlott naponta. Sportolás vagy erős fizikai munka esetén ennek mértéke nagyobb lehet. A táplálkozáson túl Az étkezéssel sokat tehetünk a koleszterinszint csökkentéséért, de nem mindent. Mozogjunk rendszeresen, de ez semmiképp se legyen megerőltető. Heti 3-4 alkalommal 1-1,5 óra séta is elegendő mozgást biztosíthat. Emellett próbáljunk meg nyugodt életet élni, és jobban gazdálkodni az idővel, hogy a mindennapok ne rohanásban teljenek. (hazipatika)
