Új Szó, 2015. február (68. évfolyam, 26-49. szám)

2015-02-21 / 43. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2015. FEBRUÁR 21. www.ujszo.com ■mH Miniszterek sérültek meg /Mogadishu. Iszlamista terroristák tegnap megtá­madtak Szomália főváro- .sában egy szállodát. Leg­alább 20 ember meghalt, megsebesült a Szomáliái kormány néhány tagja is. A politikusok közül megse­besült az ország minisz­terelnök-helyettese és köz­lekedési minisztere. A tá­madáskor kormánytago­kon kívül parlamenti kép­viselők is voltak a hotel­ben. A támadás öngyilkos autórobbantással kezdő­dött, majd egy másik ön­gyilkos merénylő bement a szállodába, s ott robban­totta fel magát. Az al-Sha- baab iszlamista szervezet tudatta, emberei követték el a terrortettet. Az al-Sha- baab uralta 2007 és 2011 között Szomália jelentős részét, de harcosait idővel visszaszorították az Afri­kai Unió katonái. (MTI) Pokolgépek sora Líbiában Tripoli. Autóba rejtett- pokolgépek robbantak tegnap a kelet-líbiai el- Gubba városban, a me­rényletekben közel 50 em­ber életét vesztette, 70 pe­dig megsérült - jelentette az al-Arabíja pánarab hír­televízió. Agila Száleh ísza parlamenti elnök szerint a merénylők egy benzinku­tat és egy biztonsági épüle­tet támadtak meg. A tá­madásokat az Iszlám Ál­lam terrorszervezet líbiai szárnya vállalta magára, állásaik elleni, néhány nappal ezelőtti légicsapá­sokat bosszulták meg a robbantásokkal. Az orszá­got évtizedeken át irányító Moamer Kadhafi 2011-es bukása és halála után Líbi­ában a politikai átmenet összeomlott, az országban káosz van, két kormány és két parlament működik, az uralomért egymással ver­sengő fegyveres müíciák harcolnak. (MTI) Letartóztatott főpolgármester Caracas. Letartóztatták a venezuelai hatóságok Caracas főpolgármesterét, az ellenzék egyik vezér­alakjának tartott Antonio Ledezmát. A Sebin titkos- szolgálat ügynökei száll­ták meg a politikus irodá­ját és hurcolták el Ledez­mát. Ledezma felesége szerint az ügynökök bán­talmazták a férjét, majd ismeretlen helyre vitték. Nicolás Maduro venezue­lai elnök azt közölte, hogy a főváros élén 2008 óta ál­ló Ledezmát államcsínyre való összeesküvésben való részvétel vádjával vették őrizetbe az ügyészség kez­deményezésére. (MTI) Irak hadserege tavasszal hadjáratot indít Moszulért - az iszlamisták megvetették lábukat a polgárháború sújtotta Líbiában Az Iszlám Állam Európa kapujában áll Menekültek vagy iszlamisták? Egy sötét forgatókönyv szerint az Isz­lám Állam tenorszervezet több tízezer menekültet indít el Dél-Eu- rópába, így a tömegben elrejtőzhetnének a fegyvereseik. (TASR/AP) Tripoli/Bagdad. Az Iszlám Állam azt tervezi, hogy el­foglalja Líbiát, ahonnan menekültnek álcázott harcosokat küld a Földkö­zi-tengeren keresztül Dél- Európába, hogy ámokfu­tást rendezzenek a váro­sokban - derült ki a dzsi- hádisták támogatóinak leveleiből. Az iraki hadse­reg áprilisban vagy má­jusban támadást indít, hogy visszafoglalja az Isz­lám Államtól Moszult. ÖSSZEFOGLALÓ A brit Telegraph lap számolt be az Iszlám Állam (IÁ) ezirá- nyú terveiről. A szervezet Szíri­ából és Irakból származó fegy­veresekkel akarja elárasztani a Moamer Kadhafi megbuktatása után káoszba süllyedt Líbiát, és onnan indítanának háborút az alig 600 km-re levő Dél-Európa ellen. A terveket az Iszlám Ál­lam egyik propagandistája dol­gozta ki, áld állítólag fontos sze­repet játszik toborzóként a líbi­ai terror terjedésében. Abu Ar- him al-Libim propagandista úgy véli, Líbia „mérhetetlen potenciállal” bír a szervezet számára: a polgárháború miatt rengeteg a fegyver - köztük je­lentős mennyiségű brit gyárt­mány is, miután London látta el Kadhafi rezsimjét gépfegyve­rekkel, mesterlövészpuskákkal és lőszerrel a diktátor 2011-es bukása előtti években, amikor az ezredes még szövetségesnek tűnt az iszlám terror ellen. Az észak-afrikai ország töké­letes lehetőséget biztosít az Isz­lám Államnak arra, hogy Irak és Szíria után az európai partok­hoz közel is megvethesse lábát, és stratégiai központot hozhas­son létre. Az Abu Bakr al-Bag- dadihoz hű szélsőségesek nem­rég elfoglaltak két, a Földközi­tenger partján fekvő líbiai vá­rost, Szirtet és Darnát, elkezd­tek közelebb húzódni az olaj­termelő létesítményekhez, és beszivárogni a líbiai fővárosba, Tripoliba, valamint az ország második legnagyobb városába, Bengáziba. A szélsőségesek el­kezdték átcsábítani szerveze­tükhöz az al-Kaida nemzetközi terrorszervezethez kötődő mi­líciák tagjait, és néhány helyen átvették e csoportok kiképzőtá­borait, mecseteit és médiaháló­zatait is. Líbiát az IÁ számára értékessé teszik az olajbevéte­lek, valamint az országban fel­halmozott fegyverkészletek. Emellett egyiptomi, tunéziai és algériai határai az évek óta tartó káosz miatt többnyire könnyen átjárhatóak. Tucatnyi iraki dandár, mint­egy 20-25 ezer katona április­ban vagy májusban támadást indít, hogy visszafoglalja az IÁ- tól Irak második legnagyobb városát, Moszult - közölte Wa­shingtonban egy magas rangú amerikai katonai tisztségvise­lő. Az Egyesült Államok a művelethez a kiképzés, a légi támogatás, a felderítés és a megfigyelés terén nyújt majd támogatást. Az IÁ fegyveresei tavaly júniusban foglalták el Moszult. Amerikai becslés sze­rint a városban jelenleg az IÁ legfeljebb 2 ezer fegyverese tartózkodik. Moszul lakossága 2008-as adatok szerint 1,8 mil­lió volt, ez a legnagyobb város, amelyet az IÁ „kalifátusa” meghódított. A terv az, hogy a várost még a nyári hőség bekö­szönte és a ramadán hónapja előtt visszafoglalják. Az Egyesült Államok és Tö­rökország megállapodást kö­tött a mérsékelt szíriai ellenzé­ki felkelők kiképzéséről és fel­fegyverzéséről. Az egyezmény megkötését Mevlut Cavusoglu török külügyminiszter is meg­erősítette. Az USA a január kö­zepén bejelentett tervek szerint több mint 400 katonát küld a Közel-Keletre, akik felkészítik a szíriai kormányerők és az IÁ el­len is küzdő mérsékelt fegyve­reseket. A török kormány sze­rint a kiképzés már márciusban megindulhat az ország középső részén fekvő Kirsehir városá­ban. A térségbeli országok kö­zül Törökország mellett koráb­ban Katar és Szaúd-Arábia is felajánlotta, hogy területén folyjon a kiképzés. (MTI, O-O) Újra és újra terítéken Athén államadóssága - remények és fenntartások az euróövezeti pénzügyminiszterek tegnapi ülésén Brüsszeli programajánló: tovább tart a görög dráma hete MTl-HÍR Brüsszel. Janisz Varufakisz görög pénzügyminiszter szavai szerint „a fehér füst felszállását” várta az euróövezeti országok pénzügyminiszteri testületé­nek, az ún. eurócsoportnak a tegnapi brüsszeli rendkívüli ta­nácskozásától, míg Wolfgang Schäuble, a német pénzügyek irányítója arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy nem egyetlen or­szág, hanem egész Európa jövő­jéről van szó. A tét a görög adósság sorsa: miután Athén csütörtökön hivatalosan ké­relmezte az eurócsoportnál, hogy hat hónappal hosszabbít­sák meg az euróövezettel kötött keretmegállapodását, a közös fizetőeszközt használó orszá­gok pénzügyminisztereinek el kell dönteniük, hogy eleget tesznek-e a kérésnek. Az alap­vető kérdés a következő: a gö­rögök csak a hitel folyósítására nyitva álló időintervallumot akaiják-e meghosszabbítani, vagy pedig a hitel fejében elvárt feltételeket is készek teljesíteni. A tegnapi tanácskozás csak ké­ső délután kezdődött és lapzár­tánk után ért véget. Ánnyi azonban világos, ha most sem születik egyezség a Görögor­szágnak nyújtott hitelprogram folytatásáról, akkor Athén az Európai Unió csúcsvezetőinek rendkívüli ülését fogja kérni. Görögország pénzügyi stabili­tása csupán február végéig biz­tosított, ha a megszorító intéz­kedésekkel egybekötött hitel- program egyezség hiányában leáll, akkor a hellénekre márci­usban pénzügyi összeomlás vár. A radikális baloldali Sziriza párt azzal az ígérettel nyerte meg a januári görögországi par­lamenti választásokat, hogy le­rázza a görög népre ráerőltetett megszorító intézkedéseket és előírásokat. Márpedig a 240 milliárd eurós uniós hitelkeret csak akkor folytatható, ha ma­radnak a takarékossági intéz­kedések. Szakértők úgy vélik, hogy a görög kiválás ma már nem rántaná magával a mélybe az egész eurózónát, hiszen az elmúlt években kiépültek az ilyen problémák elszigetelésére alkalmas pénzügyi mechaniz­musok. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke tegnap megjelent nyilatkozatá­ban kizárta ezt az eshetőséget, szerinte Görögország megma­rad az euróövezetben. A görög sajtó több cikke úgy vélekedett, hogy a január 25-i választás eredményeként hata­lomra jutott Ciprasz-kormány jelentős engedményeket tett ki­induló álláspontjához képest. A Katimerini című napilap sze­rint a kormány nagy mértékben elhatárolódott azon ígéreteitől, hogy drasztikusan csökkenti az adósságot, teljes egészében el­utasítja a megszorításokat tar­talmazó megállapodást, eltörli a reformokat és nem ismeri el a hitelezői trojkát. Nem enyhül a feszültség Kelet-Ukrajnában, Kijev lobbizik az ENSZ-ben, hogy küldjenek békefenntartó egységeket a régióba Újabb település lett a szakadároké, erősítenek A háborús helyzet felkorbácsolja a hazafiasságot. Ukrán színek­ben pompázik egy Lenin-szobor Velika Novoszilkán. (TASR/AP) MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Kijev. Az egy hete érvényben lévő tűzszünet ellenére nem enyhül a feszültség a harcok sújtotta kelet-ukrajnai térség­ben, az oroszbarát szakadárok továbbra is lövik az ukrán ka­tonák állásait - mondta tegnap Dmitro Timcsuk ukrán katonai szakértő, a térségben adatokat gyűjtő szervezet, az Informáci­ós Ellenállás vezetője. Közben Hennagyij Moszkal Luhanszk megyei kormányzó arról adott hírt, hogy a Debalceve közelé­ben lévő Csernuhine település is a szakadárok kezére került, miután az ukrán csapatok on­nan is kivonultak. A faluban a harcok kirobbanása előtt mint­egy hatezren laktak. A Debal­ceve elfoglalásáért folytatott szakadár támadások Csemu- hinét is sújtották, a településen is utcai harcok bontakoztak ki a benyomuló szakadárok és az ukrán egységek között. A tü­zérségi csapások alatt a lako­sok pincékben, alagsorokban húzták meg magukat. A telepü­léssel megszakadt a kommuni­kációs összeköttetés. A megye vezetése többször is megpró­bálkozott a lakosok kimenekí­tésével, de nem járt sikerrel. Négy konvojban érkeztek újabb katonai szállítmányok Oroszországból Ukrajna szaka­dárok által ellenőrzött területé­re. Mintegy 55 szállító­járművet, továbbá 28 katonai eszközt, benne harckocsikat, egyéb páncélozott harcjár­műveket és önjáró tüzérségi fegyvereket dobtak át Oroszor­szágból Kelet-Ukrajnába a sza- kadároknak. A Donyeck megye déli részén, az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol mellett, a tavaly augusztusban az orosz fegyveres erők segítségével megszállt Novoazovszk kör­nyékére a szakadárokhoz erősí­tésként Oroszországból újabb zsoldosok érkeztek, hat teher­autóval, négy harckocsival, hat ágyútarackkal, továbbá velük együtt egy 17 tagú, hivatásos orosz katonákból álló felderítő egység. Emellett jól felfegyver­zett orosz katonai egységek je­lenlétéről kaptak információkat Debalceve környékéről is. az oroszok Van megoldás arra, hogy Oroszország ne vétózhassa meg az ENSZ Biztonsági Tanácsában azt a kijevi kezdeményezést, hogy a világszervezet békefenn­tartókat küldjön a harcok súj­totta kelet-ukrajnai térségbe - jelentette ki Jurij Szerhejev, Uk­rajna ENSZ-nagykövete, hozzá­téve: Kijev megkezdte a diplo­máciai konzultációkat az ENSZ- ben a békefenntartó misszióval kapcsolatban. Kiemelte, alap­vetően minden ENSZ-küldött- ség, amelyekkel tárgyaltak, tá­mogatja az elképzelést. Petro Porosenko ukrán elnök vetette fel, hogy ENSZ-felhatalmazás- sal európai uniós rendőri misszió felügyelje a kelet-uk­rajnai tűszüneti megállapodás betartását. Francois Hollandé francia elnök és Angela Merkel német kancellár tegnap újra kö­zölte: ragaszkodik a minszki egyezmény betartásához.

Next

/
Thumbnails
Contents