Új Szó, 2015. február (68. évfolyam, 26-49. szám)
2015-02-20 / 42. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2015. FEBRUÁR 20. www.ujszo.com ■nai Orbán: Varsó elutasító volt Varsó. Őszinte és nehéz beszélgetést tartottunk az Európai Unió Oroszországhoz és Ukrajnához fűződő viszonyáról - jelentette ki tegnap Ewa Kopacz lengyel kormányfő, miután fogadta magyar partnerét, Orbán Viktort. Kopacz elmondta, a találkozón alapvető fontosságúnak nevezte az Európai Unió és a visegrádi országcsoport egységét Ukrajna ügyében és emlékeztette vendégét az 1848-as szabadságharc és az 1956-os forradalom idején megnyilvánuló lengyel-magyar szolidaritásra. A lengyel kormányfő hangja és gesztusai is hűvösséget és elutasítást árasztottak. Megjegyzendő, a diplomácia nyelvén a nyílt és őszinte jelző nézetkülönbséget, konfliktust jelent. Jaroslaw Kaczynski, a jobboldali ellenzéki Jog és Igazságosság párt vezetője nem akart találkozni Orbánnal. (MNO, NOL) Tunézia: börtön a tüntetőknek Tunisz. Jogerősen több évig terjedő szabadság- vesztésre ítéltek húsz embert Tunéziában amiatt, hogy részt vettek az amerikai nagykövetség ellen 2012 szeptemberében elkövetett támadásban. A törvényszék határozata súlyosabb, mint a 2013 májusában kihirdetett elsőfokú ítélet, amely ugyanezen vádlottakra két évi felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki. Az akkori zavargásokban (a tüntetők többsége az ultrakonzervatív szalafista mozgalom tagja volt) a nagykövetség épülete, illetve egy amerikai iskola részben leégett. A rendbontásban négyen meghaltak. (MTI) Jemen: húszi kontra al-Kaida Aden. Összecsaptak síita húszi felkelők és az al- Kaida nemzetközi terrorhálózat jemeni szárnyával szövetségben álló szunnita törzsek tagjai Dél-Jemen- ben, s a harcokban legkevesebb 15-en meghaltak. Szerda este Radaa városában támadták meg a szunnita fegyveresek a húszik hadállásait. Jemen gyakorlatilag az összeomlás szélén áll azóta, hogy január 22-én Abed Manszúr Hádi elnök és a kormány benyújtotta lemondását az Irán által támogatott húszik nyomására. A síita csoportosulás február 6-án feloszlatta a parlamentet, és bejelentette, két éven át egy elnöki tanács irányítja az országot. (MTI) Ukrajna azt javasolja, hogy ENSZ-békefenntartók felügyeljék a kelet-ukrajnai frontvonalat, Oroszország azonnal ellenezte Szakadár irány: Debalceve után Mariupol Szakadárok masíroznak a rommá lőtt és szerda reggelre bevett, vasúti gócpontnak számító kelet-ukrajnai Devalcevében (SITA/AP) Kijev/Moszkva. Ukrajna azt szeretné, ha ENSZ- békefenntartók felügyelnék a kelet-ukrajnai frontvonalat, valamint az ukrán-orosz államhatárnak a szakadárok ellenőrzése alatt lévő szakaszát, Moszkva ellenzi a béke- fenntartók bevonását. Közben a szakadárok Mariupol közelében sértették meg a tűzszünetet. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Kijev azt kéri, hogy ENSZ-békefenntartók felügyeljék a kelet-ukrajnai frontvonalat - közölte Olekszandr Turcsinov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács vezetője tegnap a testület éjszakába nyúló tanácskozása után. Az ülésen Petro Porosenko ukrán elnök javasolta az ENSZ-békefenntartók behívását a harcok sújtotta Do- nyec-medencébe. Hozzátette, a legjobb megoldásnak azt tartaná, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsának égisze alatt az Európai Unió küldene rendőri missziót a kelet-ukrajnai térségbe. Állítólag páncélozott járművekkel és műholdas megfigyeléssel támogatná a tűzszünet betartását az unió. Turcsinov szerint nem lehet tűzszünetnek nevezni azt, ami most Ukrajnában zajlik. Debalceve szakadár megszállása után veszély fenyegeti a Donyeck megye déli részén, az Azovi- tenger partján lévő Mariupol kikötővárost is - vélekedett. Moszkva ellenzi a békefenntartók bevonását a délkelet-ukrajnai rendezésbe. Vitalij Csur- kin ENSZ-nagykövet szerint Ki- jevnek csapatai lefegyverezé- sével és nem új kezdeményezésekkel kell foglalkoznia. A diplomata azzal érvelt, hogy a február 12-én elért minszki egyezség szerint a szakadár donyecki és luhanszki „népköztársaságokban” saját rendfenntartókat, ún. népi milíciákat hoznak létre, az egymással szemben álló feleket szétválasztó területet pedig az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői felügyelik. A „normandiai négyek” - Franciaország, Németország, Ukrajna és Oroszország - tegnap megegyeztek abban, hogy újabb nyomásgyakorlással próbálnak érvényt szerezni a megkötött kelet-ukrajnai tűz- szüneti megállapodásnak. A négy ország vezetői telefonon tárgyaltak egymással. A kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok tüzérsége a kormányerők állásait lövi az Azo- vi-tenger partján lévő Mariupol kikötőváros közelében egy falunál - közölte az ukrán hadsereg egyik illetékese. A még ukrán kézen lévő Mariupoltól mintegy 30 km-re keletre található Sirokine településnél zajló tüzérségi támadásokról számolt be. A Moszkva-párti szeparatisták által hetek óta ostromlott stratégiai fontosságú Debalceve szerdán teljesen a szakadárok ellenőrzése alá került, bár elszigetelt ukrán kormányalakulatok még maradtak a város déli részében. A szakadárok felügyelte térség ezzel gyakorlatilag teljesen egybefüggővé, beékelődésmentessé vált. Mariupol nagyváros a szeparatisták ellenőrzése alatt álló terület közvetlen közelségében fekszik. Brit fotók ukrajnai orosz fegyverekről London. Nagy-Britannia olyan fotókat tett közzé, amelyeken szerinte Oroszország legfejlettebb légvédelmi rendszerei láthatók kelet-ukrajnai bevetésen. A brit külügyi tárca infografikái a Pancir-SZl (NATO-kódjele SA-22) típusú légvédelmi rendszer Oroszország által használt változatát mutatja be. A britek három fényképén ilyen rendszerek láthatók a kelet-ukrajnai Donyeck és Sahtarszk városokban. „Az SA-22-es (rendszerek) kelet-ukrajnai jelenléte további bizonyítéka annak, hogy Oroszország közvetlen katonai résztvevője a konfliktusnak” - írta Adam Thomson brit NATO-nagykövet. (MTI) Athén tegnap hivatalosan kérelmezte a hitelmegállapodás meghosszabbítását - megválasztották Görögország államfőjét Ketyeg az óra: Berlin elutasította Görögország kérelmét MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Athén/Berlin. Görögország tegnap hivatalosan kérelmezte a február 28-án lejáró nemzetközi hitelmegállapodásának hat hónapos meghosszabbítását az eurócsoportnál. A Görögországnak nyújtott 240 milliárd eurós (ebből Szlovákia részesedése 1,5 milliárd euró) nemzetközi hitelprogram február végén jár le. Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az euróövezeti országok pénzügyminisztereit tömörítő csoport vezetője visszaigazolta, hogy megkapták a kérelmet. Ma délután összeül az eurócsoport, hogy megvitassák a görög javaslatot. Ha nem sikerül megegyezni a meghosszabbításáról, akkor Athénnak a piacról kell megoldania a finanszírozását, a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank segítsége nélkül. Márpedig Athénnak márciusban 4,3 milliárd euró adósságot kell törlesztenie. A kérelem csak a hitelmegállapodásra vonatkozik, nem az ahhoz kapcsolódó reformprogramból álló teljes csomagra. A német pénzügyminisztérium máris elutasította kérést, mondván, a görög javaslat nem tesz eleget a Görögország euróövezeti partnerei által felvázolt feltételeknek. „Az athéni levélben nincs lényegi megoldási javaslat. Egy áthidaló finanszírozásról szól, a hitel- programhoz kapcsolódó követelmények teljesítése nélkül. A levél nem felel meg az eurócsoport hétfőn meghatározott kritériumainak” - áll a pénzügyminisztérium szóvivője, Martin Jäger állásfoglalásában. A görög kormány nem fontolgatja a tőkemozgás korlátozását, hogy megállítsa a bankbetétek kivonását - közölte tegnap Gabriel Szakellaridisz kormányszóvivő. A szóvivő arra reagált, hogy a Frankfurter Allgemeine Zeitung német újság európai központi banki forrásokra hivatkozva azt írta, hogy az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa szívesen venné, ha a tőkemozgást ellenőrzés alá vonnák Görögországban a bankok kivérezteté- sének megakadályozása érdekében. December óta a görög betetések több mint 20 milliárd eurót vontak ki számláikról. A görög parlament megválasztotta államfőnek Prokopisz Pavlopuloszt. A korábbi konzervatív belügyminisztert és jogászprofesszort, meggyőző- déses EU-párti politikust keddenjelölte a köztársasági elnöki tisztségre Alekszisz Ciprasz baloldali kormányfő. A 64 éves Pavlopulosz a 300 fős parlamentben a megválasztásához szükséges legkevesebb 180-nal szemben 233 szavazatot kapott. A jobbközép Pavlopulosz megválasztása az államfői tisztségre a baloldali kormányfő mellé a nemzeti egységet garantáló húszéves görög politikai hagyomány folytatása. Erre nagy szükség van, mivel Görögországnak - amelynek új kormánya elutasítja a két korábbi pénzügyi támogatásért cserében követelt megszorító intézkedéseket - megegyezésre kell jutnia a nemzetközi hitelezőkkel. Ének az esőben? Nem, latinos hangulatú tiltakozás. Mintegy négy- százezren vonultak az argentin főváros utcáira, hogy megemlékezzenek a lakásában egy hónapja holtan talált Alberto Nismanról és tiltakozásukat fejezzék ki amiatt, ahogyan a kormány az 1994-es Buenos Aires-i zsidó kulturális központ elleni, 85 áldozattal járó terrorcselekményt vizsgáló ügyész halálának ügyä kezeli. (TASR/AP) Titkos amerikai „halállista" az Iszlám Állam terrorszervezet vezetéséről USA: az iszlám lezüllesztőivel küzd MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Az Egyesült Államok nem az iszlámmal, hanem annak lezüllesztőivel áll háborúban - jelentette ki Barack Obama amerikai elnök, aki egyúttal egységre szólított fel a „szélsőségesség hamis ígéreteivel szemben”. Az elnök az erőszakos szélsőségesség leküzdése érdekében több mint 60 ország részvételével a Fehér Házban megtartott csúcstalálkozón beszélt erről, ahol leszögezte, hogy a terroristák nem vallási vezetők és nem beszélhetnek egymilliárd muszlim nevében, „akik elutasítják a gyűlölettel teli ideológiájukat”. „Egyetlen vallás sem felelős a terrorizmusért” - mondta a civilizációk összecsapása hirdetőinek elutasítására felszólító Barack Obama, hozzátéve, „a muszlim vezetőknek többet kell tenniük annak a nézetnek az el- hiteltelenítése érdekében, hogy nemzeteink eltökélt szándéka az iszlám elnyomása.” A katonai erő önmagában nem fékezheti meg a radikalizálódást és az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet általi toborzást, a terrorizmus és a szélsőségesség terjedését csak a közösségi fellépés és a társadalom pluralizmusa gátolhatja meg - szögezte le Obama. „Az al-Kaidához és az Iszlám Államhoz hasonló csoportok a vallás eltorzult interpretációját terjesztik, amit a világ muszlimjainak túlnyomó többsége elutasít” - állította. Abu Bakr al-Bagdadi, az Iszlám Állam vezetője szerepel az élén annak az amerikai „halállistának”, amelyet Washingtonban az elsősorban Irakban és Szíriában aktív terrorszervezethez tartozó célszemélyekről állítottak össze - közölte a CNN hírtelevízió. A mintegy kéttucatnyi vezetőt felsoroló lista magába foglalja a nyugati túszok lefejezése miatt elhíresült brit Dzsalman al-Britanit is, akit Dzsihadista John néven is ismernek. A CNN szerint az amerikai kormány célja a lajstromba vett személyek elfogása vagy likvidálása, ám mivel az Egyesült Államok részéről - a légierő bevetésével vívott - háborúra nem jellemző foglyok ejtése, gyakorlatilag halállistáról van szó. A célszemélyek megölése a CNN szerint megbéníthatja a hálózat működési képességét.
