Új Szó, 2015. február (68. évfolyam, 26-49. szám)
2015-02-17 / 39. szám, kedd
FOCITIPP ■ 2015. FEBRUÁR 17. FRANCIA BAJNOKSÁG www.ujszo.com az öltözőben kialakuló szituációt. Ez is ritka pillanat: Zlatan Ibrahimovic elsősorban a pályán kívül mutatott teljesítményével hívja fel magára a figyelmet. A hétvégi fordulóban a csatár a Caen ellen szerzett, látványos gólját a mezét levéve ünnepelte. Ám ez nem öncélú magamutogatás volt: Ibrahimovic az ENSZ égisze alatt működő Élelmezési Világprogram (World Food Programme) akciójának keretében a világon jelenleg élő 805 millió éhezőre próbálta felhívni a figyelmet különös akciójával. A sokmillió éhezőből 50 gyermek nevét íratta felsőtestére a svéd válogatott kapitánya, ezt mutatta meg gólörömét követően a párizsiak mérkőzését a helyszínen és a televízión keresztül követő több millió nézőnek. „Bármerre is megyek, felismernek az emberek. A nevemet kiabálják, szurkolnak nekem. De vannak nevek, amelyekkel senki sem törődik, emberek, akiknek senki sem szurkol. Milliók szenvednek az éhezéstől nap mint nap” - mondta Zlatan a vasárnap közzétett rövidfilmben. „Világszerte rengeteg szurkolóm van. Azt szeretném, hogy mostantól, akik nekem szurkolnak, ennek a805 millió elfeledett névnek is szurkoljanak. Ők az igazi bajnokok. Ha az én nevemet halljátok, az ő neveikre gondoljatok” - szólt Zlatan rendkívül sportszerű, elismerésre méltó felhívása. A pályán azonban az idei szezonban egyelőre adós a hasonló, fantasztikus teljesítménnyel, ez pedig 33 évesen sajnos nem sok jót jelent. A BL-tapasztalatot nem lehet megvenni Amikor Nasser el-Khelaifi 2011- ben a Paris Saint-Germain fut- ballklub többségi tulajdonosa lett, ötéves időszakot jósolt arra, hogy a csapata megnyerje a Bajnokok Ligáját. Az azóta eltelt időben a Paris Saint-Germain kétszeres francia bajnok, kétszeres Szuperkupagyőztes, valamint egyszeres francia Ligakupa-győztes, ám a legmagasabb szintet jelentő Bajnokok Ligájában az utóbbi két szezonban rendre elakadtak a negyeddöntőkben. Igaz, mindkétszer 3-3-as ösz- szesítéssel és csupán idegenben lőtt gólokkal maradt alul ellenfelével szemben. És mindkét alkalommal felfedezhetünk egy olyan momentumot, amely sajátja a mentálisan nem elég erős, bizonyos értelemben rutintalan csapatoknak - a mérkőzések végén kapott gólokat. 2013-ban Xavi Hernández volt az, aki a Barcelona elleni párharc első mérkőzésének 89. percében talált be tizenegyesből, egy évvel később pedig a Chelsea elleni visz- szavágón Demba Ba 87. percben szerzett gólja bizonyult döntőnek. A rutintalanság persze elfogadható magyarázat egy formálódó csapat életében, ugyanakkor kevésbé tolerálható akkor, ha közeleg az elnök által megszabott határidő, és minden csapatrészben nem csupán tapasztalt, de világklasszis színvonalat képviselő játékosokat fedezhetünk fel a keretben. A helyzetet pedig tovább nehezíti, ha a csapat első számú játékosának váradanul kétségessé válik az addig betöltött szerepe. Ibrahimovic jelenleg nem önmaga A Saint-Étienne elleni januári kupameccsen Zlatan Ibrahimovic szavakkal semmisítette meg csapattársát, Javier Pastorét, mert az nem passzolt neki. Ibrahimovic dühe nyilvánvaló és egyben ijesztő is volt. Bár végül ő szerezte a győztes találatot, ünneplés helyett csak egy agresszív üvöltés és a feszült arca árulkodott a megkönnyebbülésről. A játékos testbeszéde olyan, akár egy könyv, és arról árulkodik, hogy a helyzet nem túl pozitív. Vagy az övé, vagy a klubjáé. Ibrahimovic 33 éves, éppen felépülőben van egy komoly sérülésből, és jelenleg azért küzd, hogy visszataláljon a legjobb formájához. A 2013/14-es szezonban fbl- dönkívüli volt a játéka, most újra előtte a kihívás, hogy a halandók közül az istenek közé emelkedjék. A probléma az, hogy Ibrahimovic pillanatnyilag nem önmaga. Nincs formában és nyugtalan is. Január közepén, a Bastia elleni 4—2-es vereség alkalmával a PSG története egyik legrosszabb teljesítményét hozta, 90 perc alatt mindössze egyeden lövésre telt a csapattól a bajnokság 19. helyezettje ellen. Ez sok mindent elárul. Hozzátehetjük: a Bastia védelmének semmi köze nem volt a svéd visszafogott teljesítményéhez, hisz bármikor máskor képes lett volna az őrületbe kergetni a Sebastien Squillaci-Francisco Modesto párost. A PSG eredményesebb, ha Ibra nincs a pályán Az Evian elleni 4-2-es győzelem után maga Laurent Blanc, a PSG vezetőedzője is beismerte, hogy játékosa problémákkal küzd. „Ha összevetjük a két játékost, Zlatan nem olyan kiegyensúlyozott, mint tavaly volt. Mind azon vagyunk, hogy segítsünk neki elérni ugyanazt a szintet, de ez roppant nehéz lesz, mert nagyon magasak az elvárásai önmagával szemben.” Blanc biztosan közelről látja az eseményeket, ám a statisztika is sokatmondó. Zlatan Ibrahimovic tizenegy gólt szerzett tizenhét bajnoki mérkőzésen, és csupán egyetlen gólpasszal büszkélkedhet a szezon során. Ez elsőre nem tűnik rossz statisztikának, ám a problémát jobban ádátjuk, ha tudjuk: a bajnokságban mindössze három győztes gólt szerzett, és a meccsei 60 százalékán nem tudott közvetlenül hozzájárulni a meccs végkimeneteléhez - góljai csak a szépítéshez, vagy a már megszerzett előny növeléséhez járultak hozzá. Ibrahimovic szerepének fontosságát ráadásul maga a csapat is megkérdőjelezi, hisz egyetlenegy meccset sem vesztett el abból a tizenkettőből, amelyet nélküle játszott le. Még konkrétabban: a Paris Saint-Germain a mérkőzései 72 százalékát megnyeri Ibrahimovic nélkül, ellenben csak 56 százalékot teljesítenek, amikor ő is pályára lép. A szezon eddig legjobb játékát pedig akkor láthattuk a csapattól, amikor 3-2-re legyőzték a Barcelonát a Pare de Princes-ben. Nélküle. A sérülések a sztárokat sem kímélik A központi probléma a saroksérülése, ami miatt szeptembertől novemberig nem tudott pályára lépni, amit hatalmas csapásként élt meg. A fájdalom ugyan elmúlik, de ezzel együtt a korábbi kiváló fizikai állapota is némileg a múlté lett. Egy olyan nagydarab embernek, mint Ibrahimovic, nehéz visszatérnie ilyen hosszú kihagyás után, mert a teste túlzott igénybevétel2014 októberében például palotaforradalom volt kibontakozóban a Paris Saint-Germainnél: két francia napilap, a L’Équipe és a Le Párisién is egyaránt a címlapján foglalkozott a párizsi futballisták elégedetlenségével, amelynek egyik oka Zlatan Ibrahimovic és baráti körének állítólagos kivételezett helyzete volt. De emlékezhetünk például Thierry Henry esetére, akinek az Arsenaltól való távozása után több játékos is azt nyilatkozta, hogy minden tiszteletük mellett is érezhető lett a- megkönnyebbülés a csapaton belül, amikor a méltán elismert klublegenda távozott. Mert abban a pillanatban meg- és felszabadultak a mentális feszültség alól mind a pályán, mind a pályán kívül. Az első számú játékos helyzetét minden csapatban kényes egyensúllyal kell kezelni. A játékos a tekintélyét a pályán nyújtott teljesítményével alapozza meg és tartja fenn, ugyanakkor elég lehet egy csupán átmeneti visszaesés, hogy a társak - nem beszélve a náluk is türelmedenebb szurkolókról- bármikor megkérdőjelezzék ezt. Vajon valóban a legjobb választás mindenáron az első számú játékost pályára küldeni, még akkor is, ha olykor láthatóan negatív hatással van a csapattársakra? Vajon jó hatással van ez az eredményességre, majd arra, végül hogyan zárul egyik-másik szezon? Ez az egyik legfontosabb kérdés, amellyel most a Paris Saint-Germain és a 33 éves Zlatan Ibrahimovic kénytelen szembesülni. Barkóczi László Azt szeretném, hogy mostantól, akik nekem szurkolnak, ennek a 805 millió elfeledett névnek is szurkoljanak. nek van kitéve a sorozatterhelés miatt. Ráadásul a hírek szerint a sérülése még mindig nem teljesen jön rendbe, valószínű, hogy igazán csak a nyáron lesz majd képes kipihenni magát. Addig viszont nem kizárt, hogy a helyzete komoly kihívást jelent majd a Paris Saint-Germain számára. Nem is nélkülözhetik őt a pályán, de nem is tudja százszázalékosan segíteni a társait. Úgy tűnik, a Paris Saint-Germain megtanult győzni a távollétében. Edinson Cavani egyre jobb formában mutatja meg valódi tudását, de húzóemberekké váltak olyan játékosok is, mint Lucas Moura vagy Javier Pastore. Laurent Blanc-nak így nem csupán a középpálya problémáival kell foglalkoznia, de azzal is, vajon érdemes-e akkor is kezdőként jelölnie Ibrahimovicot, ha nem százszázalékos. A probléma nem egyedi a futball történelmében. Elég, ha csak arra gondolunk, mi történt a Barcelonával az előző szezonban, mikor a láthatóan motiválatlan és fásult Messi csak a neve miatt került a pályára. Képtelen volt folyamatosan a csapat hasznára válni, ugyanakkor a 2013. decemberi sérülését követő kényszerű távollétében mind Alexis Sánchez, mind Pedro Rodriguez tőlük rég látott, kiemelkedő teljesítményt nyújtott. Zlatan Ibrahimovic ötven éhező gyermek nevét írta a testére - a betűk lekopnak majd, az üzenet remélhetőleg megmarad az emberek fejében (Fotó: SITA/AP) Ibrahimovic tündöklése és bukása (?) A nagyság átka A másik érdekes kérdés az, vajon a sportcsapatok magasan kiemelkedő csillagai meddig tudnak igazán pozitívan hatni társaikra, és mikor jön el esetleg a pillanat, amikor már felmerülhet a gyanú: a szakmai vezetésnek kezelnie kell Szerkesztette: Hegedűs Henrik (az Origó munkatársa) ■ E-mail: henrik.hegedus@ujszo.com ■ Tördelés: Toronyi Xénia ■ Megjelenik minden kedden.