Új Szó, 2015. február (68. évfolyam, 26-49. szám)

2015-02-17 / 39. szám, kedd

Kultúra 17 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. FEBRUÁR 17. Tóth Krisztina novelláinak legtöbb szereplője egy múltbeli traumát igyekszik feldolgozni A valóság fragmentumai A rendszerváltás óta el­telt huszonöt év huszon­öt novellában. Röviden ennyi a „koncepció”, ha mindenáron találni sze­retnénk egy hangzatos szlogent. Talán ennél is fontosabb, hogy Tóth Krisztina első kötete épp huszonöt évvel ezelőtt jelent meg. JUHÁSZ KATALIN Ha pontosak akarunk lenni, szögezzük le, hogy a Pillanatra­gasztó legtöbb története a ki­lencvenes években játszódik, egy átalakuló társadalomban, ahol az előző éra berögződései még ott kísértenek, a lehetséges új utak pedig csapdákat, taposó­aknákat rejtenek. Ezért ugyan­azt a földhözragadt hétköznapi- ságot érezzük, mintha minden folytatódna tovább, sőt mintha a sorsfordító események tévutak- ra vezetnének minket. Mert ezek a „hősök” akár mi is lehetnénk - ha nem is élünk meg olyan kiélezett helyzete­ket, mint a novellák szereplői, akik a legtöbbször valamilyen múltbeli traumát igyekszenek feldolgozni, valamiből ki akar­nak evickélni. Tóth Krisztina nem tetszeleg a mindentudó prózaíró pózában, nem mutat fölényt a tárggyal (és az olvasó­val) szemben. Inkább egyfajta tanú ő, csendes szemlélő, aki azonnal bevisz minket a törté­net közepébe. És az így bevont olvasó maga is keresni kezdi a választ a feltett kérdésekre, igyekszik összerakni, pillanat­ragasztóval egymáshoz illesz­teni a mozaikkockákat. (A Ga­lamb és az Utószezon remek példája a kívülállásnak, amikor az elbeszélő nem akar többet közölni az általa látottaknál, és épp ezáltal teremt nyugtalan­ságot az olvasóban.) A kötetbe sorolt novellák nem kerek történetek, hanem kiragadott fragmentumok. Mintha bekukucskálnánk hu­szonöt ablakon, és megpróbál­nánk értelmezni, amit látunk. A kötet legjobb darabjai (Ahogy eddig, Megint büdös a víz, Plá­gium) nincsenek igazán befe­jezve, csak úgy abbamaradnak, és nekünk kell továbbgondol­nunk a nyitva hagyott történe­tet. Máskor az emberi kapcsola­Beteljesületlen vágyak, elsekélyesedett érzel­mek, embertelennek tűnő döntések - meg­annyi sorstöredék. tok sivárságának bemutatása teszi szívszorítóvá a szöveget (Játszódjatok!, Falkavezér, A kulcs, Egyszer már nyertem). A szereplők általában valami számukra is szokatlant tesznek, kilépnek a komfortzónájukból vagy szembesülnek valami megrázóval, idegennel, furcsá­val. Múltjukról, egymáshoz fűződő kapcsolatukról gyakran csak annyit tudunk meg, a- mennyit „ők maguk” közölnek egy-egy félmondatban. Az apró utalásokat, jelzéseket azonban olyan mesterien helyezi el a szerző, hogy a motivációk köny- nyen felfejthetők, az epizodikus töredékek egységgé állnak ösz- sze, és valamiféle vaskos rea­lizmust árasztanak. Csalódott, elhagyott asszo­nyok, megkeseredett férfiak, örök vesztesek, beteljesületlen vágyak, elsekélyesedett érzel­mek, tragikomikus véletlenek, embertelennek tűnő döntések- megannyi sorstöredék, hol női, hol férfi nézőpontból ábrázol­va, a legkülönbözőbb díszletek között. Az elbeszélő hangja is meglehetősen sokféle. Néha egyértelművé teszi, hogy épp valakinek meséli a látottakat vagy a vele történteket. Van, hogy csak az egyik szereplő gondolatait ismerhetjük meg, partnerének fejébe nem látunk be, máskor mindkettőjük vi­szonyulását megismerjük - és általában sajnáljuk, hogy bele­látunk a másik fél fejébe is. A novellák szerkezeti megol­dásai jól kitalátak, miközben Tóth Krisztina arra is ügyel, hogy bizonyos szerkezeti ele­mek időnként vissza-visszatér- jenek, és összefogják ezt a két­száz oldalt. Meseszerű, fantasz­tikummal határos elemek csak két novellában jelennek meg. A Földlakó női szereplőjének né­ha leválik a feje a testéről. Part­nere először furcsállja ezt, az­tán napirendre tér a dolog fö­lött, és abba is beletörődik, hogy a nő végül fejjel lefelé belesüp­ped a sárba, hogy csak a talpai játszódnak a felszínen. Szintén a mesék birodalmába kalando­zik a Gyűrű története, amely egyébként az egyetlen külföldi főhőst szerepeltető novella: a libanoni fiú egy sirály gyűrűjébe rejti levelét, melyben asszonyt keres magának - és talál is, méghozzá épp Magyarorszá­gon. Erdélyi magyarok is fel­tűnnek: a Játszódjatok! című történet szereplői Budapesten, az újgazdag távoli rokonoknál vállalnak feketemunkát, és ma­gukkal viszik a mobiltelefonra gyűjtő nagykamaszt is. Talán mondanom sem kell, hogy a be­csületes munka végül nem nyeri el méltó jutalmát. És ami szerintem a legfonto­sabb: ezt a könyvet nem csak az előző rendszerben felcsepere- dettek értik meg. Mert nagyon úgy tűnik, a konkrét dolgok mö­götti valóság, a betonon landoló új esélyek, a semmit sem nyitó kulcsok, a kihűlt ágyak, a feles­leges próbálkozások, a megra- gaszthatatlan tárgyak mindenki számára ismerősek. Tóth Krisz­tina kötete úgy mutat egyéni színeket, hogy közben mind­annyiunk leikéhez utat talál. RÖVIDEN Népmesék és mondák Balogfalváról Dunaszerdahely. Varga Norbert Kígyótestvér - nép­mesék és mondák Balogfal­váról Balog Ernő tolmácsolá­sában című kötetét mutatják be a Vámbéry Polgári Társu­lás és a Lilium Aurum Könyv- és Lapkiadó következő est­jén, holnap 18 órától Duna- szerdahelyen. A helyszín az Arthe Cafe (Vállalkozók Há­za). Varga Norbert könyve Gömör egy kevésbé kutatott kistájára, a Gortva völgyébe kalauzolja el az olvasót, hogy egy kiemelkedő egyéniség segítségével mutassa be a vi­dék cigányságának epikus folklórtudását, illetve azt a miliőt, amelyben a közreadott mesék és történetek még a maguk természetességében, szerepében éltek. A kötetet méltatja: Ravasz József. Az estet vezeti: Hodossy Gyula, (ú) A forgatókönyvírók is döntöttek Los Angeles. A Grand Budapest Hotel című amerikai vígjá­tékot és a Kódjátszma című brit drámát találta a legjobbnak az elmúlt év angol nyelvű filmterméséből az amerikai forgató­könyvírók céhe. A legjobb eredeti forgatókönyvért járó díjat Wes Andersonnak, a 9 kategóriában Oscarra jelölt, a két vi­lágháború között egy képzeletbeli ország luxusszállodájában játszódó A Grand Budapest Hotel rendezőjének és forgató­könyvírójának ítélték oda az Oscart felvezető díjkiosztók utol­só állomásán. A legjobb adaptált forgatókönyvért járó díjjal Graham Moore-t, a nyolcszoros Oscar-jelölt Kódjátszma szö­vegkönyvíróját jutalmazták. A díjazott Andrew Hodges brit matematikus és író Alan Turing: The Enigma című életrajzi könyve alapján írta meg a második világháború végét jelentő­sen előrehozó, homoszexualitása miatt mégis meghurcolt matematikazseni brit kódfejtő, Alan Turing történetét. (MTI) Elhunyt Louis Jourdan filmszínész Párizs. 94 éves korában elhunyt Louis Jourdan fran­cia filmszínész, „Hollywood utolsó francia szeretője”. A 30-as évek végén jelent meg Franciaországban a film­vásznon, a második világhá­ború után pedig Hollywood­ban csinált karriert. Első sze­repét a Hitchcock rendezte A Paradine-ügy című filmben kapta. A 40-es és az 50-es években olyan színésznőkkel esett szerelembe a filmvász­non, mint Joan Fontaine, Jennifer Jones, Grace Kelly és Shirley MacLaine. Gyakran ját­szotta a romantikus francia szerető szerepét, mint a Gigi című, 1959-ben kilenc Oscar-díjjal jutalmazott musicalben. Bond- filmben is láthatta a közönség: felbukkant a 007 - Polipka című 1983-as produkcióban. (MTI) Varga NoRBiarr TESTVÉR Megújul az 1945 óta romos Román csarnok, kijavítják a tetőzetet, korszerűsítik a fűtési rendszert, új kiállítótereket, műtárgyraktárt hoznak létre Szépművészeti: három évre zárva ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. A hétvégén bezárt a Szépművészeti Múzeum, ma pedig megkezdődött az épület rekonstrukciója; a hároméves beruházás során megújul az 1945 óta romos Román csarnok, kijavítják a tetőzetet, korsze­rűsítik a fűtési rendszert, új kiál­lítótereket, műtárgyraktárt és éttermet hoznak létre. Baán László főigazgató elmondta: a Liget Budapest projekt kereté­ben, 8 milliárd forintból megva­lósuló felújítást követően a mú­zeum 2018 tavaszán nyit meg ismét, a megújuló Román csar­nok a Szépművészeti és a Ma­gyar Nemzeti Galéria újraegye­sülő Régi Mesterek Gyűjtemé­nyét fogadja majd be. A zárva tartás idején a múze­um a Magyar Nemzeti Galériá­ban rendez időszaki kiállításo­kat; idén többek között a 20. század talán legfontosabb kínai festője, Csi Paj-si, erdélyi ma­gyar képzőművészek, majd Mé­ret Oppenheim munkáiból nyí­lik kiállítás, 2016 januárjától pedig Frida Kahlo és Diego Ri­vera főműveit mutatják be. A bezárás kapcsán külföldön is aktívabban mutatkozik meg a Szépművészeti: nyáron Milá­nóban egy nagy Leonardo-kiál- lításra kölcsönzik a reneszánsz mester lószobrát, majd szep­tembertől szintén a lombard vá­rosban, a Palazzo Reáléban ren­deznek kiállítást a Szépművé­szeti gyűjteményéből, az ekkor zajló világkiállításra időzítve. Baán László szót ejtett az ál­tala miniszteri biztosként irá­nyított Liget Budapest projekt­ről is. Beszámolója szerint a Hősök tere részben újraparko­sítva, az 1938 előtti állapotban újul meg, és újragondolják a Magyar Mezőgazdasági Múze­um koncepcióját: a Vajdahu- nyadvárban a tervek szerint a boros, gasztronómiai és élelmi- szeripari funkciók összponto­sulnának, míg egy még felkuta­tandó külső helyszínen mutat­nák be a növénytermesztési és állattartási eljárásokat. A Köz­lekedési Múzeumon kívülről elvégzik a teljes történeti re­konstrukciót, így az épület visszakapja a világháború után lebontott felső szintjét és kupo­láját. (MTI) Hétvégén fogadta az utolsó látogatókat a Szépművészeti Múzeum, amely a tervek szerint hároméves felújítás után, 2018 tavaszán nyit meg ismét (MTI-felvétel)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents