Új Szó, 2015. február (68. évfolyam, 26-49. szám)

2015-02-13 / 36. szám, péntek

6 Külföld ÚJ SZÓ 2015. FEBRUÁR 13. www.ujszo.com Maratoni tárgyalást követően Minszkben megállapodás született a tűzszünetről, a nehézfegyverek visszavonásáról és egy átfogó politikai rendezésről Vasárnaptól elhallgatnak a fegyverek Ukrajnában Angela Merkel német kancellár arcára kiült a fáradtság a kimerítő tárgyalás után. Ha a minszki megállapodás életképes lesz, akkor nincs szükség több ideiglenes temetőre Kelet-Ukrajnában. (TASR/AP) Minszk. A kelet-ukrajnai válság rendezésével fog­lalkozó kontaktcsoport tagjai aláírták tegnap Minszkben a szeptemberi megállapodásokvégrehaj- tásáról szóló 13 pontos in­tézkedéscsomagot: ez rendelkezik vasárnaptól a tűzszünet betartásáról, a nehézfegyverek visszavo­násáról, a foglyok teljes cseréjéről, és arról, hogy Ukrajna helyreállítja az el­lenőrzést az orosz-ukrán határszakaszon. MT1-ÖSSZEFOG LALÓ A Minszki megállapodások végrehajtását előirányzó intéz­Mindkét fél visszavonja a ne­hézfegyvereket egymástól ugyanolyan távolságra, hogy létrehozzon egy legalább 50 km széles biztonsági övezetet a 100 mm-es és annál na­gyobb kaliberű tüzérségi fegyverekre vonatkozóan. Legalább 70 km széles bizton­sági övezetet ír elő a rakéta- sorozatvetők számára. A ne­hézfegyverzetek visszavonása legkésőbb a tűszünetet követő második napon kezdődik, és 14 nap alatt be kell fejeződnie kedéscsomag nevet viselő do­kumentumot Vlagyimir Putyin orosz, Petro Porosenko ukrán, Francois Hollandé francia elnök és Angela Merkel német kancel­lár dolgozta ki a tegnap reggelig tartó, 16 órás tárgyalások so­rán, majd Kijev és a két szakadár „népköztársaság” képviselőiből álló kontaktcsoport tagjai írták alá. Vlagyimir Putyin a marató- • ni megbeszélések után kijelen­tette, hogy a tárgyalási folyamat nehézségei ellenére mégis sike­rült megállapodást elérniük az ukrán válság rendezését célzó legfőbb kérdésekben. Helyi idő szerint vasárnap nulla órától, azaz szombat éjféltől lép életbe a tűzszüneti megállapodás - közölte a sajtóval. Petro Poro­senko ukrán államfő hangsú­lyozta, hogy az intézkedéscso­mag nem biztosít autonómiát az EBESZ közreműködésével. Nem később, mint 5 nappal a nehézfegyverzetek visszavo­nása után minden foglyot és törvénytelenül feltartóztatott személyt szabadon kell bocsá­tani. Ezen személyek cseréjét a mindenkit mindenkiért elv alapján kell végrehajtani. Ki kell dolgozni a szakadár terü­letek és a kijevi hatalom közöt­ti társadalmi-gazdasági kap­csolatok teljes helyreállításá­nak módozatait. Az ukrán kormány helyreállítja az ál­az oroszbarát szakadárok kezén lévő kelet-ukrajnai területek­nek. Fontosnak tartotta ki­emelni, hogy a dokumentum ér­telmében Ukrajna helyreállítja az ellenőrzést a teljes orosz-uk­rán határszakasz felett; ez a fo­lyamat a helyhatósági választá­sok megtartása után kezdődik, és ez év végéig tart. Petro Porosenko bejelentet­te, hogy az orosz féllel megál­lapodtak, hogy rövid időn belül kiengedik Nagyija Szavcsenko ukrán pilótanőt. Szavcsenko tavaly nyáron esett az oroszba­rát Donyec-medencei szakadá­rok fogságába, akik átadták őt az orosz hatóságoknak. Moszkva orosz újságírók halá­lában való közreműködéssel vádolta Szavcsenkót, ezért Alekszej Puskov, a duma kül­ügyi bizottságának elnöke sze­lamhatár feletti teljes körű el­lenőrzést a konfliktusövezet egészében. Ennek az ukrán törvényekkel összhangban, Donyeck és Luhanszk megyé­ben tartandó helyhatósági vá­lasztásokat követő első napon meg kell kezdődnie, és az át­fogó politikai rendezés után, 2015 végéig kell befejeződnie. 2015 végéig kell elfogadni Donyeck és Luhaszk megye egyes kerületeinek különleges státusáról rendelkező tör­vényt. (MTI) rint nem adják ki automatiku­san Kijevnek a pilótát. Ötven harckocsi és más ne­hézfegyverek hatoltak be Oroszország felől Ukrajna terü­letére csütörtökre virradó éjjel, miközben a minszki csúcstalál­kozón az ukrajnai harcok leállí­tásáról tárgyaltak - mondta az ukrán hadsereg szóvivője. „Magas rangú orosz tisztségvi­selők kijelentésével szemben, mely szerint nincsenek Ukraj­nában orosz fegyverek és kato­nák, február 12-re virradóra 50 harckocsi, negyven Grad, Ura- gan és Szmercs osztályú raké- ta-sorozatvető, valamint pán­célozott harcjárművek lépték át az orosz-ukrán határt az iz- varinei ellenőrző pontnál az oroszbarát szakadárok által el­lenőrzött Luhanszk megyében” - sorolta Andrij Liszenko, a Moszkva-barát szakadárok el­len vívott ukrán hadműveletek parancsnokságának szóvivője. A tisztségviselő közlése szerint a szakadárok csapatokat és fegyverzetet vonnak össze Lu­hanszk és Debalceve térségé­ben. Megerősítette, hogy Hor- livka közelében egy települé­sen ukrán egyenruhába átöltö­zött orosz katonákról kaptakje- lentéseket. A katonák állítólag nehézfegyverekből álló kato­nai konvojokat kísérnek. A következő négy évben 40 milliárd dollár pénzügyi segít­séget kaphat Ukrajna - mondta tegnap Christine Lagarde, a •Nemzetközi Valutalap (IMF) vezérigazgatója. Christine La­garde szerint szakértői szinten megállapodás született róla, hogy az IMF 17,5 milliárd dol­láros hitelprogramot nyújt Uk­rajnának. Az IMF vezérigazga­tója szerint más kétoldalú és multilaterális egyezményekkel együtt Ukrajna megközelítőleg 40 milliárd dollár támogatást kaphat. Az elvárások szerint Ukrajnának a következő két évben emelnie kell az energia­árakat, hogy azok megközelít­sék a piaci szintet, és reformo­kat kell végrehajtania a gazda­ság, az igazságszolgáltatás és a bankszektor területeinél. Tegnap este az ukrán válság és a konfliktus állásának érté­kelése volt az Európai Unió ve­zetői csúcstalálkozójának ki­emelt napirendi pontja. A minszki megállapodás legfontosabb pontjai Obama 3 éven át harcolna az Iszlám Állam ellen Célkeresztben a dzsihád Görög államadósság: nem született megállapodás az euróövezeti pénzügyminiszteri találkozón Athénnak a hónap végéig tart ki a mentőöv MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Szanaa. Fel­hatalmazást kért a kong­resszustól Barack Obama ame­rikai elnök arra, hogy három éven át katonai erőt alkalmaz­hasson a Szíria és Irak területé­nek jelentős részét uraló Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezettel szemben. A felhatalmazási ha­tározati javaslat értelmében el­képzelhető lenne az amerikai erők korlátozott alkalmazása az IÁ, valamit az ahhoz kapcso­lódó személyek és erők ellen, de kizárnák bevetésüket elhú­zódó támadó szárazföldi har­cokban. A dokumentum nem nevezett meg földrajzi határo­kat. Obama egyúttal kérte a törvényhozástól az iraki hábo­rú 2002-ben történt engedé­lyezésének viszszavonását is, de az elnöki javaslat helyben hagyatná a röviddel a 2001. szeptember 11-i terrortámadá­sok után elfogadott, az al-Kai- da és társszervezetei elleni harcra vonatkozó felhatalma­zást. Az elnök által beterjesztett javaslathoz csatolt levél szerint az IÁ „súlyos fenyegetést” jelent az Egyesült Államokra és közel- keleti szövetségeseire. Az IÁ elleni amerikai légi csapások tavaly augusztusban megkezdődtek, de az amerikai kormány az elmúlt hónapok­ban többször is kifejezésre jut­tatta álláspontját, mely szerint a katonai erő alkalmazására va­ló kongresszusi felhatalmazás a szövetségesek és az ellenségek számára is fontos üzenet lenne. Obama kijelentette, az Iszlám Állam elleni koalíció „támadás­ban van”, és eddig mintegy két­ezer légi csapást mért a terror­szervezetre, amely a szavai sze­rint „veszíteni fog”. Az elnök ismételten hangsúlyozta, hogy nem egy újabb, az irakihoz vagy az afganisztánihoz hasonló há­borúhoz kér felhatalmazást. Mint mondta, az iraki erőket és a szíriai felkelőket kiképző ka­tonák bázisokon fognak szol­gálni. A kongresszus részéről az első reagálások szkeptikusok voltak. John Boehner, a képvi­selőház republikánus elnöke Obama kérését egy törvényho­zási folyamat elejének nevezte és kijelentette: arra számít, hogy a kongresszus módosítani fog a határozati javaslat szöve­gén. Megfigyelők szerint az amerikai szárazföldi erők beve­tésének ügye éles vitákat ger­jeszt majd a kongresszusban. Többórás harcok után iszla- mista fegyveresek elfoglalták a jemeni hadsereg egy fontos tá­maszpontját az ország déli Sab- va tartományában. A terror­szervezet képeket osztott meg Twitter-oldalán a többórás ost­romról, a jemeni 19. gyalogos dandár támaszpontjára felhú­zott fekete lobogóról és a túszul ejtett katonákról. Brüsszel. Nem született megállapodás Görögország és az euróövezet többi tagálla­mának pénzügyminisztere kö­zött Athén és a zóna további együttműködésének nyitott kérdéseiről - közölte tegnap hajnalban Jeroen Dijsselbloem, a miniszteri csoport ülésein el­nöklő holland pénzügyminisz­ter a brüsszeli találkozót köve­tően. Csupán azt erősítették meg, hogy a tárgyalást folytat­ják jövő hétfőn, az eurócsoport rendes, előre tervezett tanács­kozásán. A görög miniszter, Janisz Varufakisz jónak nevez­te a tanácskozást, és reményét fejezte ki, hogy hétfőn sikerül megállapodásra jutniuk. Mint mondta, sokféle érdekes véle­mény hangzott el a brüsszeli ülésen. „Ez az ülés nem volt ar­ra hivatott, hogy bármilyen ügyet elrendezzen. Azért hív­tak meg, mert - hogy úgy mondjam, én vagyok az új fiú a grundon” - mondta Varufakisz. Uniós források szerint a szer­dai tanácskozáson elkészítettek egy közös közleményt arról, mi­lyen úton próbálnak továbbha­ladni annak érdekében, hogy rendezzék az új görög kormány korábbi programot elutasító po­litikája miatt keletkezett nehéz­ségeket, de ezt végül Athén nem fogadta el. Még arról sem sike­rült megegyezni, milyen továb­bi konzultációk előzzék meg a hétfői ülést. Dijsselbloem már a megbeszélés előtt leszögezte: a találkozó célja az, hogy a görög pénzügyminiszter formálisan bemutathassa elképzeléseit, és elkezdődhessen az egyeztetés a későbbi lépésekről. Hangoztat­ta, hogy formálisan továbbra is létezik az Athén megsegítésére kidolgozott program, és bízik abban, hogy az új görög kor­mány folytatni fogja a reformo­kat. Az egyik fő vitapont az Athént segítő, 240 milliárd eu­rós pénzügyi program folytatá­sa, miután annak eredetileg rögzített futamideje hamarosan lejár. Alekszisz Ciprasz kor­mányfő korábban közölte, hogy nem kívánják meghosszabbíta­ni a programot, viszont a kor­mány saját reformtervet készít. Másrészt február végén kifut az EU és a Nemzetközi Valua- taalap mentőprogramja, ami­ből eddig az államcsőd szélén táncoló Görögországot mene­dzselték. Ezt követően Görög­ország szabadesésbe válthat, beleértve az államcsődöt és az eurózóna kényszerű elhagyá­sát is. Tény, ideig-óráig még tud boldogulni, de a piacról csak vállalhatatlanul magas kamatra tudna kölcsönöket felvenni á lejáró adósságok új- rafinanszírozására, vagyis va­lakinek segítenie kell rajtuk. Nem csak az EU adhat hitelt, lengette be a balodali Sziriza koalíciós partnerének vezetője. Ha nincs megegyezés, ott van az USA, Kína és persze Orosz­ország. Ebben viszont nem biz­tos, hogy lenne köszönet, mert az orosz pénzügyminiszter kö­zölte: ha kérnek, kaphatnak támogatást, de arra utalt, hogy csak a gyengélkedő rubelben. Mindenesetre jelzésértékű, hogy a görög külügyminiszter az eurócsoport ülésének nap­ján Moszkvában járt. Az athéni kormány az elmúlt napokban mégis inkább az euróövezeti fővárosokat ostromolta, kevés sikerrel. Főleg Berlin volt el­utasító. A mosolyszünet egyik oka, hogy a Ciprasz vezette Szi­riza elővette az előző kormány alatt vázolt ötletet, hogy a né­metek adjanak kártérítést a Harmadik Birodalom által okozott szenvedésért és egy második világháborús kény­szerhitelért. A német pénz­ügyminiszter erre azt válaszol­ta, hogy a kérdést már régen le­rendezték nemzetközi szerző­désekkel. (MTI, Index) Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter fogadja görög kollégá­ját, Janisz Varufakiszt. Athén arcára fagyhat a mosoly. (SITA/AP)

Next

/
Thumbnails
Contents