Új Szó, 2015. február (68. évfolyam, 26-49. szám)

2015-02-12 / 35. szám, csütörtök

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2015. FEBRUÁR 12. www.ujszo.com PENGE A világ tetején Dmitry Glukhovsky a kor­társ orosz irodalom egyik leg- invenciózusabb alkotója. A méltán népszerű Metró-re­gények posztapokaliptikus víziója, a Szürkület törté­nelmi kalandozásai és az Orosz népellenes mesék poli­tikai szatírái után megjelent a szerző új disztópikus sci-fije, a Futu.re. A regény - egyebek mellett - azzal az ötlettel ját­szik el, hogy mihez kezdené­nek az emberek az örök élet­tel. A jövőben fölfedezték a halhatatlanság szérumát. A halhatatlanság Amerikában a leggazdagabbaknak, 0- roszországban a politikai elitnek, Európában - a re­gény helyszínén - pedig az egyenlőség alapján minden­kinek jár. Első hallásra rop­pant vonzónak tűnik, hogy az ember isteni pozíciót fog­lal el: mindenki örökké fia­tal; a halhatatlanok nem fog­lalkoznak a túlvilág kérdé­sével, a vallásra többé nincs szükségük. A mesterséges beavatkozásnak azonban á- ra van: a kirobbanthatatlan hatalmi elit boldogságtablet­tákkal tömi a lakosságot, és ellenőrzi a szaporulatot. A szűkös erőforrások és a túl­népesedésjelenti a százhúsz milliárd lakosú Európa leg­főbb problémáját. Az égig érő tornyokba és hub-komp­lexumokba zsúfolt gyermek­telen polgárok életét a fel­ügyelet és az ellenőrzés ha­tározza meg. Európa határait szigorúan őrzik, gyakorlati­lag lehetetlen a bevándorlás. A szép új világ lerombolásá­nak a lehetősége az egyik rendszerhű zsoldos kezében van. Az ő fokozatos, koránt­sem egyszerű metamorfózisa alkotja a regény gerincét. Glukhovsky előző könyve­iben már tapasztalhattuk, a filozofikus mélység és a for­dulatos, mesteri, akciódús cselekmény adja a szerző ka­rakteres védjegyét. A vaskos könyvben találunk néhány üresjáratot, kidolgozatlan­ságot is, ám hajlamosak va­gyunk ezek fölött átsiklani, ugyanis a monumentális konstrukció, az elképzelt vi­lág gazdagsága és ötletei bő­ven kárpótolnak. A könyv kö­telező olvasmány: a tét az emberiségjövője. Dmitry Glukhovsky: Futu.re. Fordította: Földe­ák Iván. Európa Könyvki­adó, 2014.608 oldal. Értékelés: HNINMO A programba beválogatott filmek között találhatunk komoly és groteszk műveket is Cseh és szlovák filmkarnevál: nézz a szomszédod képébe! CSEH ES SZLOVÁK FILMKARNEVÁL FEBRUÁR 25-28. TOLDI MOZI Budapest. Az utóbbi évek legnagyobb sikerű cseh és szlovák - döntő több­ségében koprodukció­ban készült - filmjeit mu­tatja be a Toldi mozi a magyar fővárosban feb­ruár 25. és 28. között a Szlovák Intézettel és a Cseh Centrummal közö­sen szervezett Cseh és szlovák filmkarneválon. ÚJ SZÓ-ELŐZETES A programba beválogatott já­ték- és dokumentumfilmek a je­len és a közelmúlt problémáit dolgozzák fel, jellemzően erős társadalmi háttérábrázolással és mindig személyes megközelí­tésben. Találhatunk közöttük elmélyült, komoly és groteszk műveket is. Összesen 7 film ven­dégeskedik Budapesten, ezekje­lentős részében szlovákiai ma­gyar művészek is fontos szerepet kaptak. A vetítéseket Veiszer Alinda beszélgetéssorozata kí­séri, melyben színészeket és rendezőket szólaltat meg. A filmkarnevál nyitófilmje, a Fair play című dráma a szocia­lista Csehszlovákia élsportolói­nak világába vezet. Egy ígéretes fiatal rövidtávfutó lány bekerül a csúcssportolókat felkészítő központba. Anyja és edzője azt reméli, hogy kijuthat az olimpi­ára, ezért tudtán kívül doppin­golni kezdik. A főszerepben Bárdos Judit, a Komáromi Jókai Színház művésznője látható. Petr Václav Kiút (Cesta ven) című alkotása, amely négy ka­tegóriában is elnyerte a cseh kritikusok díját, egy észak­csehországi iparvárosban élő roma lány személyes drámája. Az erős akaratú fiatal anya igyekszik megküzdeni a nehéz­ségekkel: az adósságokkal, a többségi társadalom kirekesz­tésével és a saját családján, kö­zösségén belüli problémákkal. Bohumil Hrabal: „így történt, hogy...” („Takže se stalo, že...”) címmel Oliver Malina-Morgen- stern forgatott rendhagyó do­kumentumfilm a világhírű - és Magyarországon is méltán népszerű - cseh íróról. Hrabal születésének 100. évfordulójá­ra készült ez a játékfilmes rész­letekkel dúsított dokumentum­film, amelyben archív felvéte­leken megszólal a Sörgyári cap­riccio szerzője, mesélnek róla barátai és az írásait megfilmesí­tő rendezők (Jifí Menzel, Jan Némec, Petr Koliha), sőt a szi­gorúan ellenőrzött forgalmista, Miloš Hrma is. Jonáš Karásek 2013-as ren­dezése, az Elnökjelölt (Kandi­dát) egyszerre cinikus thriller és politikai szatíra, háttérben a mai Pozsony popkultúrájával és sznobizmusával. A film esemé­nyei a köztársaságielnök-vá- lasztást megelőző két hónap­ban játszódnak, és a média ha­talmát és manipulációs képes­ségeit mutatják be. Kerekes Péter 66 szezon (66 sezón) című stilizált dokumen­tu mfilmje sűrített formában mu­tatja be egy kassai uszoda 66 szezonját. A film a fiktív elbeszé­7 film vendégeskedik Budapesten, ezek jelen­tős részében szlovákiai magyar művészek is fontos szerepet kaptak. lök - többek között Bandor Éva, a Jókai Színház művésznője - élettörténetén, visszaemlékezé­sein keresztül mutatja be a holo­kauszt és a kommunizmus kor­szakát. A rendező játékosságá­nak köszönhető a tragikus ese­mények és emléktöredékek édes-keserű humora. Jan Hfebejk Mézeshetek cí­mű filmje egy esküvő története. Minden jól indul, a násznép a családi birtokon ünnepel, ami­kor felbukkan egy hívatlan ven­dég. De ki ez az alak, és hogyan került ide? Egy ártatlan potyá­zó, aki csak enni-inni szeretne? Vagy az ifjú pár múltjából buk­kant elő? De kiéből? Megjelené­sével repedezni kezd a lako­dalmas cukormáz. A fesztivál legfiatalabb ren­dezője Molnár Csaba: filmje, A rendes ember egy határ menti város lakóinak története, szlo­vák-magyar mese a gyökerek ke­reséséről, a sérelmek feldolgo­zásáról, az elvágyódásról és a boldogulásról. Zoltánt, a komá­romi villanyszerelőt megláto­gatja egy angyal, és feladatot ad neki: három nap alatt legalább három embert kell boldoggá tennie a környezetében, külön­ben nem biztos, hogy megéri a másnapot. A jámbor főhős rög­vest munkához lát, ám a melan­kolikus kisváros lakói nem mu­tatkoznak túl nyitottnak a bol­dogságra. Szereplők: Jakubecz László, Bandor Éva, Mokos Atti­la, Benkő Géza, Dráfi Mátyás, Olasz István, Bárdos Judit, (k) Wim Wenders új filmjét is hűvösen fogadta a kritika Berlinben A James Franco-jelenség Houellebecq regénye Németországban és Olaszországban is listavezető Fél Európa falja a Behódolást KIKÜLDÖTT MUNKATÁRSUNKTÓL Berlin. Az idei Berlinale alap­ján méltán hihetjük, hogy Ja­mes Franco napjaink egyik leg­felkapottabb színésze - az Everything Will Be Fine már a harmadik filmje a fesztiválon. Wim Wenders legújabb 3D-s drámájában az alakítása tulaj­donképpen vállalható, mégis elgondolkodtató, miért szeret­ne mostanában mindenki vele dolgozni. Nincs nagy szerencséjük a nagy rendezőknek az idei Ber- linalén. Herzog, Malick és most Wenders filmjét is hűvösen fo­gadta a kritika. Személy szerint az Everything Will Be Fine-t egyenetlen, de tisztességes drámának tartom, ami később megtalálhatja a maga közönsé­gét. Bár Wenders munkája nem mentes a giccses hatásvadászat­tól, az a javára írható, hogy vé­gig izgalmas marad; a feszült­ség megteremtésében pedig nagy szerepe van Alaxandre Desplat zenéjének és pár opera­tőri beállításnak. A film ígéretesen kezdődik: a James Franco által alakított To­mas egy kisfiú halálát okozza egy balesetben; a tragédia nem­csak rá van hatással, hanem a fiú testvérének és édesanyjának (Charlotte Gainsbourg) életére is; 12 éven át követjük, miként dolgozzák fel a traumát. A film 3D-ben készült, ez, valamint a több képi megoldás (a képek egymásra úsztatása, a nagykö­zelik a szereplők arcáról) az ér­zelmeket hivatottak felnagyíta­ni. Ezzel szemben a történetet és a főszereplőt leginkább az ér­zelemmentesség jellemzi: To­mast nem viselik meg az ese­mények, távolságtartó és hideg; a szereplők kapcsolata kimerül pár semmitmondó dialógus­ban, melyek során nem tudunk meg sokkal többet róluk. James Franco Wenders ren­dezésében tényleg megpróbálja komolyan venni a feladatát, egy-egy gesztusa azonban még­is inkább hat paródiának, mint színészi átlényegülésnek. A Ber­linale után komoly kérdéssé vált, lehet-e Francóra színész­ként tekinteni, vagy inkább popkulturális jelenségként ér­demes kezelni, (bartald) ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. Január eleji francia- országi megjelenése óta három európai országban is listavezető Michel Houellebecq francia re­gényíró műve, az iszlámelle­nesnek tartott Soumission (Be- hódolás). A vitatott író műve a Charlie Hebdo szatirikus heti­lap szerkesztősége elleni me­rénylet napján jelent meg, és Franciaország mellett Német­országban és Olaszországban is a legolvasottabb művek között szerepel. A regény, amelyben 2022-ben a franciaországi el­nökválasztáson egy muszlim párt jelöltje győz, élénk vitát váltott ki Franciaországban, ahol többen iszlámgyűlölőnek minősítették a könyvet. Ezzel együtt a Franciaországban 250 ezer példányban kiadott regény már az első héten listavezető volt az eladott könyvek között. Németországban a kritikusok egyhangú dicsérettel fogadták a Behódolást. A január 16-án - a németországi kiadó szerint 270 ezer példányban - Unterwer­fung címen megjelent regény Százezres példányszámban fogy (Képarchívum) szintén a legtöbbet vásárolt könyv lett. A januári franciaor­szági merényletek, a németor­szági Pegida iszlámellenes mozgalom kezdeményezte tün­tetések kétségkívül sajátos kon­textust kölcsönöztek a könyv­nek - vélte a németországi ki­adó. Houellebecq regénye Olasz­országban Sottomissione cím­mel január 15-én jelent meg, és kiadója, a Bompiani már a kö­vetkező héten bejelentette, hogy több mint 200 ezer pél­dányt adott el olasz földön a könyvből. „Ilyet még sosem láttunk” - nyilatkozta Elisabet- ta Sgarbi, a Bompiani szerkesz­tői igazgatója. Példátlan az is, hogy a Behódolás a Bompiani hazai sikerszerzőjét is maga mögé utasította a könyves el­adási listán: Umberto Eco Nu­mero Zero című új regénye a második helyre szorult. (Pedig az olasz mester művét is felfo­kozott várakozás előzte meg. Hősei újságírók, akik új napila­pot alapítanak, és szenzációs álhírekkel, nagy leleplezésekkel szállnak be a hírversenybe. Eco egyebek mellett arról mesél, miként válik a hazugságból mí­tosz a média hatására.) Az olasz kritika egyébként vegyesen fo­gadta a Behódolást. A La Re- pubblica január 20-i számában Alessandro Baricco olasz író rosszul sikerültnek ítélte a könyvet. A napilap december közepén Houellebecq „botrá­nyos visszatéréséről” írt. A „francia irodalom troli­jának” eddigi könyveit a Magve­tő adta ki Magyarországon, a kiadó a Behódolást ősszel ter­vezi megjelentetni. (MTI, ú) James Franco és Charlotte Gainsbourg Berlinben (SITA/AP-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents