Új Szó, 2015. február (68. évfolyam, 26-49. szám)
2015-02-12 / 35. szám, csütörtök
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2015. FEBRUÁR 12. www.ujszo.com PENGE A világ tetején Dmitry Glukhovsky a kortárs orosz irodalom egyik leg- invenciózusabb alkotója. A méltán népszerű Metró-regények posztapokaliptikus víziója, a Szürkület történelmi kalandozásai és az Orosz népellenes mesék politikai szatírái után megjelent a szerző új disztópikus sci-fije, a Futu.re. A regény - egyebek mellett - azzal az ötlettel játszik el, hogy mihez kezdenének az emberek az örök élettel. A jövőben fölfedezték a halhatatlanság szérumát. A halhatatlanság Amerikában a leggazdagabbaknak, 0- roszországban a politikai elitnek, Európában - a regény helyszínén - pedig az egyenlőség alapján mindenkinek jár. Első hallásra roppant vonzónak tűnik, hogy az ember isteni pozíciót foglal el: mindenki örökké fiatal; a halhatatlanok nem foglalkoznak a túlvilág kérdésével, a vallásra többé nincs szükségük. A mesterséges beavatkozásnak azonban á- ra van: a kirobbanthatatlan hatalmi elit boldogságtablettákkal tömi a lakosságot, és ellenőrzi a szaporulatot. A szűkös erőforrások és a túlnépesedésjelenti a százhúsz milliárd lakosú Európa legfőbb problémáját. Az égig érő tornyokba és hub-komplexumokba zsúfolt gyermektelen polgárok életét a felügyelet és az ellenőrzés határozza meg. Európa határait szigorúan őrzik, gyakorlatilag lehetetlen a bevándorlás. A szép új világ lerombolásának a lehetősége az egyik rendszerhű zsoldos kezében van. Az ő fokozatos, korántsem egyszerű metamorfózisa alkotja a regény gerincét. Glukhovsky előző könyveiben már tapasztalhattuk, a filozofikus mélység és a fordulatos, mesteri, akciódús cselekmény adja a szerző karakteres védjegyét. A vaskos könyvben találunk néhány üresjáratot, kidolgozatlanságot is, ám hajlamosak vagyunk ezek fölött átsiklani, ugyanis a monumentális konstrukció, az elképzelt világ gazdagsága és ötletei bőven kárpótolnak. A könyv kötelező olvasmány: a tét az emberiségjövője. Dmitry Glukhovsky: Futu.re. Fordította: Földeák Iván. Európa Könyvkiadó, 2014.608 oldal. Értékelés: HNINMO A programba beválogatott filmek között találhatunk komoly és groteszk műveket is Cseh és szlovák filmkarnevál: nézz a szomszédod képébe! CSEH ES SZLOVÁK FILMKARNEVÁL FEBRUÁR 25-28. TOLDI MOZI Budapest. Az utóbbi évek legnagyobb sikerű cseh és szlovák - döntő többségében koprodukcióban készült - filmjeit mutatja be a Toldi mozi a magyar fővárosban február 25. és 28. között a Szlovák Intézettel és a Cseh Centrummal közösen szervezett Cseh és szlovák filmkarneválon. ÚJ SZÓ-ELŐZETES A programba beválogatott játék- és dokumentumfilmek a jelen és a közelmúlt problémáit dolgozzák fel, jellemzően erős társadalmi háttérábrázolással és mindig személyes megközelítésben. Találhatunk közöttük elmélyült, komoly és groteszk műveket is. Összesen 7 film vendégeskedik Budapesten, ezekjelentős részében szlovákiai magyar művészek is fontos szerepet kaptak. A vetítéseket Veiszer Alinda beszélgetéssorozata kíséri, melyben színészeket és rendezőket szólaltat meg. A filmkarnevál nyitófilmje, a Fair play című dráma a szocialista Csehszlovákia élsportolóinak világába vezet. Egy ígéretes fiatal rövidtávfutó lány bekerül a csúcssportolókat felkészítő központba. Anyja és edzője azt reméli, hogy kijuthat az olimpiára, ezért tudtán kívül doppingolni kezdik. A főszerepben Bárdos Judit, a Komáromi Jókai Színház művésznője látható. Petr Václav Kiút (Cesta ven) című alkotása, amely négy kategóriában is elnyerte a cseh kritikusok díját, egy északcsehországi iparvárosban élő roma lány személyes drámája. Az erős akaratú fiatal anya igyekszik megküzdeni a nehézségekkel: az adósságokkal, a többségi társadalom kirekesztésével és a saját családján, közösségén belüli problémákkal. Bohumil Hrabal: „így történt, hogy...” („Takže se stalo, že...”) címmel Oliver Malina-Morgen- stern forgatott rendhagyó dokumentumfilm a világhírű - és Magyarországon is méltán népszerű - cseh íróról. Hrabal születésének 100. évfordulójára készült ez a játékfilmes részletekkel dúsított dokumentumfilm, amelyben archív felvételeken megszólal a Sörgyári capriccio szerzője, mesélnek róla barátai és az írásait megfilmesítő rendezők (Jifí Menzel, Jan Némec, Petr Koliha), sőt a szigorúan ellenőrzött forgalmista, Miloš Hrma is. Jonáš Karásek 2013-as rendezése, az Elnökjelölt (Kandidát) egyszerre cinikus thriller és politikai szatíra, háttérben a mai Pozsony popkultúrájával és sznobizmusával. A film eseményei a köztársaságielnök-vá- lasztást megelőző két hónapban játszódnak, és a média hatalmát és manipulációs képességeit mutatják be. Kerekes Péter 66 szezon (66 sezón) című stilizált dokumentu mfilmje sűrített formában mutatja be egy kassai uszoda 66 szezonját. A film a fiktív elbeszé7 film vendégeskedik Budapesten, ezek jelentős részében szlovákiai magyar művészek is fontos szerepet kaptak. lök - többek között Bandor Éva, a Jókai Színház művésznője - élettörténetén, visszaemlékezésein keresztül mutatja be a holokauszt és a kommunizmus korszakát. A rendező játékosságának köszönhető a tragikus események és emléktöredékek édes-keserű humora. Jan Hfebejk Mézeshetek című filmje egy esküvő története. Minden jól indul, a násznép a családi birtokon ünnepel, amikor felbukkan egy hívatlan vendég. De ki ez az alak, és hogyan került ide? Egy ártatlan potyázó, aki csak enni-inni szeretne? Vagy az ifjú pár múltjából bukkant elő? De kiéből? Megjelenésével repedezni kezd a lakodalmas cukormáz. A fesztivál legfiatalabb rendezője Molnár Csaba: filmje, A rendes ember egy határ menti város lakóinak története, szlovák-magyar mese a gyökerek kereséséről, a sérelmek feldolgozásáról, az elvágyódásról és a boldogulásról. Zoltánt, a komáromi villanyszerelőt meglátogatja egy angyal, és feladatot ad neki: három nap alatt legalább három embert kell boldoggá tennie a környezetében, különben nem biztos, hogy megéri a másnapot. A jámbor főhős rögvest munkához lát, ám a melankolikus kisváros lakói nem mutatkoznak túl nyitottnak a boldogságra. Szereplők: Jakubecz László, Bandor Éva, Mokos Attila, Benkő Géza, Dráfi Mátyás, Olasz István, Bárdos Judit, (k) Wim Wenders új filmjét is hűvösen fogadta a kritika Berlinben A James Franco-jelenség Houellebecq regénye Németországban és Olaszországban is listavezető Fél Európa falja a Behódolást KIKÜLDÖTT MUNKATÁRSUNKTÓL Berlin. Az idei Berlinale alapján méltán hihetjük, hogy James Franco napjaink egyik legfelkapottabb színésze - az Everything Will Be Fine már a harmadik filmje a fesztiválon. Wim Wenders legújabb 3D-s drámájában az alakítása tulajdonképpen vállalható, mégis elgondolkodtató, miért szeretne mostanában mindenki vele dolgozni. Nincs nagy szerencséjük a nagy rendezőknek az idei Ber- linalén. Herzog, Malick és most Wenders filmjét is hűvösen fogadta a kritika. Személy szerint az Everything Will Be Fine-t egyenetlen, de tisztességes drámának tartom, ami később megtalálhatja a maga közönségét. Bár Wenders munkája nem mentes a giccses hatásvadászattól, az a javára írható, hogy végig izgalmas marad; a feszültség megteremtésében pedig nagy szerepe van Alaxandre Desplat zenéjének és pár operatőri beállításnak. A film ígéretesen kezdődik: a James Franco által alakított Tomas egy kisfiú halálát okozza egy balesetben; a tragédia nemcsak rá van hatással, hanem a fiú testvérének és édesanyjának (Charlotte Gainsbourg) életére is; 12 éven át követjük, miként dolgozzák fel a traumát. A film 3D-ben készült, ez, valamint a több képi megoldás (a képek egymásra úsztatása, a nagyközelik a szereplők arcáról) az érzelmeket hivatottak felnagyítani. Ezzel szemben a történetet és a főszereplőt leginkább az érzelemmentesség jellemzi: Tomast nem viselik meg az események, távolságtartó és hideg; a szereplők kapcsolata kimerül pár semmitmondó dialógusban, melyek során nem tudunk meg sokkal többet róluk. James Franco Wenders rendezésében tényleg megpróbálja komolyan venni a feladatát, egy-egy gesztusa azonban mégis inkább hat paródiának, mint színészi átlényegülésnek. A Berlinale után komoly kérdéssé vált, lehet-e Francóra színészként tekinteni, vagy inkább popkulturális jelenségként érdemes kezelni, (bartald) ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. Január eleji francia- országi megjelenése óta három európai országban is listavezető Michel Houellebecq francia regényíró műve, az iszlámellenesnek tartott Soumission (Be- hódolás). A vitatott író műve a Charlie Hebdo szatirikus hetilap szerkesztősége elleni merénylet napján jelent meg, és Franciaország mellett Németországban és Olaszországban is a legolvasottabb művek között szerepel. A regény, amelyben 2022-ben a franciaországi elnökválasztáson egy muszlim párt jelöltje győz, élénk vitát váltott ki Franciaországban, ahol többen iszlámgyűlölőnek minősítették a könyvet. Ezzel együtt a Franciaországban 250 ezer példányban kiadott regény már az első héten listavezető volt az eladott könyvek között. Németországban a kritikusok egyhangú dicsérettel fogadták a Behódolást. A január 16-án - a németországi kiadó szerint 270 ezer példányban - Unterwerfung címen megjelent regény Százezres példányszámban fogy (Képarchívum) szintén a legtöbbet vásárolt könyv lett. A januári franciaországi merényletek, a németországi Pegida iszlámellenes mozgalom kezdeményezte tüntetések kétségkívül sajátos kontextust kölcsönöztek a könyvnek - vélte a németországi kiadó. Houellebecq regénye Olaszországban Sottomissione címmel január 15-én jelent meg, és kiadója, a Bompiani már a következő héten bejelentette, hogy több mint 200 ezer példányt adott el olasz földön a könyvből. „Ilyet még sosem láttunk” - nyilatkozta Elisabet- ta Sgarbi, a Bompiani szerkesztői igazgatója. Példátlan az is, hogy a Behódolás a Bompiani hazai sikerszerzőjét is maga mögé utasította a könyves eladási listán: Umberto Eco Numero Zero című új regénye a második helyre szorult. (Pedig az olasz mester művét is felfokozott várakozás előzte meg. Hősei újságírók, akik új napilapot alapítanak, és szenzációs álhírekkel, nagy leleplezésekkel szállnak be a hírversenybe. Eco egyebek mellett arról mesél, miként válik a hazugságból mítosz a média hatására.) Az olasz kritika egyébként vegyesen fogadta a Behódolást. A La Re- pubblica január 20-i számában Alessandro Baricco olasz író rosszul sikerültnek ítélte a könyvet. A napilap december közepén Houellebecq „botrányos visszatéréséről” írt. A „francia irodalom trolijának” eddigi könyveit a Magvető adta ki Magyarországon, a kiadó a Behódolást ősszel tervezi megjelentetni. (MTI, ú) James Franco és Charlotte Gainsbourg Berlinben (SITA/AP-felvétel)
