Új Szó, 2015. február (68. évfolyam, 26-49. szám)
2015-02-12 / 35. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. FEBRUÁR 12. Vélemény És háttér 7 A politikusok egyik fő hibája, hogy képtelenek beismerni tévedéseiket vagy hibáikat Pellegrini, a reklámarc „Büszkén vállalja, hogy részt vett a reklámban. Ingyen tette, a gyerekekért, a jó ügyért. Ha lehetne, újra igent mondana a felkérésre.” MÓZES SZABOLCS Tömören így lehetne összefoglalni Peter Pellegrini tegnapi védekezését, amely jól tükrözi, hogy a házelnök vagy nem akarja megérteni, miről szól a vonatkozó, a legfőbb közjogi méltóságok számára mindennemű reklámban való szereplést tiltó törvény, vagy úgy tesz, mintha nem tudná - abban bízva, hogy mások sem fogják felfogni. Nem ő az első, hasonló cipőben járó politikus, s félő, hogy nem is az utolsó. S mivel kormánypárti, vélhetően a bírság és a megrovás is elmarad. Tegnap derült ki, hogy Pellegrini - még oktatási miniszterként - egy pörgős reklámklipben vállalt szerepet. A videó egy iskolai táncprojekt promója volt. Eddig elvileg rendben is lenne a történet - a reklám célja, hogy minél több gyerek vegyen részt a fenékriszáló akcióban -, csakhogy a projektnek természetesen több kommersz támogatója is van. A miniszter úr pedig a felvétel során azzal mit sem törődött, hogy milyen márkájú táblagépet nyomnak a kezébe, vagy milyen típusú munkagépre ültetik. S ami a legfontosabb: ezek a márkák látszanak is - a politikus kezében, a feneke alatt. Ezen a ponton dől össze a slágfertig Pellegrini védekezése, ugyanis a probléma nem az, hogy milyen rendezvényt reklámozott - ezzel ezúttal semmi baj -, hanem az, hogy közben milyen világmárkákat hirdetett. Mert ne legyünk naivak: a cégek azért támogatják az ilyen A házelnök úgy tesz, mintha nem tudná, hogy a közjogi méltóságok semmilyen reklámban nem szerepelhetnek. jellegű akciókat, hogy javítsák az imázsukat, s ezáltal növeljék bevételeiket. Közvetve ebben segítette őket az akkor még oktatási miniszter. Pellegrini reklámszereplése miatt természetesen nem dől össze a világ. Voltak már hasonló esetek - Ivan Miklós egy utazási iroda, Pavol Paška pedig (úgy néz ki, ez a házelnökök „sorsa”) egy tévétársaság pro- mójában vett részt. A nagyobb gond az, ha a politikus nem ismeri be, hogy hibázott. Elég lett volna, ha annyit mond: ,jó ügyet támogattam, ám közben valóban nem figyeltem egy-két apró részletre. Bocs, legközelebb nem fordul elő, és ezért elfogadom, ha az illetékes parlamenti bizottság levonja egyhavi béremet.” Pellegrini - és a hozzá hasonló sorsú politikusok - reakciója azért is meglepő, mert egy ilyen meaculpázás PR- szempontból sokkal többet érne számukra - a választóknak emberi vonásokat mutatnának -, mint a poénosnak szánt traktoros miniszteri videó.- Hát hova mennék? A zsebészetre! (Peter Gossányi rajza) Van idő felkészülni, hogy élni tudjunk az USA és az EU közti egyezmény előnyeivel A híres-hírhedt klórozott csirke FELEDY BOTOND Egyre gyakrabban jelennek meg a klórban áztatott amerikai csirkékkel, génmódosított kukoricával és kisemmizett európai vállalkozókkal riogató írások, amelyek szerint az USA és az EU között készülőiéiben lévő egyezmény a földi poklot hozza majd Európára. A Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség, amelyet angol rövidítése után TTIP-nek hívunk, arra hivatott, hogy a világ két leggazdagabb régiója között tovább mélyítse az integrációt. Az USA és az EU együtt a világ GDP-jének közel 46 százalékát állítja elő, a világ kereskedelmének egyharmada is köztük zajlik. Már számos vámtól és más tarifa jellegű korláttól megszabadult a két tömb, most a szabályozást akarja összehangolni. A tiltakozás pedig amiatt kezdett spontán módon a felszínre törni, mert a tárgyalások két évvel ezelőtti beindítása óta sokáig semmit sem lehetett tudni az Európai Bizottság és amerikai partnere között folyó egyeztetésekről. Ez gazdag táptalajt adott mindenféle elképzelésnek, mindenki a saját rémét láthatta bele a készülő megállapodásba. A helyzet tényleg nem egyszerű: az unió a kereskedelem terén valóban önálló hatáskörrel, így e tárgyaláson saját mandátummal rendelkezik. Az unió azonban nem valami lufiként kering a tagállamok felett, hanem ezer szállal kötődik hozzájuk, hozzánk. S mivel erősen a kezdeti szakaszban lévő tárgyalásról van szó, így mindenkinek adott a lehetőség, hogy mérlegelje és elmondja érdekeit a döntéshozóknak, politikusoknak, megfelelő kamaráknak és szövetségeknek, akik ezt a brüsszeli irodákig vihetik. A legérzékenyebb kérdésekről feltehetőleg idén ősszel kezdődnek az egyeztetések. Mivel a legnagyobb uniós tagállam, Németország egyértelmű érdeke a TTIP aláírása, ahogy az amerikai vállalatok is várják ezt, így a kisebb tagállamok már csak egyetlen dolgot tehetnek: minden eszközzel érvényesítik érdekeiket, mert megakadályozni már nem nagyon lehet az egyezmény létrejöttét. A nagyjátékosok egyelőre nagyon szeretnék az aláírást. A középsúlyú és kisebb államok pedig, ha elég ügyesek, akkor hosszú távon képesek lehetnek többet nyerni, mint amennyit veszíthetnek. Ehhez azonban fel kell adni a struccpolitika jellegű, nem párbeszédre és érdekképviseletre épülő kampányokat, minden oldalon. A cél, hogy az európai szereplők - államok, ipari szektorok, kkv-k és a végén minden polgár - képesek legyenek felmérni a lehetőségeiket a TTIP- ben és tudatosan készüljenek a változásokra. Az egyezményről még évekig fognak tárgyalni, majd jó eséllyel évekig tart a ratifikálási folyamat. Van időnk, de most kell kihasználnia a felkészülésre mindenkinek: vállalkozóknak, beszállítóknak, fo- gyasztóvédőknekegyaránt. KOMMENTAR Lipták doktor igaza KOCUR LÁSZLÓ Peter Lipták pozsonyi körzeti orvos a hétfő esti híradóban nyíltan beszélt arról, amit mindannyian tudunk. Most mégis mindenki úgy tesz, mint ha ez az ember valami idegen univerzumból csöppent volna ide, de legalábbis a Holdról, és tőle hallanának először az orvosi hálapénzről. A Lipták-nyilatkozat által generált vitát elnézve jó esély van rá, hogy a két-három hónapig tartó masszív buzizás után most össznépi orvosozás kezdődik. Kétségtelen, volt valami hólapátért kiáltó abban az irritáló, nyegle természetességben, ahogy a kamerába vigyorogva elmondta téziseit. Ám abban, hogy akinek a mai egészségügyi rendszerben nincs pénze, annak pechje van, Lipták doktornak elvitathatatlan igaza van. Aki ezt nem így látja, az álszent vagy szerencsés, és az elmúlt években influenzánál komolyabb dolog miatt nem fordult orvoshoz. Mindjárt tegyük is hozzá, sajnálatos, hogy ez így van, de ebben az esetben a moralizálás meddő. Tegyük hozzá azt is, kb. ez minden, amiben egyetértünk a dokival. Arról azonban, hogy az egészségügy mint társadalmi alrendszer ide jutott, nem ő tehet. Közellenséggé, a szlovákiai egészségügy minden problémájának forrásává tenni őt butaság volna. Mert ha netán felháborodott tömegek megégetnék őt ma délután, Dobrovič utcai rendelője előtt, borítékokból rakott máglyán, azzal megoldódna a szlovák egészségügy minden problémája? Reméljük, ezt senki sem gondolja komolyan. Bár nem igazán értjük, miért tette - még jó okot is nehéz találni erre, ki és miért annyira hülye, hogy a legnézettebb hírműsorban ismerje be a korrupciót -, Lipták már most többet tett e tabuizált terület közbeszédbe vonszolásáért, mint az összes eddigi egészségügyi miniszter. Ez lehet az első lépés a gyógyulás felé vezető úton. Illúziói azonban senkinek ne legyenek, ha a gyógyulás egyáltalán lehetséges, az nagyon hosszadalmas folyamat lesz. És mivel népszerűtlen is, és nem zavarható le egy vagy két kormányzati ciklus alatt, a mindenkori kormányok nem nagyon fognak kapkodni utána. Ha végigtekintünk az önálló Szlovákia egészségügyi minisztereinek során Viliam Soboňától Vladimír Čisláldg, közülük az egészségügy átlátható finanszírozásának megteremtését valószínűleg csak az éppen ezért közutálatnak örvendő Rudolf Zajac gondolta komolyan. Bele is törött a bicskája, és még a sajátjai sem álltak ki maradéktalanul mellette. Az egészségügy jó üzlet, számos befolyásos haszonélvezővel, akik érdekeltek a jelenlegi, pazarló és korrupt rendszer fenntartásában. Ettől elvonatkoztatva, be kell látnunk, hogy az ingyenes állami egészségügy fikció, a számlát valakinek fizetnie kell, legtöbbször a végfelhasználónak, a betegnek. Ahhoz, hogy a rendszer valamelyest fenntartható lehessen, előbb vagy utóbb fizetni fogunk. A kérdés csak az, hogy borítékban, vagy átlátható módon, egy kórházi pénztárban akarjuk-e ezt tenni? FIGYELŐ Véres Valentint! Támad a kiberkalifa. Hac- kerek feltörték az amerikai Newsweek magazin internetes oldalát, megfenyegették az Egyesült Államokat, konkrétan az elnöki családot is, és az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezetet reklámozó képet és szöveget helyeztek el rajta. Az üzenetet a „kiberkalifá- tus” nevében küldték a „Je suIS IS” (Én vagyok az IÁ) felirattal. A képen egy iszlamis- ta harcos kendőbe burkolt feje látható. „Miközben az USA és csatlósai a testvéreinket ölik Szíriában, Irakban és Afganisztánban, mi belülről szétromboljuk a nemzeti ki- berbiztonsági rendszereteket” - üzenték az internetes kalózok. Megfenyegették az amerikai elnöki családot is. „Véres Valentin-napot Michelle Obama! Figyelünk téged, a lányaidat és a férjedet! -üzenték. Washington új hírszerző központot hoz létre a kiber- fenyegetések ellen - közölte Lisa Monaco, Barack Obama terrorelhárítási és belbiztonsági tanácsadója. Az intézmény létrehozása - amelynek működési elvét a The Washington Post a Nemzeti Terrorelhárítási Központéhoz hasonlította - azt jelzi, hogy az Obama-kormány változtat a jelenlegi helyzeten, amikor több szövetségi szerv külön foglalkozik a kibervédelem- mel. A közelmúltban amerikai érdekeltségek-így a Sony Pictures Entertainment, az Anthem társadalombiztosító vagy éppen a Fehér Ház nem titkosított számítógép-hálózata - ellen elkövetett hacker- támadások ráirányították a figyelmet arra, hogy hiányosságok mutatkoznak a biztonsági szervek közötti információcserében. (MTI)