Új Szó, 2015. február (68. évfolyam, 26-49. szám)

2015-02-11 / 34. szám, szerda

2 Közélet ÚJ SZÓ 2015. FEBRUÁRU, www.ujszo.com Pásztor: Lipták rossz kifejezést választott Gyakori a korrupció, de nem jelentjük ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Néhány hónap működés után megszűnt a Transparency International Slovensko (TIS) speciális, az egészségügyi korrupció bejelen­tésére szolgáló honlapja, pedig az emberek szerint az egészség­ügy a leginkább korrupcióval fertőzött ágazat. A Focus közvé­lemény-kutató ügynökség leg­utóbb 2012-ben készített felmé­rést a korrupció helyzetéről. Ak­kor az emberek 61 százaléka vél­te úgy, hogy a korrupció az egészségügyben nagyon elter­jedt, további 33 százalék szerint pedig jelen van, de csak kis mér­tékben vagy pedig nem tudták megítélni az elterjedtségét. Ez az arány 1999 óta gyakorlatilag nem változik. A TIS az említett honlapot Andrej Kiska - akkor még el­nökjelölt - anyagi támogatásá­val hozta létre. A cél az volt, hogy segítsék azokat, akik je­lentik a korrupciós eseteket, és akár még az egészségügyi ellá­tást is biztosították volna szá­mukra egy másik intézmény­ben. „A honlap működését né­hány hónap után leállítottuk, mert nem volt elég bejelentés, vagy a bejelentések nem tar­talmaztak elég információt ah­hoz, hogy feljelentést tudjunk tenni” - mondta lapunknak Zuzana Dančíková, a TIS mun­katársa. Pedig a Focus felméré­se azt mutatja, hogy az embe­rek 26 százaléka adott valami­lyen okból pénzt a kezelőorvo­sának, ebből 14 százalék azért, hogy színvonalas és gyors keze­lést kapjon. Azt az emberek 4 százaléka vallotta, hogy azért adott pénzt, mert azt az orvos kérte. A napokban Peter Lipták há­ziorvos több médiának is el­mondta, hogy ajándékokból tartja fenn rendelőjét. Ugyan­akkor szerinte nem az orvosok­nak adott kenő-vagy hálapénz a legnagyobb problémája az egészségügynek, hanem az, hogy az egészségügyre fordított mintegy 4 milliárd euró köz­pénz felét a „maffia” kapja a kórházak megrendelésein ke­resztül. Azt állítja, hogy a bete­gektől nem kenőpénzt, hanem ajándékot kapott. Ugyanakkor szerinte „az emberek szívesen fizetnek, de akkor a lehetséges maximális minőséget szeretnék kapni napjaink nyomorában is.” Lipták nem ítélte el Viliam Fi­scher szívsebészt sem, aki ellen a rendőrség a napokban indított eljárást, mert 3000 eurót kért egy műtétért. Az orvost a beteg hozzátartozói jelentették fel, mert a páciens meghalt. Lipták kijelentéseitől elhatá­rolódott a háziorvosok szakmai szövetsége (SSVPL) is, pedig annak ő az irodaigazgatója. Azt állítják, hogy Lipták csak saját véleményét mondta el, az nem egyezik a szervezet véleményé­vel. Az orvosi kamara eljárást indít Lipták ellen, szerintük fennáll a gyanú, hogy az orvos megsértette a kamara erkölcsi kódexét. A Magánorvosok Szö­vetsége (ASL) kevésbé éles hangnemben reagált. Pásztor László elnök szerint az ajándék, ahogyan azt Lipták magyarázta, nem ütközik törvénybe, ugyan­akkor szerinte a szponzortámo­gatás jobb kifejezés lett volna, (lpj, TASR, SITA) Peter Lipták. Nem volt beoltva a korrupció ellen. (Pavol Funtál felv.) Alacsony a volt köztársasági elnökök nyugdíja Ezereuróról 2500-ranő az exelnökök juttatása ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Emelkedik a volt köztársasági elnökök havi jára­déka. A közjogi méltóságok bé­rezésére vonatkozó jogszabály módosítását követően a volt ál­lamfők, a parlamenti képviselők bérével megegyező havi járadé­kot fognak kapni, de csak a kö­vetkező választási ciklustól. A honatyák az átlagkereset há­romszorosára jogosultak, vagyis a jelenlegi átlagkereset alapján az exelnököknek 2472 euró jár­na, de mivel a jogszabály csak jövő márciustól lesz érvényes, az első magasabb havi járadék akár 2500 euró is lehet majd. A vo­natkozó jogszabály értelmében a volt államfők jelenleg 996 eu­rót kapnak, szolgálati gépkocsi­ra és egy testőrre is jogosultak. A volt államfőknek Csehország­ban 2064, Lengyelországban 4979, Magyarországon pedig 5599 eurónak megfelelő összeg jár. (TASR, ie) A miniszter a középiskolák egy részének bezárását készítheti ezzel elő - véli az iskolaigazgató Középiskolák: jövőre központi felvételi vizsgák lesznek Pozsony. Nem fognak számítani a nyolcadikos és a kilencedikes átla­gok, helyettük központi teszt lesz a középiskolai felvételi helyett. Mindez a 2015/16-is tanévtől lesz így, idén még a régi rendszerben felvételiz­nek a diákok. ÚJ SZÓ-HÍR Juraj Draxler tegnap bemu­tatta első miniszteri változtatá­sát: módosul a középiskolai felvételi vizsgák rendszere. Idén még minden a régiben marad, ám jövő tavasszal az is­kolák már nem a saját felvételi kritériumaik szerint fogják vizsgáztatni és kiválasztani a jelentkezőket. A legfontosabb változás, hogy a tárca bevezeti a központi felvételi tesztek rendszerét. Ezt az iskola tanítási nyelvéből és matematikából fogják írni a di­ákok. A teszteket a kilencedikes monitorok alapján rakják majd össze. A felvételit minél későbbi időpontra szeretné halasztani a szaktárca, hogy a diákok az is­kolai év végéig motiváltak le­gyenek a tanulás terén. Jelenleg ugyanis sok helyen a kilencedi­Jönnek a központi felvételi tesztek (SITA/AP-felvétel kesek a második félév végét már elbliccelik, mivel már felvételt nyertek valamelyik középisko­lába - érvel a minisztérium. A másik jelentős változás az lesz, hogy az alapiskola utolsó két évfolyamának átlagai - a nyolcadikos és kilencedikes je­gyek - nem fognak számítani. Draxler ugyanakkor lehetsé­gesnek tartja, hogy a kiváló ta­nulmányi eredményeket, első­sorban a diákversenyeken való sikeres részvételt honorálják a felvételik során. „Az új rend­szer első számú célja az, hogy a felvételi valóban objektív szűrő legyen, hogy világosak legye­nek a szabályok” - nyilatkozta a miniszter. Draxler szerint en­nek köszönhetően a legjobb is­kolákba a legjobb tanulók nyerhetnek felvételt. „Az lehet a háttérben, hogy a miniszter úr már döntött a kö­zépiskolák harmadának bezá­rásáról” - mondta lapunknak Andruskó Imre, a komáromi Selye János Gimnázium igaz­gatója. A középiskolák túlnyo­mó többségében ugyanis diák­hiány van. Az igazgató szerint ha nem ez van a miniszter ter­vének hátterében, akkor értel­metlen a módosítás: a legjobb iskolák ugyanis így is a legjobb tanulókat veszik fel, a diákhi­ánnyal küszködő intézmények pedig úgyis felvennék a gyen­gébben teljesítő kilencedikese­ket is. „Nem a színvonallal van probléma. Nincs gyerek”-tette hozzá Andruskó. A változtatással a tárca az Alkotmánybíróság tavalyi dön­tésére is reagál. Dušan Čaplovič ugyanis korábban törvénybe foglaltatta, hogy a gimnáziumokba 2,0-s átlagnál rosszabb tanulókat nem vehet­tek fel, a szakközépiskolákba pedig 2,75-ös átlag volt a leg­gyengébb megengedett. Ezt a taláros testület alkotmányelle­nesnek minősítette, a miniszté­rium emiatt módosítani kény­szerül a vonatkozó törvényt - ennek része a tegnap bejelen­tett új rendszer is. A teszteket a tárca háttérin­tézményeként tevékenykedő Oktatási Szabványosított Méré­sek Nemzeti Intézete (NÚCEM) fogja elkészíteni, az intézettől az iskolák már idén is kérhetnek „próbateszteket”. (MSz, SITA) Megkezdődött a visszaigénylés, egyelőre nem tudni, hányán használják ki a lehetőséget Újra állampolgárok akarnak lenni ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Megérkeztek a bel­ügyminisztériumhoz az állam- polgárság visszaigénylésére vonatkozó első kérelmek. Feb­ruártól a tárca rendeletkiegészí­tése alapján azok kaphatják vissza szlovák állampolgársá­gukat, akik a 2010-es törvény- módosítás után vesztették el. Egyelőre nem tudni hányán szeretnék visszaszerezni szlo­vák állampolgárságukat, mivel a kérvényeket a járási és megyei hivatalokban, valamint a nagy- követségeken lehet leadni. Az első kérvényeket a prágai nagy­követségen és a pozsonyi járási hivatalban adták le. Robert Fico első kormánya 2010-ben a ma­gyar egyszerűsített honosításra reagálva alkotta meg a szlovák ellentörvényt. Bár a belügymi­nisztérium elkészítette az ál­lampolgársági törvény módosí­tó javaslatát, Robert Kaliňák tárcavezető decemberben saját javaslattal állt elő. A miniszteri rendeletkiegészítés alapján azok kaphatják vissza a szlovák állampolgárságukat, akik 1993. január 1-jétől szlovák állam­polgárok voltak, és bejelentett lakcímük van Szlovákiában. (SITA, ie) Túllépték jogköreiket a megyei önkormányzatok, döntött a közlekedési minisztérium Elmeszelte a tárca a megyéket a RegioJet-ügyben ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Törvényt sértettek a megyék, amikor nem engedé­lyezték a RegioJet új járatának elindítását. A vállalat tulajdo­nosa ultimátumot adott a két megyeelnöknek és Nyitra pol­gármesterének. A közlekedési minisztérium elismerte, hogy Pozsony, va­lamint Nyitra megye önkor­mányzata törvényt sértett, amikor nem engedélyezte a közlekedési vállalatnak, hogy autóbuszjáratot indítson Po­zsony és Besztercebánya kö­zött. Radim Janóira a RegioJet tulajdonosa, óriási sikerként könyveli el, hogy a közlekedési tárca teljes mértékben a válla­latnak adott igazat. Janimra szerint a minisztérium állás­pontjából kitűnik, hogy Po­zsony megye több alkalommal is súlyos hibát vétett. „Egyértelmű győzelmet arat­tunk a két megyefőnök és a polgármester felett. Megsértet­ték a hatályos jogszabályokat, nyilvánvalóan a klientúra­rendszer irányította őket, és nem tartották szem előtt a köz, vagyis a polgárok érdekeit. Ezért nyilvánosan felszólítom őket, mondjanak le hivata­lukról” - mondta Radim Jan­óira. Hozzátette, ha február 14-ig nem távoznak posztjuk­ról, akkor minden eszközt fel­használ ahhoz, hogy a politikai felelősség mellett a büntetőjogi következményeket is viselniük kelljen. A RegioJet azután fordult a tárcához, hogy Pavol Frešo, Pozsony megye elnöke nem engedélyezte az új járat elindí­tását. Milan Belica nyitrai me­gyefőnök, valamint Jozef Dvonč, Nyitra polgármestere szintén ellenezték az új járat Elindulhatnak a sárga buszok? (Képarchívum) indítását. Nyitra önkormány­zata azzal érvelt, hogy a busz- pályaudvar már most is túlzsú­folt, ráadásul az elkövetkező két évben újítják fel. A közle­kedési minisztérium álláspont­ja szerint az új járat engedélyé­nek megtagadásakor Nyitra túllépte jogköreit. Iveta Tyšlerová, Pozsony megye szó­vivője azt mondta, megkapták a minisztérium álláspontját, át­tanulmányozzák, csak azután reagálnak a döntésre. A Szabadság és Szolidaritás (SaS) módosítaná a közúti köz­lekedésről szóló törvényt. Azo­kat a feltételeket írnák át, ame­lyek alapján a megye engedé­lyezheti az új járatok indítását, és megvonhatja a járatok működési engedélyét. Úgy vé­lik, a hatályos jogszabály aránytalanul nagy jogkörökkel ruházza fel a megyefőnököket. Javaslatukról tegnap tárgyalt a parlament, de a képviselők el­utasították a tervezetet. Azt ígérik, rövidesen ismét a plé­num elé terjesztik a tervezetet. A RegioJet februárban indí­totta el új járatát Pozsony és Besztercebánya között, miután Marian Kodéba besztercebá­nyai megyefőnök ezt engedé­lyezte. (SITA, TASR, ie)

Next

/
Thumbnails
Contents