Új Szó, 2015. február (68. évfolyam, 26-49. szám)
2015-02-11 / 34. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. FEBRUÁRU. Közélet 3 Akinek tavalyi bevétele meghaladta az 1901,67 eurót, köteles elszámolni az adóelőleggel vagy adóbevallást kell készítenie Hétfőig kell kérni az adóelszámolást Aki nem készít adóelszámolást, annak adóbevallást kell leadnia (Tomáš Benedikovič felvétele) HASZNOS TUDNIVALÓK 1. Ha az alkalmazott le- kési a február 16-ai dátumot, vagy a munkaadó valamilyen oknál fogva nem hajlandó elkészíteni az éves adóelszámolást, a bérelszámoló kiállít az alkalmazott számára egy igazolást a megadózható bevételekről, és az alkalmazott A típusú adóbevallást dolgoz ki. 2. Ha az alkalmazott vállalkozik is, illetve más egyéb forrásból is van plusz- jövedelme, akkor az egyéb bevételi forrással kapcsolatos, összes szükséges dokumentumot oda kell adni ä bérelszámolónak vagy egy könyvelő cégnek. Az adóelszámolást ilyenkor a B típusú adóbevallással kell elvégezni március 31-éig. 3. Akinek év közben több munkaadója volt (akár egyszerre, akár egymás után), bármelyiket - de csak az egyiket - megkérheti az adóelszámolás elvégzésére. A többitől igazolást kell hozni az adóköteles bérről - ezt február 5-éig kellett kérni, amit február 10-éig vagy postáztak, vagy személyesen átvehető. 4. Bizonyos alkalmi bevételek és valamilyen ingatlan bérbe adásából származó jövedelem után nem kell adót fizetni, ha ezek együttes összege nem lépi túl az 500 eurót. 5. Nem kell befizetni az adót, ha a teljes évi bevétel alapján számított összege kevesebb, mint 17 euró, illetve ha az adózó megadózható összjövedelme nem haladja meg az 1901,67 eurót. Már csak néhány nap áll az alkalmazottak rendelkezésére, hogy munkaadójuktól kérjék az éves adóelszámolás elvégzését. Aki lekési a február 16-ai dátumot, annak márciusban adóbevallást kell készítenie. Összeállításunkban az adóelszámolással kapcsolatban szolgálunk információkkal. ÖSSZEFOG1A1Ó Az alkalmazottak bére után a munkaadó köteles adót fizetni úgy, hogy a bér kifizetésekor levonja, és az adóhivatalba befizeti az adóelőleget. Vagyis havonta az alkalmazott nem a munka- szerződésébe foglalt bruttó fizetését kapja kézhez, hanem egy, az adóval és a kötelező járulékokkal megkurtított összeget. Évente egyszer el kell számolni a befizetett előlegekkel, ami nemcsak az adóra, hanem az egészségügyi biztosításra is vonatkozik. Ez utóbbit szinte észre sem vesszük, mert az egészség- biztosítók azt törvényből kifolyólag elvégzik a biztosítottaik után a járulékelszámolást, az adóelszámolást viszont mindenkinek saját magának kell elkészítenie. Minden alkalmazott eldöntheti, ezt milyen formában kívánja megtenni. A munkaadó elszámol A legegyszerűbb és legkényelmesebb mód az, ha megkérjük a munkaadónkat, azaz az illetékes bérelszámolót, hogy ezt végezze el helyettünk, mi csak a szükséges adatokat adjuk meg hozzá. A másik, bonyolultabb lehetőség, hogy adóbevallást készítünk, bár ezt is rábízhatjuk adószakértőre, de ez már nem lesz ingyenes. A társadalombiztosítási járulékokkal egyelőre nem kell évente elszámolni, azt a tervek szerint 2016-tól vezetik be, s minden bizonnyal az egészségügyi elszámoláshoz hasonló lesz, vagyis majd a Szociális Biztosító elvégzi az ügyfelek helyett. Kinek kötelező A hatályos törvény értelmében éves adóelszámolást az köteles készítem, akinek az előző évi bevétele túllépett egy bizonyos összeget. Eszerint idén ez a kötelezettség arra vonatkozik, akinek a 2014. évi összjövedelme meghaladta az 1901,67 eurót. Aki ennél kevesebbet keresett, annak nem kell semmivel elszámolnia. Ugyanakkor ha az 1900 eurónál alacsonyabb bevételű személy év közben nem élt az adómentes minimum adta lehetőséggel, érdemes mégiscsak elkészítenie az elszámolást, mert az adóhivatal visszaadja a befizetett adót. Az éves elszámolás lényege, hogy kiderüljön: év közben elegendő összeget von- tak-e le a fizetésünkből. A jobbik eset az, ha túl sokat vontak le, vagyis adótúlfizetést állapítanak meg, s a különbözetet visszaadják. Az már kevésbé kellemes, ha az elszámolás eredménye adóhátralék, és a tartozást utólag hajtják be rajtunk. Adótúlfizetés esetén a visszaadott összeget legkésőbb a májusban folyósított áprilisi fizetéssel mindenki megkapja. Az 5 eurónál nagyobb adóhátralékot az év végéig levonják a fizetésből. 2%-os felajánlás Aki adója 2%-át szeretné felajánlani valamilyen nonprofit szervezetnek, akkor az adóhátralékot már az áprilisi fizetéssel ki kell egyenlíteni. A 2%-os felajánláshoz az alkalmazottak kérhetnek a munkaadójuktól az adó befizetéséről szóló igazolást, melyet mellékelni kell a 2%-os adófelajánlásról rendelkező nyilatkozathoz, melyet április 30-ig kell eljuttatni az alkalmazott lakhelye szerint illetékes adóhivatalhoz, (sza) Milyen iratokra van szükség? ♦ a másik munkaadó által kiállított igazolás a bevételről (mindegyik munkaadótól szükség van ilyen igazolásra, akinél az elmúlt évben dolgozott) ♦ a gyermek születési anyakönyvi kivonata, valamint ha a gyermek már közép- vagy főiskolára jár, szükség van az iskolalátogatásról szóló igazolásra is ♦ ha év közben munkanélküli volt, igazolás arról, hogy szerepelt a munkaügyi hivatal nyilvántartásában ♦ a házastárs bevételéről szóló igazolás (ha érvényesíteni szeretné az adóalap adómentes részét) + igazolás a nyugdíjbiztosítás 2. és/vagy 3. pülérébe befizetett önkéntes összegekről AZ ADÓALAP CSÖKKENTÉSE Az adóalap a jövedelem- adóról szóló törvényben meghatározott tételekkel csökkenthető - vagyis az adómentes rész érvényesítése gyakorlatilag azt jelenti, hogyan fizessünk kevesebb adót legálisan. Érdemes kihasználni ezt a lehetőséget, megéri kérni a különböző kedvezményeket. Hivatalosan az adóalap csökkenthető a házastársra vonatkozó nem adóköteles résszel, a nyugdíjrendszer második és harmadik pillérébe befizetett önkéntes tételekkel, ezenkívül lehet kérni alkalmazotti prémiumot és adóbónuszt is. 1. Az adózóra vonatkozó adómentes rész Az adómentes rész azt az alapösszeget jelenti, amelyet mindenki leszámíthat a jövedelméből, adózni csak a maradék összegből kell. Az adómentes rész összege az adott évben szerzett jövedelem nagyságától függ. Ha az adóalap alacsonyabb vagy megegyezik a létminimum 100-szorosával, az adómentes rész a létminimum 19,2-szere- sének felel meg, azaz 3803,33 euró. Ha az adóalap magasabb a létminimum 100-szorosánál, az adómentes rész fokozatosan csökken, és a következő képlet szerint számítják ki: 44,2xlét- minimum - adóalap/4. Minél magasabb jövedelme volt valakinek, annál alacsonyabb adómentes részt tud leszámolni. Amennyiben a kiszámított összeg kisebb nullánál, az alkalmazott nem jogosult semmilyen adómentes részre, és a teljes fizetéséből adózik. Ez mintegy 3400 eurónál kezdődő havi bruttó fizetés esetében fordulhat elő. Jelenleg az adómentes rész 316,94 euró havonta. 2. Házastársra vonatkozó adómentes rész Ha a házastársak valamelyikének nagyon alacsony vagy egyáltalán nincs jövedelme, a másik házastárs csökkentheti az adóalapját a házastársra vonatkozó nem adóköteles résszel. A konkrét összeg az illető jövedelmétől függ. Ha az adózó adóalapja nem haladja meg a 35 022,31 eurót (a létminimum 176,8-szorosát), az adómentes részt a következő képlet szerint számolják ki: 3803,33 - a házastárs saját jövedelme. Ha az adózó adóalapja meghaladja a 35 022,31 eurót, a következő képletet kell használni: 12 558,906 - (adóalap : 4) - a házastárs saját jövedelme. A 12 558,906 euró- nyi összeg a létminimum 63,4- szerese. Ha az adózó adóalapja eléri, sőt túllépi az 50 235,63 eurót, a házastársra vonatkozó adómentes rész nulla, függetlenül attól, hogy a házastárs milyen saját jövedelemre tett szert. Év közben nem érvényesíthető a házastársra vonatkozó adómentes rész, ugyanis a házastárs egész évi jövedelmét veszik figyelembe, s előre nem lehet megjósolni, az adott évben milyen bevételre tesz szert. Ha a házasság év közben jött létre, a házastársra vonatkozó adómentes részt csak annyi hónapban lehet leírni az adóalapból, amennyi ideje tart a házasság. Ilyen esetben minden egyes hónapért le kell vonni az adóalapból az éves adómentes rész tizenketted részét. Élettársak esetében nem érvényesíthető a házastársra vonatkozó adómentes rész. 3. Adóbónusz A dolgozó szülők adóbó- nusszal csökkenthetik az adójukat, de egyszerre csak az egyikük igényelheti, és csak az jogosult rá, akinek megadózható jövedelme eléri legalább a minimálbér 6-szoro- sát (6 x 380 euró = 2280 euró). Ez a kedvezmény egész évben, folyamatosan, havonta vagy egy összegben az adóelszámolás, illetve az adóbevallás elkészítése során érvényesíthető. Először abban a hónapban lehet kérni, amikor a gyermek megszületik, és legfeljebb 25 éves koráig jár. Összege 21,41 euró havonta, 256,92 euró évente. Az adóbónusszal közvetlenül az adót lehet csökkenteni. Amennyiben az adó kisebb az adóbónusznál, a szülő nem fizet semmilyen adót, sőt az adóhivataltól megkapja a különbözetet. 4. Önkéntes befizetések a nyugdíjbiztosítási rendszer 2. és 3. pillérébe Az alkalmazottak az adóalapjukat a nyugdíjbiztosítási rendszer 2. pillérébe befizetett önkéntes összegekkel is csökkenthetik. így az adóalap 2 százalékának megfelelő részt, idén legfeljebb 988,80 eurót lehet leírni. Akinek van kiegészítő nyugdíjbiztosítása is, azaz a nyugdíjrendszer 3. pillérébe is rendszeresen utal át bizonyos összeget, áz ide befizetett tételekkel is csökkenthető az adóalap - így összesen 180 eurót lehet leírni. • 5. Alkalmazotti prémium Akinek olyan alacsony a jövedelme, hogy nem tudja érvényesíteni teljes mértékben az adóalap adómentes részét, vagyis a bevétele tavaly a minimálbér határát súrolta, ún. alkalmazotti prémiumot kaphat. Ezt az állam fizeti, de nem jár automatikusan, hanem kérni kell az éves adóelszámolás, illetve az adóbevallás során. A kedvezményre csak az jogosult, aki az előző évben legalább 6 hónapig dolgozott Szlovákiában, és legalább a minimálbér 6-szorosának (2112 euró) megfelelő összeget keresett. Az alkalmazotti prémium konkrét összege az előző évi jövedelem nagyságától függ. Akinek a 2014. évi bevétele 2112-4224 euró között volt, a támogatást a következő képlettel számolják ki: (az adóalap adómentes része - a minimálbér adóalapja) x 0,19, ami az ebbe a kategóriába tartozó alkalmazottak számára együttesen 27,60 eurót jelent. Akinek tavaly 4224 eurót meghaladó összjövedelme volt, a prémiumot a következő képlettel számítják ki: (az adóalap adómentes része - az adózó személy adóalapja) x 19%. Az eredményt eurócentekre felfelé kerekítjük. Akinek az alkalmazotti fizetésén kívül volt egyéb bevétele is (pl. vállalkozásból, ingatlan bérbe adásából), már nem jogosult a prémiumra - akkor sem, ha így csak minimális, elhanyagolható jövedelemre tett szert. Alkalmazotti prémiumra az öregségi és korengedményes nyugdíjasok nem jogosultak, ezzel szemben a rokkantsági nyugdíjasok számára - amennyiben teljesítik a törvényes feltételeket - megítélhetik. (sza)
