Új Szó, 2015. február (68. évfolyam, 26-49. szám)
2015-02-10 / 33. szám, kedd
8 Külföld ÚJ SZÓ 2015. FEBRUÁR 10. www.ujszo.com ■UH Marseille: lőtték a rendőröket Marseille. Csuklyás támadók tegnap Kalasnyi- kov gépkarabélyokból tüzet nyitottak egy járőröző rendőrautóra Marseille- ben, ahol Manuel Valis kormányfő délután látogatást tett. Az eset a város egyik, a drogbandáiról ismert negyedében történt. A lövöldözésben senki sem sérült meg. Egy különleges egységet vezényeltek a negyedbe, amelyet teljesen lezártak. Valis azért utazott a második legnagyobb francia városba, hogy üdvözölje a bűnözés és az erőszak leküzdésére tett átfogó erőfeszítéseket a városban. (MTI) Kirgiz harcosok Szíriában Biskek. Újabban egyre gyakrabban fordul elő Kir- gizisztánban, hogy nemzetközi terrorszervezetek egész családokat toboroznak, és küldenek harcolni Szíriába - közölte a középázsiai ország belügyminisztériuma. A tárca példaként hozta fel, hogy januárban a kara-szui körzetben egy férfit és a feleségét, illetve két gyermeküket szervezték be. Csak a hétvégén négyszer fordult elő, hogy kirgiz állampolgárok utaztak Szíriába. Hivatalos adatok szerint kb. 200 kirgizisztá- ni utazott tavaly harcolni Szíriába, közülük harmincán haltak meg. (MTI) Bagdadi síiták haltak meg Bagdad. Több mint 20 halálos áldozatot követelt és 49 embert megsebesített a Bagdad északi részén tegnap elkövetett öngyilkos merénylet. A robbanómellényt viselő támadó egy munkába igyekvő emberekkel tele téren lévő biztonsági ellenőrző pontnál robbantotta föl magát. Senki sem jelentkezett a merénylet elkövetőjeként. A támadás feltehetőleg síiták ellen irányult, miután al-Kazimíja városrészben főleg e vallási közösséghez tartozók laknak. (MTI) Közel 11 ezer határsértő Budapest. Február első nyolc napjában csaknem 11 ezer menekültet fogtak el a rendőrök Magyarországon illegális migráció miatt - februárban minden nap több mint ezer emberrel szemben intézkedtek a rendőrök illegális migrációval összefüggésben. Csak múlt pénteken 1696 illegális bevándorlót fogtak el a rendőrök. (MTI) Mától határ-ellenőrzési rendszert hoznak létre Kelet-Ukrajnában - hatalmas robbanás volt egy donyecki vegyi üzemben További oroszellenes uniós szankciók Kijev/Brüsszel. A holnapi béketárgyalás ellenére Kijev szerint 1500 orosz katona lépett a hét végén Ukrajna területére, több száz haditechnikai eszközzel együtt. Tegnap újabb, Oroszországgal szembeni szankciókról határoztak az uniós külügyminiszterek. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ „Hírszerzésünk információi szerint Oroszország továbbra is fegyvereket, lőszereket és üzemanyagot szállít a Donyec- medence megszállt területeire. A hétvégén az ukrán-orosz határon, az izverinei átkelőnél mintegy 1500 orosz katona lépett be 300 haditechnikai eszközzel” - közölte Andrij Li- szenko, a Moszkva-barát sza- kadárok ellen vívott terrorellenes hadművelet parancsnokságának szóvivője. Az államhatár szakadár ellenőrzés alatt álló részén beléptetett haditechnikai eszközök között Grad ra- kéta-sorozatvetőket, önjáró tüzérségi lövegeket és ponyvával fedett teherautókat láttak. A hadoszlopok Luhanszk, Debal- ceve és Antracit városok felé vették az irányt. Kilenc ukrán katona halt meg, és 26-an megsebesültek vasárnap a kelet-ukrajnai harcokban - közölte Vladiszlav Szeleznyov, az ukrán fegyveres erők főparancsnokságának szóvivője. A szakadárok mintegy száz alkalommal intéztek támadást a kormányerők ellen a kijevi állítás szerint. Anatolij Sztelmah, a kelet-ukrajnai szakadárok elleni művelet vezérkarának szóvivője közölte: a hétvégén az ukrajnai kormányerők több mint 200 szakadárral végeztek, és 15 darab különböző harci technikát semmisítettek meg. Vasárnap, éjfél előtt hatalmas robbanás rázta meg Donyeck városát. Eduard Ba- szurin, a donyecki szakadár erők parancsnoka azt mondta, a robbanás egy vegyi gyárban történt, amely robbanóanyagot gyárt ipari célra, illetve tüzérségi lövedékekhez és légi bombákhoz. Baszurin szerint feltehetően találat érte az üzemet. Az Azov ukrán önkéntes alakulat szerint a szakadárok egy lőszerraktára robbant fel. A kijevi hadműveleti parancsnokság cáfolta, hogy az ukrán fegyveres erők tüzérségi csapást mértek volna Donyeckre. Tegnap újabb orosz személyek ellen határoztak el va- gyonbefagyasztást és beutazási tilalmat az ukrajnai eseményekkel kapcsolatban az Európai Unió tagállamainak külügyminiszterei Brüsszelben - a döntés jövő hétfőn lép majd hatályba. Összesen 19 természetes és 9 jogi személlyel bővül az Donyecki életkép: beszakított közút, kiégett roncsok és egy szeparatista. A milliós város csak árnyéka önmagának. (SITA/AP) eddigi szankciós lista. Ezzel az érintett emberek száma 151-re, míg a vállalatoké 37-re emelkedik. A külügyek tanácsa azért döntött úgy, hogy csak egy hét múlva lépteti hatályba az újabb büntetőintézkedéseket, hogy a legkedvezőbb feltételeket biztosítsa az ukrán válság politikai rendezését szolgálni hivatott diplomáciai erőfeszítések számára - legközelebb holnap Minszkben tartanak négyoldalú csúcskonferenciát a fegyver- szünetről. A külügyek tanácsán nem került szóba, hogy az uniós tagállamok szállítsanak-e fegyvert Ukrajnának. Mától határ-ellenőrzési rendszert léptetnek életbe Dél- kelet-Ukrajnában a hadműveleti területekkel és az Oroszország által megszállt Krímmel határos térségben. A kormány kiterjeszti az országhatárról szóló törvény hatályát az ukrán hadsereg (ATO) hadműveleteinek idejére. Konkrétan Donyeck, Luhanszk, Harkiv, Herszon megye több városa és járása közelében határ-ellenőrzési rendszert léptetnek életbe. MIÉRT MINSZK AZ UKRÁN-OROSZ EGYEZTETÉSEK HELYSZÍNE? Minszk. Fehéroroszország fővárosa hagyományosan nem tekinthető frekventált nemzetközi diplomáciai helyszínnek, főleg amiatt, hogy a korábbi szovjet köztársaságot Európa utolsó diktatúrájaként tartják számon. Ennek fényében mi a magyarázata annak, hogy a kelet-ukrajnai válság megoldását célzó tárgyalásokat (legközelebb holnap) már a konfliktus kezdete óta Minszkben rendezik? Az ukrán válság rendezésére létrehozott összekötő csoport tagjai, vagyis az oroszbarát szakadárok, az ukrán kormányerők, Moszkva és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselői már számos alkalommal egyeztettek Minszkben, és tavaly szeptember 5-én a fehérorosz fővárosban sikerült tető alá hozni az azóta minszki megállapodásként emlegetett tűzszüneti egyezményt. E megállapodás fegyvemyug- vást írt elő a Donyeck és Luhanszk megyék területén harcoló felek számára, az akkori frontvonalaktól számított 15-15 km-en belül pedig elrendelte a 100 milliméteresnél nagyobb kaliberű fegyverek kivonását. Fehéroroszországot 1994 óta vezeti az autoriter Al- jakszandr Lukasenka elnök; a 60 éves, a Nyugat által az országban tapasztalható súlyos emberi jogi visszaélések miatt gyakorta bírált fehérorosz államfőt jó viszony fűzi mind Petro Porosenko ukrán, mind Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz. Emellett Fehéroroszország amiatt számít ideális helyszínnek az ukrán válság diplomáciai rendezéséhez, mert mind Moszkva, mind Kijev számára semleges területnek számít, habár az államot erős gazdasági szálak fűzik Oroszországhoz. A harmadik ok: több lehetséges, nyugati tárgyalási helyszínt amiatt kellett elvetni, mivel az oroszbarát szakadárok képviselőivel szemben számos kormány beutazási tilalmat rendelt el. Úgy tűnik, Lukasenka számára is előnyökkel járhat az önként vállalt közvetítői szerep. Az Európai Unió és az USA Fehéroroszországot számos szankcióval sújtja, és a minszki vezetés azt reméli, a közvetítői szerep által az ország bekerülhet a nemzetközi diplomácia vérkeringésébe. Emellett propagandacélokra is alkalmas lehet: mivel a kemény kézzel kormányzó Lukasenka idén újból indul a csupán névleges elnök- választáson, szakértők szerint a fehérorosz állami média arra használhatja az ukrán válság megoldásáért fáradozó Angela Merkel német kancellár és Francois Hollandé francia elnök holnap esedékes minszki látogatását, hogy rámutassanak arra, Brüsszel támogatja Lukasenka rendszerét. (MTI) Iraki szárazföldi hadművelet kezdődik az Iszlám Állam dzsihádistái ellen Jordán bombaeső az iszlamistákra Jordán vadászgépet készítenek fel az újabb bevetésre. A rakétákat az Iszlám Államnak üzenő feliratokkal látják el. (TASR/AP) MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Ammán. Működik az Egyesült Államoknak az Iszlám Állam (IÁ) ellen kidolgozott stratégiája, a Washington vezette nemzetközi terrorellenes koalíció a szélsőséges szervezet legyőzése felé halad - jelentette ki John Kerry amerikai külügyminiszter. Kerry azzal érvelt, hogy a koalíciós erők jelentősebb offenzíva nélkül visszafoglalták az IÁ ellenőrzése alá vett lakott területek 22%-át. John Allen tábornok, az Egyesült Államoknak az LÁ ügyében eljáró különmegbí- zottja úgy nyilatkozott, hogy sikerült átfogó tervet kidolgozni a terrorszervezet ellen, és arra kemény csapást mérni. Ennek példájaként hozta fel a militán- sokra az észak-szíriai Kobani városnál mért vereséget. Hozzátette: az iraki hadsereg átfogó szárazföldi hadműveletre készül az ország egy részét ellenőrzése alatt tartó Iszlám Állam ellen. Jordánia hadserege péntektől tegnapig 56 légi csapást mért az Iszlám Állam szélsőséges iszlamista fegyveres szervezetre Szíriában. Á közel-keleti állam csütörtökön kezdte erőteljesen bombázni a dzsihádis- tákat a szomszédos Szíriában és Irakban, bosszúból amiatt, hogy a szélsőségesek elevenen elégettek egy jordániai pilótát és a brutális gyilkosságról közzétettek egy videót a világhálón. A légierő fegyverraktárakat, kiképzőközpontokat és katonai barakkokat támadott Szíria északkeleti részén - mondta Manszúr al-Dzsbúr parancsnok. „Elértük, amit akartunk: bosszút álltunk Maázért. De ezzel nincs vége, ez csak a kezdet” - fogalmazott a katonai vezető, a megölt pilótára, Maáz al- Kasszaszbére utalva. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Kabul/New York/Szanaa. Afganisztánban egy pilóta nélküli repülőgépről kilőtt rakéta megölte az Iszlám Állam terrorszervezet egyik helyi főnökét - közölték hétfőn afgán források. Az Iszlám Állam (IÁ), amely elfoglalta Irak és Szíria területének egyharmadát, kisebb, de növekvő mértékben jelen van Afganisztánban is. A hétfőn, öt másik emberrel együtt megölt Abdul Rauf molia korábban a tálib mozgalom tagja volt (egy ideig a guantánamói különleges börtönben tartották fogságban), de átállt a másik szélsőséges iszlamista szervezethez. ENSZ-közvetítéssel tárgyalások kezdődnek Jemenben a szemben álló felek között az országot sújtó belső konfliktus megoldására - jelentette be Ban Ki Mun, a világszervezet főtitkára New Yorkban. Dzsamál Benomar, az ENSZ-főtitkár kü- lönmegbízottja azt követően utazott Szanaába, hogy a fővárost uraló síita húszi lázadók mozgalma a múlt hét végén bejelentette, feloszlatja a parlamentet és átveszi Jemen irányítását. Jemenben mély politikai káosz uralkodik Abed Rabbo Manszúr Hádi elnök és Háled Bahah miniszterelnök kormányának múlt havi lemondása óta. A húszi lázadók tavaly szeptemberben kezdett hadműveleteikkel teljesen megszállták Szanaát, elfoglalták az elnöki palotát is. A Perzsa-öböl menti országok csoportja államcsínynek minősítette az Irán által támogatott húszik lépéseit. Egyes megfigyelők szerint a pénteki hatalomátvétel vallási indíttatású polgárháborúba taszíthatja az országot: a szunnita törzsek és a Dél-Jemenben működő, függetlenedésre törekvő csoportok fellázadhatnak a síita húszik ellen. A történtek előnyökkel járhatnak az egyik legerősebb közel-keleti terrorszervezet, az Arab-félsziget al- Kaidája (AQAP) számára is, és hátráltathatják az országban megkezdett amerikai terrorellenes műveleteket. Dróncsapásban megölték az IÁ egyik főnökét Húszi lázadóké lett Jemen
