Új Szó, 2015. február (68. évfolyam, 26-49. szám)

2015-02-10 / 33. szám, kedd

6 Gazdaság és fogyasztók - hirdetés ÚJ SZÓ 2015. FEBRUÁR 10. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Orbán behatol az Erste Bankba Budapest. Újabb nagy­bankba vásárolja be magát az Orbán-kormány: az MKB Bank és a Budapest Bank megvétele után tulajdonos­ként száll be az Erste Bank magyar részlegébe. Az EBRD- vel (Európai Újjáépítésiés Fej­lesztési Bank) közösen a pénzintézet 30%-át veszik át - az erről szóló megállapodást tegnap írta alá Orbán Viktor az Erste vezérigazgatójával és az EBRD vezetőjével. A meg­állapodásban a bankadó csökkenése is szerepel. A vál­ság előtti bankterhek világá­hoz több lépésben tér vissza Magyarország. (MTI,ú) Tovább nőtt a kivitel Pozsony. Tavaly4,673 mil­liárd euró többlettel zárt Szlo­vákia külkereskedelmi egyen­lege, így sikerült túlszárnyalni a 2013-ban mért 4,232 milli­árd eurós történelmi rekordot -jelentette első becslése alap­ján a statisztikai hivatal. A ki­vitel tavaly 0,9%-kal 64,78 milliárd, a behozatal 0,3%-kal 60,107 milliárd euróra nőtt az előző évhez képest. Az év utol­só hónapja azonban az elem­zőket is meglepte. Az év nagy részében a kivitel meghaladta a behozatalét, decemberben 19,6 millió euróval több árut hoztak be az országba, mint amennyit kivittek. (SITA) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA Angol font 0,7415 1 Lengyel zloty 4,1822 n Cseh korona 27,720 . Magyar forint 307,30 n Horvát kuna 7,7165 El Román lej 4,4308 Japán jen 133,72 H Svájci frank 1,0428 ö Kanadai dollár 1,4094 PJ USA-dollár 1,1275 D Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) A Barátság 1. vezeték 128 kilométeres szakaszának a felújítása nagyjából 70 millió euróba került Kőolajból már nem lesz hiány Tegnap kivételesen üzemkész vezetéket adott át Orbán Viktor és Robert Fico (SITA-felvétel) Kistompa (Tupá). RobertFi- co szlovák és Orbán Viktor magyar kormányfő a Transpetrol kőolajszállító vállalat kistompai (Tupá) átemelő állomásánál teg­nap átadta a Barátság I. kőolajvezeték Százhalom­batta és Ipolyság közötti felújított szakaszát. Mos­tantól, szükséghelyzet ese­tén a teljes magyar és szlo­vák olajigény kielégíthető a Földközi-tenger felől. ÖSSZEFOGLALÓ A Mol-csoport és a szlovákiai Transpetrol által közösen kivi­telezett, magyar-szlovák közös bemházással, mintegy 70 mil­lió euróból a Barátság I. kőolaj- vezeték 128 kilométeres szaka­szát cserélték ki. A vezetéket már vasárnap feltöltötték olaj­jal, tegnap a hivatalos próba­üzem indult be, de ez gyakorla­tilag már kereskedelmi célú szállításnak minősül. Szemben a már tavaly felavatott, de máig üzembe nem helyezett, ma­gyar-szlovák összekötő gázve­zetékkel. Biztonságos ellátás A nem egészen egy év alatt megvalósított rekonstrukció­nak köszönhetően a kőolajve­zeték érintett szakaszának éves szállítókapacitását a korábbi 3,5 millió tonnáról közel 6 mil­lió tonnára növelték, ami meg­felel a Mól csoporthoz tartozó pozsonyi Slovnaft kőolaj-fino­mító éves kapacitásának. Anton Molnár, a Slovnaft szóvivője szerint ennek köszönhetően lehetővé vált, hogy társaságuk szükség esetén teljes egészé­ben az Adria vezetéken és Ma­gyarországon keresztül érkező kőolajat használjon. „Ez azt je­lenti, hogy Magyarország és Szlovákia teljes olajellátása megoldható a Földközi-tenger felől. Más szóval: ha esik, ha fúj, e két országban mindig lesz olaj, sőt, a csehországi finomí­tók ellátásbiztonsága is javul” - jelentette ki Fasimon Sándor, a Mól Magyarország ügyvezető igazgatója. További lehetőség, hogy az orosz eladók a Barát­ság I-en és szintén Magyaror­szágon át kőolajat juttassanak Szerbiába és a délszláv térség­be. Ez annak köszönhető, hogy a vezetéken két irányban lehet szállítani az olajat. A felújítás 10 hónapja alatt korsze­rűsítéseket hajtottak végre az Adria-vezeték magyarországi szakaszán és a hozzá tartozó lé­tesítményeken is. Az Adria ka­pacitását egyúttal évi 10 millió tonnáról évi 14 millió tonnára emelték. A nagyberuházást mindkét kormányfő rendkívüli jelentőségűnek nevezte, sze­rintük ezzel jelentős mérték­ben növelték a térség kőolajel­látásának biztonságát. Robert Fico szerint a beruházás észak-déli összeköttetést je­lent olyan időkben, amikor a kelet-nyugati irányú szállítá­sokat észak-déliekre kell cse­rélni. Mivel a felújított vezeté­ken két irányba lehet szállítani, ez új tranzitlehetőséget is je­lent Szlovákia számára. Orbán Viktor emlékeztetett arra, hogy amikor a felújítás elindult, még nem lehetett látni, hogy az orosz-ukrán konfliktus felülír­ja az eseményeket, és szüksé­gessé teheti az Adria felőli szál­lítást is. Nem ma épült Az Adria-kőolajvezeték még 1978-ban épült. Horvátországi szakasza 300, magyarországi szakasza pedig 200 kilométer hosszú. A vezeték magyaror­szági fogadóállomása a So­mogy megyei Berzence határá­ban épült meg, az olaj egy ré­szét pedig Százhalombattáról szállítják tovább Szlovákiába. Az Adria-kőolajvezetéken az első szállítmány 1980-ban ér­kezett Magyarországra, a dél­szláv háború idején azonban a vezeték üzemeltetése szüne­telt. (TASR, MTI, mi) A Kertésznapló havi bontásban sorolja föl az ak­tuális kerti teendőket, külön-külön kitérve a zöld­ségfélékre, a gyümölcsfélékre, a dísznövényekre és a növényházra. Ki-ki rögzítheti benne időjárási megfigyeléseit, megvalósított munkáit és termény- eredményeit. A kötet végén szereplő táblázatok hasznos információkat tartalmaznak a növénysza­porítás módjairól, a gyümölcsfélék szüretelésének idejéről, a zöldségfélék szabadföldi vetéséről, valamint az egyes növényfajták tulajdonságairól, igényeiről és felhasználásáról. indelje meg nálunk! Az ajánlat 2015. február 12-ig tart. 114-72 darab 7€/ darab + postaköltség Keresztnév: Utca, házszám: Település: Telefonszám: Dátum: Vezetéknév: _____ Po stai irányítószám: E-mail: Aláírás: sSSäSSaSÄ«“*-' A kitöltött és aláírt megrendelőt @ujszo.com Tájékoztatás: 02/59 233 266, e-tnail. marketingé j Politikai unió kellene ahhoz, hogy az euró tovább működhessen Görög búcsú az eurózónától? ÖSSZEFOGLALÓ Athén/Brüsszel. Görögor­szágnak várhatóan távoznia kell az euróövezetből, mert további tagsága sem a görög gazdaság, sem a valutaunió érdekeit nem szolgálja - mondta Alan Gre­enspan. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reser­ve volt elnöke szerint csak idő kérdése, hogy mindenki felis­merje: a válás a legjobb straté­gia, hiszen ha Görögország nem kap további kölcsönöket, az óha­tatlanul törlesztési csődhöz ve­zet. Greenspan közölte: nem tudja elképzelni, hogy az eddigi „megannyi csalódás után” ki lenne hajlandó újabb hiteleket adni Görögországnak. Jánisz Varoufakisz görög pénzügymi­niszter szerint azonban, ha or­szágát az euróövezet elhagyásá­ra kényszerítenék, az dominó- hatást váltana ki: az euróöve­zetből több ország is kilépne, ami az övezet végét jelentené. Greenspan kijelentette: sze­mélyesen soha nem volt nagy ra­jongója az eurónak, egyebek mellett azért, mert a valutaunió létrehozása „gazdasági köntös­be bújtatott geopolitikai döntés volt”, amelyet az Európából ki­indult két világháború diktált. A Federal Reserve volt elnöke kö­zölte: nehezen tudja elképzelni az euróövezet fennmaradását a tagországok politikai integráci­ója nélkül. Greenspan szerint nem is lenne elégséges az euró- gazdaságok költségvetési integ­(Képarchívum) rációja, hanem teljes politikai unió kellene ahhoz, hogy az euró jelenlegi formájában tovább működhessen. Greenspan sze­rint az euróövezet fenntartása jelenlegi formájában az összes tagállamra terheket ró, és meg­van a veszélye annak, hogy nem csupán Görögország, hanem több más déli tagállam is távozni kényszerül. George Osbomebrit pénzügyminiszter közben elis­merte, a brit kormány „készenlé­ti tervek” kidolgozásába fogott arra az esetre, ha a görögöknek távozniuk kell az euróövezetből. Alekszisz Ciprasz görög kor­mányfő vasárnap, a parlament­ben mondott programbeszédé­ben elhibázottnak nevezte az ál­lamcsőd elkerülése érdekében országának nyújtott nemzetközi hitelprogramot, és kitartott a megszorítások sújtotta emberek megsegítését hirdető választási ígéretei mellett. „A hitelprog­ram elbukott. Nem indokolt, hogy az új kormány annak meg­hosszabbítását kérje, mert nem kérheti a hibák megismétlését” - mondta Ciprasz. A kormányfő ismét elővette a II. világháborús német jóvátétel kérdését is, s le­szögezte, hazája „történelmi kötelessége”, hogy megfizettes­se Berlinnel a hét évtizeddel ez­előtt okozott károkat. A görög kormány arra alapozza követe­lését, hogy a náci megszállók a II. világháború alatt kifosztották az országot, és arra kényszerítet­ték a görög jegybankot, hogy kölcsönként adja át 476 millió német márkás tartalékát Berlin­nek, amelyet a németek nem fi­zettek később vissza. A Ciprasz által vezetett Radikális Baloldal Koalíciója (Sziriza) január 25-én azzal az ígérettel nyerte meg a választásokat, hogy újra­tárgyalja a nemzetközi hitelezők által a dél-európai országnak juttatott segélycsomag feltétele­it, és megszünteti a görög társa­dalomnak súlyos nehézségeket okozó megszorítási politikát. Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker tegnap ugyanakkor azt tanácsolta a gö­rög kormánynak, ne feltételez­ze, hogy az eurózóna olyan egyszerűen elfogadja Ciprasz választóknak tett ígéreteit, ame­lyekkel a kormányfő sutba vág­ná a gazdasági reformokat or­szágában. (TASR, MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents