Új Szó, 2015. február (68. évfolyam, 26-49. szám)
2015-02-09 / 32. szám, hétfő
6 Külföld ÚJ SZÓ 2015. FEBRUÁR 9. www.ujszo.com Öngyilkos merényletek Bagdad. Órákkal az évek óta érvényben lévő éjszakai kijárási tilalom tervezett feloldása előtt újabb terror- cselekmények történtek Bagdadban. Hírügynökségi jelentések szerint az iraki főváros két körzetében hajtottak végre öngyilkos merényleteket, amelyek legalább 32 halálos áldozatot és 71 sebesültet követeltek. A legsúlyosabb vérengzés egy kelet-bagdadi étteremben volt, egy öngyilkos merénylő a testére erősített robbanóanyagot léptetett működésbe, a detonáció következtében legalább 23 ember vesztette életét, 43 megsebesült. A másik helyszínen, a főváros szívében lévő bevásárlóközpontban 9 ember lelte halálát és 28-an szenvedtek sérüléseket. A gyilkos cselekmény elkövetésének módja még nem tisztázott. Egyelőre senki nem vállalta a felelősséget a két terrorcselekményelkövetéséért. (MTI) Rakétákat lőtt kiÉszak-Korea Szöul. Öt rövid hatótávolságú rakétát lőtt ki a Japán-tengerre tegnap Észak- Korea - közölte a dél-koreai hadsereg. A rakétákat feltételezhetően az Észak-Korea keleti határa közelében fekvő Vonszan városból indították északkeleti irányba. A rakéták mintegy 200 ki- lométerttettekmeg, mielőtt a tengerbe csapódtak. Ez volt a második alkalom idén, hogy Észak-Korea ra- kétákatindított.Alegutóbbi péntekenvolt, akkor hajóelleni rakétákkal gyakorlatoztak, Kim Dzsong Un államfő vezényletével. Észak- és Dél-Korea között a korábbinál is feszültebb légkör uralkodik Dél-Korea és az Egyesült Államok márciusra tervezett közös hadgyakorlata miatt. Észak-Korea azzal vádolja déli szomszédját, hogy a hadgyakorlat egy északi irányú támadás „főpróbája”lesz. (MTI) Határsértőket fogtak el Szeged. A magyar rendőrök 1022 határsértővel szemben intézkedtek szombaton Csongrád megye déli részén. Az el- fogottak közül 991 koszovói, 18 afgán, hét iraki, három kubai, két szír, míg egy ember Szomáliái állampolgárnak vallotta magát. A legnagyobb csoportot délután fél egykor fogták el Ásotthalom külterületén, ott 157 koszovói és nyolc afgán állampolgár lépte át illegálisan a zöldhatárt. A határsértők menedékkérelmet nyújtottak be. (MTI) A választások elhalasztása ellen tiltakoznak civilek a nigériai Ahujában. A Boko Haram iszlamista terrorcsoport elleni folyamatos összecsapásokra hivatkozva Nigéria vezetése úgy döntött, hat héttel elhalasztja a parlamenti és elnökválasztást, így azokat február 74. helyett március 28-án rendezik meg. A harcok miatt nem áll elegendő katona rendelkezésre a választások biztosításához, így nem tudnák garantálni a szavazók, a választási megfigyelők és a szervezők biztonságát. A következő napokban várhatóan átfogó katonai offenzíva indul a Boko Haram ellen. Szombaton Nigéria, Csád, Kamerun, Niger és Benin megállapodott, hogy 8700 fős közös regionális erőt állít ki a Boko Haram elleni harcra. (SITA/AP-felvétel) ' h/* ve *RY0F ‘«M IMOmmi AMERICANS RAVE SPÖKEL^ „ Ä INOEEO, THE WHOLE ftK ■■ §m I r W WORLD HAVE SPOKEN flat f pi rtDkS oSTPOtitof} vMVrt uo^L* Orbán, Fico, Faymann - „egy egész jó társaság" Zeman kinevezné Babišt MTl-ÖSSZE FOGLALÓ Prága. Miloš Zeman cseh államfő nem számol azzal, hogy ebben a választási időszakban megbukhat a Bohuslav Sobotka szociáldemokrata miniszterelnök vezette koalíciós kormány, és előrehozott választásra lenne szükség Csehországban. Az elnök erről abban az interjúban beszélt, amelyet a Mladá Fronta Dnes című cseh liberális napilap közölt szombaton. Ha azonban mégis előállna ez a helyzet, tehát a Sobotka-kormány bukása, akkor Zemannak nem okozna problémát, hogy Andrej Babiš pénzügyminisztert, az ANO (Igen) mozgalom elnökét nevezze ki kormányfőnek, ha az parlamenti többséget állítana maga mögé akár a jobboldal támogatásával is. „Azon lennék, hogy egy új parlamenti többség alakuljon. Természetesen, ha Babiš azt mondaná, hogy rendelkezik ilyen többséggel, kötelességem lenne kinevezni őt kormányfőnek” - mondta. Megjegyezte: ebben az esetben a Sobotka vezette Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD) elveszítené befolyását. Sobotka és Babiš szerint az elnök nyilatkozata nélkülözi a valóságot, s valószínűleg az a célja, hogy befolyást gyakoroljon a ČSSD márciusi tisztújító kongresszusára. Az elnök a továbbiakban elmondta: úgy véli, hogy a parlamenti pártok külpolitikáját a Prágában akkreditált külföldi nagykövetekkel való találkozóknak nem lenne szabadna befolyásolniuk. Az államfő a lap azon felvetésére válaszolt, hogy a Babiš vezette ANO a közelmúltban azután kezdett el a külpolitikával foglalkozni, hogy Babiš találkozott Andrew Scha- piróval, az Egyesült Államok prágai nagykövetével. Pavel Telička, az ANO fő külpolitikusa most az ukrajnai helyzettel kapcsolatban erőteljesebb Moszk- va-ellenes vonalat képvisel, mint maga a kormány, és Csehország Amerika-barát orientációjáról beszél. Zeman kifejtette, hogy az oroszellenes gazdasági szankciókat nemcsak a Sobotka vezette cseh kormány és ő maga, hanem mások is ellenzik. Konkrétan Orbán Viktor magyar, Robert Fico szlovák kormányfőt és Werner Faymann osztrák kancellárt említette. Megjegyezte, hogy „ez egy egész jó társaság”. Joe Biden nem tett egyértelmű utalást arra, hogy Washington komolyan foglalkozna a fegyverszállítás gondolatával Újra Minszk adhat reményt a békére Párizs/Berlin/München. Német-francia-ukrán -orosz csúcstalálkozót rendeznek szerdán Minszkben a négy ország vezetőinek részvételével a kelet-ukrajnai válság politikai rendezésére - jelentette be tegnap a francia elnöki hivatal. MT1-ÖSSZEFOGLALÓ A német kormányszóvivő ugyanilyen tartalmú közleményt adott ki Berlinben. Angela Merkel német kancellár, Francois Hollandé francia, Petro Porosenko ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök hosszan egyeztetett tegnap délelőtt telefonon, s a kelet-ukrajnai válság átfogó rendezése keretében folytatták az intézkedéscsomag kidolgozását - olvasható a francia elnöki hivatal közleményében. Ez a munka ma Berlinben folytatódik abból a célból, hogy szerdán Minszkben egy a normandiaihoz hasonló csúcstalálkozót lehessen tartani. A francia elnöki hivatal szerint a berlini egyeztetésen magas rangú tisztviselők lesznek jelen, mivel a német kancellár ma az Egyesült Államokban tesz látogatást. A kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus tavaly áprilisban robbant ki, szeptemberben tűzszünetet kötöttek és a válság rendezésében állapodtak meg Minszkben Kijev és a Moszkva-barát szakadárok képviselői, de a fegyvemyug- vásnak a gyakorlatban azóta sem sikerült maradéktalanul érvényt szerezni. Az utóbbi napokban súlyos harcok bontakoztak ki az ukrán katonák ellenőrzése alatt álló, mélyen a Moszkva-barát szakadárok kezén lévő területbe ékelődött Debalceve környékén. Angela Merkel német kancellár és Francois Hollandé francia elnök komoly erőfeszítéseket tett az utóbbi napokban a minszki egyezmény „feltámasztásáért”, együtt keresték fel ennek érdekében Kijevet, majd Moszkvát, de egyelőre nem tudni, hogy lesz-e útjuknak kézzelfogható eredménye. Porosenko ismét támogatást kért A kelet-ukrajnai konfliktust nem befagyasztani kell, hanem megoldani - jelentette ki szombaton a müncheni biztonságpolitikai konferencián Petro Porosenko, aki szerint azonban ez a válság addig megoldatlan marad, amíg Európából és a tengerentúlról országa nem kap ehhez politikai, gazdasági és katonai támogatást. Az ukrán elnök ezzel a kijelentésével határozottan jelezte, hogy szerinte a viszály megoldását nem szabad halasztgatni. Porosenko nem titkolta, hogy szüksége van katonai támogatásra, mert éppen a fegyverek hiánya miatt húzódik el a konfliktus. Porosenko úgy látja: tartós megoldásra van szükség, a válság befagyasztása nem vezet a békéhez. A müncheni konferencia színhelyén tartott rövid sajtóértekezleten jelezte: bármelyik pillanatban kész lenne parancsot adni a tűzszünetre, hogy megállítsák a halálos áldozatok számának növekedését a polgári lakosság körében. Az ukrán elnök kifejezte meggyőződését, hogy az Ukrajna föderalizáció- jának, illetve az egyes ukrán régiók autonómiájának a kérdéséről országos szintű népszavazáson lehet csak dönteni. Hangsúlyozta: a kelet-ukrajnai helyzet rendezése csak a minszki megállapodások alapj án történhet. Érdemes próbálkozni A legnagyobb érdeklődéssel várt beszéd a német kancelláré volt, aki alig néhány órával azután érkezett a bajor fővárosba, hogy a francia elnökkel együtt Moszkvában tárgyalt az orosz államfővel. Angela Merkel elmondta, nem lehet tudni, milyen eredményt hoz a találkozó, de Francois Hollandé francia államfővel együtt az a meggyőződése, hogy továbbra is „érdemes próbálkozni” a válság tárgyalásos rendezésével. „Életet kell lehelni” a fegyvemyugvást előíró tavalyi minszki megállapodásba - tette-hozzá a kancellár, leszögezve, hogy a válságnak nincs katonai megoldása. Ázzál a washingtoni eredetű felvetéssel kapcsolatban, hogy a Nyugat fegyverszállításokkal támogathatná az oroszbarát sza- kadárokkal harcoló ukrán erőket, Angela Merkel azt mondta, szerinte nem lehet annyira felfegyverezni az ukrán hadsereget, hogy Vlagyimir Putyin elrettenjen a konfliktustól. Lavrov a Nyugatot hibáztatja Joe Biden amerikai alelnök nem tett egyértelmű utalást arra, hogy Washington komolyan foglalkozna az ukrajnai fegyverszállítás gondolatával. Ugyanakkor hangsúlyozta, Vlagyimir Putyin „túl sokszor ígért békét, és küldött helyette tankokat, csapatokat és fegyvereket” Ukrajnába, ezért az Egyesült Államok továbbra is folytatja Ukrajna „biztonsági támogatását”, de nem azzal a szándékkal, hogy háborúra ösztönözze, hanem azért, hogy meg tudja védeni magát. Az amerikai alelnök szerint teljesen világos, hogy az orosz elnök mozgatja a szálakat Kelet-Ukrajnában. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint viszont a Nyugat a hibás a válságért. Szerinte a konfliktus eredőjét nem az utóbbi egy év folyamataiban kell keresni, hanem elsősorban abban, hogy az Egyesült Államok 25 éve „globális dominanciára” törekszik. Kerry: nem tört meg az egység Nem tört meg a Nyugat egysége az ukrán válság ügyében, az Egyesült Államok és az Európai Unió továbbra is szorosan együttműködik és egyetért abban, hogy a válságot nem lehet katonai erővel kezelni-jelentette ki az amerikai külügyminiszter tegnap Münchenben. John Kerry előadásában az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások gondolata körüli vitákra utalva kiemelte, hogy az egység állítólagos felbomlásáról szóló hírek ellenére „nincs megosztottság, nincs szakadás”. Az előadás után a hallgatóság kérdéseire válaszolva kiemelte: az Oroszország elleni szankciók ügyében is voltak viták, éppen úgy, mint jelenleg a fegyverszállítások elképzelése körül, ezek azonban „csak taktikai, és nem stratégiai” kérdésekről szóltak. Az ukrán elnök szenvedélyes hangú beszéde közben orosz katonák és tisztek ukrán területen talált útleveleit, egyéb személyi okmányait emelte a magasba, mintegy bizonyítékként arra, hogy orosz csapatok valóban jelen vannak az országban (SITA/AP-felvétel)