Új Szó, 2015. február (68. évfolyam, 26-49. szám)

2015-02-06 / 30. szám, péntek

2 Közélet ÚJ SZÓ 2015. FEBRUÁR 6. www.ujszo.com Nyilvános a társasági adót fizetők listája A telefontársaságok fizetik a legtöbb adót ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovákia részben búcsút intett az adótitoknak, legalábbis a társasági adó ese­tében. Peter Kažimír pénz­ügyminiszter már tavaly jelez­te, hogy az államkassza ha­talmas összegektől esik el az adóelkerülés miatt, amit az adótitok feloldásával szeret­nének orvosolni, hiszen így mindenki számára kiderülne, hogy a magukat pozitív szín­ben feltüntető cégek gyakran Társasági adó a 2013-as évért Társaság Adó (millió euró) Slovak Telekom 45,970 Orange Slovensko 42,395 SPP - distribúcia 38,611 Szlovák Takarékpénztár 35,080 Tatra banka 31,687 Nafta 29,940 Allianz 21,338 Západoslovenská distribučná 19,762 ČSOB Bank 18,316 Samsung Electronics 18,235 Stredoslovenská energetika - Distribúcia 18,227 Eset 17,662 Kooperativa 7,668 Východoslovenská distribučná 6,440 Stredoslovenská energetika 6,278 Duslo 6,081 ZSE Energia 4,332 Penta Investments 3,248 Tipos 2,395 (Forrás: pénzügyminisztérium) egy cent adót sem fizetnek. A pénzügyminiszter tegnap tel­jesítette az ígéretét: az idei év elején életbe lépett törvény- módosításoknak köszönhető­en a szaktárca közzétette, hogy a cégek mekkora társa­sági adót fizettek be a 2013-as gazdálkodásuk után. A több mint 73 ezer társaság adatait tartalmazó listát a két nagy távközlési cég, a Slovak Tele­kom és az Orange vezeti, az előbbi csaknem 46, az utóbbi 42,4 millió eurót fizetett be az államkasszába társasági adó formájában. Több mint 10 mil­lió eurós adója 16 cégnek volt, amelyek között a pénzintéze­tek és az energiacégek domi­nálnak. Csak ez az első 16 tár­saság együttesen 417,5 millió eurót fizetett be az állam­kasszába. A lista másik végén több mint 1500 olyan cég található, amelyek egyetlen cent társasá­gi adót sem fizettek a 2013-as gazdálkodásuk után. Ezek kö­zött ugyan a mezőgazdasági szövetkezetek dominálnak, ám megtalálhatók közöttük olyan ismert cégek is, mint az OTP Bank, a Prima banka, a Telefo­nica mobilszolgáltató vagy a Szlovák Vasutak. 1 és 10 ezer euró közötti adót csaknem 62 ezer cég fizetett, ezek csaknem felének az adója azonban az 500 eurót sem érte el. 100 ezer eurónál nagyobb adóval alig 1500 cég büszkélkedhet. A po­zsonyi kőolaj-finomítót üze­meltető Slovnaft Rt. még ezek közé sem került be, mivel csak 54 ezer euró társasági adót fi­zetett. A teljes listát a pénz­ügyminisztérium honlapján (www.finance.gov.sk) tették közzé, és Kažimír ígérete sze­rint negyedévente frissítik, (mi, SITA) Egyházak, politikai pártok finanszírozása Még több referendum UJ SZO-H1R Pozsony. Újra felfedezték a politikusok a népszavazás in­tézményét. Matovičék után a SKOK-ot megalakító Juraj Miškov (volt SaS-os miniszter) is népszavaztatna: az egyházak és a pártok finanszírozásán módosítana. Az aláírásgyűjté­sek most indulnak, ha „kellő ideig” elhúzódnak - és persze ha meglesz a minimum 350 ezer szignó -, s csak az év végén adják le az államfői irodának, Andrej Kiska a parlamenti vá­lasztásokkal egy időben írhatja ki a népszavazásokat. „Ez megnövelné annak esé­lyét, hogy legalább 50 százalék­nyian elmennek voksolni, mivel a parlamenti választásokon 60 százalék körüli szokott lenni a részvétel” - mondta lapunknak Ján Baránek elemző, bár szerin­te ez sem segítene. „Az egyházi finanszírozás főként a liberális választókat szólítja meg, ám nem kiemelt fontosságú kérdés” -véli Baránek. (MSz) Kaliňák nem akart várni az állampolgársági törvény elfogadására Žitňanská: kis szlovák abszurd Tessék húzni! Kaliňák visszaadja az útleveleket (TASR-felvétel) Pozsony. Közel sem biz­tos, hogy azok az állam­polgárok, akik miután felvették más ország ál­lampolgárságát és ezért elveszítették a szlovákot, a belügyminisztérium februártól hatályos ren­deleté alapján visszasze­rezhetik szlovák útleve­lüket -jelentette ki teg­nap Lucia Žitňanská, a Híd parlamenti képvise­lője. Szerinte az embere­ket kiszolgáltatták a hi­vatalnokok kénye-ked- vének. ÖSSZEFOGLALÓ Múlt vasárnaptól igényelhe­tik vissza az elveszített szlovák állampolgárságot azok, akik úgy vették fel a másik ország ál­lampolgárságát, hogy volt ál­landó lakhelyük az adott or­szágban. A feltétel a vissza­igénylésnél is fontos. A megye- székhelyek járási hivatalaiban és a szlovák konzulátusokon igényelhető vissza az állam- polgárság, az igénylőnek vi­szont rendelkeznie kell állandó lakhellyel az adott másik or­szágban. A négy és fél évvel ez­előtt bevezetett Fico-féle ellen­törvény hatályba lépése óta 970-en vesztették el szlovák ál­lampolgárságukat, köztük el­enyésző számban vannak azok, akik magyar állampolgárság­hoz jutottak. .Abszurd, hogy továbbra is hatályos egy törvény, mely alapján automatikusan elveszí­ti szlovák állampolgárságát az, aki felveszi egy másik országét, ugyanakkor hatályos az a ren­delet is, mely alapján vissza­igényelhetik az állampolgársá­got. S vagy visszakapják, vagy nem. Ez beteges” - mondta Žitňanská. A tárca rendeleté­ben ugyanis az áll, hogy az ál­lampolgárság visszaadható, nem pedig az, hogy az állam köteles visszaadni. Újra próbálkoznak Gál Gábor Híd-képviselő szerint az egyetlen megoldás az lenne, ha a kormány módo­sítaná az állampolgársági tör­vényt. „Jelenleg, aki elveszíti az állampolgárságát, az be­megy egy irodába, s ott beje­lenti, mert a törvény szerint kö­teles ezt megtenni. Ott elveszik állampolgárságát, de ő ugyan­abban a pillanatban ugyanott visszaigényelheti azt” - mond­ta Gál. A Híd ismét kezdemé­nyezi az állampolgársági tör­vény módosítását, a párt ko­rábbi próbálkozásai mindeddig nem voltak sikeresek a parla­mentben. A rendelet csak utat mutat Ugyancsak az állampolgár­ság visszaadásában kivételt adó rendelet miatt interpellálta tegnap a parlamentben Robert Kaliňák belügyminisztert Pfundtner Edit független képvi­selő. A tárcavezető szerinte a rendelettel az állampolgársági törvényt is módosította, s ezt el­fogadhatatlannak tartja. „Egy kivételt határozott meg a szlo­vák állampolgárság megszerzé­sére, mindezt egy belső rende­let alapján. Az állámpolgársá- got nem lehet rendelettel sza­bályozni” - mondta Pfundtner. Kaliňák válaszában leszögezte, hogy a rendelet nem bővítette a szlovák állampolgárság meg­adásának feltételeit, csupán útmutatót ad az állampolgárság kiadására. Megismételte, hogy már elkészítette az állampol­gársági törvény módosítását, de nem akart várni elfogadására, így tavaly év végén kidolgozta a szóban forgó rendeletet, amely idén februárban lépett hatály­ba. (dem, TASR) Meg nem történt balesetek: tavaly is az autók baleset-biztosításaival csaltak a legtöbbet Több biztosítási csalást lepleztek le Az.autókkal csalnak a legtöb­bet (Képarchívum) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A gyakori ellenőr­zéseknek és a hatékony kont- rollmechanizmusnak köszön­hetően az ország legnagyobb biztosítója, az Allianz több mint felével csökkentette az autók baleset-biztosításával összefüggő biztosítási csaláso­kat. Míg 2013-ban 1655 ilyen csalás történt, addig tavaly már csak 765. Jól bevált szokás, hogy egy káresetnél olyan megrongálódást is jelentenek, amely nincs összefüggésben az adott balesettel, vagy meg­egyeznek az autószervizzel, hogy a reálisnál jóval maga­sabb javítási kiadást jelentsen a biztosítónak. Egy esetben pél­dául a biztosító kliense 20 ezer eurós kártérítést követelt, ami­ért autójával fának ütközött, s a gépkocsi totálkáros lett. A helyszínen viszont kiderült, hogy az autót az illető barátjá­val törte össze úgy, hogy egy parkolóban villástargoncával hajtottak neki az üres autónak, majd egy fához tolták a ron­csot. Ami a többi biztosítástípust illeti, az Allianz tavaly 2354 gyanús esetet vizsgált, ahol az összesített pénzügyi kár túllép­te a nyolcmillió eurót. A gyanú végül 2109 esetben igazolódott be, ennek köszönhetően több mint hatmillió eurót sikerült megóvni. Az életbiztosításnál rendszerint fiktív vagy biztosí­tási szerződés megkötése előtt történt balesetek alapján pró­bálnak a csalással pénzt kicsi­karni a biztosítóból. Egy férfi tavaly kétmillió eu­rós kártérítést követelt a bizto­sítótól, amiért éttermében egy elektromos berendezés meghi­básodása következtében tönk­rement az élelmiszer. A vizsgá­lat során kiderült, hogy a be­rendezés jóval a biztosítás megkötése előtt ment tönkre. Az illető ellen jelenleg bűnvádi eljárás folyik, (dem) RESZT VESZ A FEBRUAR 7-1 NÉPSZAVAZÁSON? MI A VELEMENYE A REFERENDUMRÓL? Bárczi Zsófia egyetemi oktató Nem támogatom a referendumot, mert olyan liberális gondolatok és eszmék ellen hat, amit nem érzek támogathatónak. Nem tartom szerencsésnek az emberek bőrszín vagy nemi hovatartozás alap­ján történő megkülönböztetését, mert az a demok­rácia ellen hat. Mivel a szexualitásról különböző csatornákon folyamatosan zúdul a gyerekekre az információ, szerencsésebb, ha erről a témáról megfelelő formában kapnak adekvát ismereteket. Sólymos László a Híd frakcióvezetője Nem veszek részt a szombati voksoláson, mert meggyőződésem, hogy egy kisebbséget érintő kérdés megoldására a népszavazás nem jó mód­szer. Ez látszik a mára kialakult helyzeten is. Látjuk a feszültséget, az intoleranciát, a társadalom megosztottságát. A probléma ettől nem fog megol­dódni, és a rossz érzés mindenkiben megmarad a népszavazás után is. Stubendek László komáromi polgármester Természetesen rész veszek a szombati népszava­záson, és minden kérdésre válaszolni fogok. Annak ellenére szeretném kinyilvánítani a véleményemet, hogy az alkotmány biztosítja a család hagyomá­nyos formáját. Mindenkit arra buzdítok, hogy vegyen részt a referendumon. (>e, Ipj)

Next

/
Thumbnails
Contents